Koboz

KOBOZ Ősi magyar, közép-ázsiai eredetű énekmondó hangszer. Énekmondás ősi szóösszetétel, egy belső folyamat. Mind a mai napig élnek Magyarországon olyan emberek, akik az énekmondás ősi műfaját élik, gyakorolják. Ez is keleti zenei örökségünk. Kobzos Kiss Tamás …

Read More

Töröksíp

TÖRÖKSÍP Oboa rendszerű kettőssíppal működik. Gyümölcs- vagy jávorfából készült. A törököktől került Magyarországra, bár minden ázsiai népnél megtalálható, a tibetiektől a japánokig. Valószínűleg Thököly Imre táborában kezdtek törökös zenét játszani. …

Read More

Tekerő

TEKERŐ Másnéven, tekerőlant, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant. A 13. században keletkezett és Spanyolországból terjedt el. Magyarországon a kuruckorban ábrázolják először. A 20. század fordulóján jelenik  meg  mint  népi  hangszer …

Read More

Tárogató

TÁROGATÓ Régi magyar, fából készült fúvós hangszer. Általában tábori, harci célokra szolgált mint riasztó, jelző és irányító eszköz. Leginkább a magyar szabadságharcok idejében volt használatban, különösen a Rákóczi szabadságharcban. Ezért …

Read More

Sípok

SÍPOK Régiesen sipoly, sipó, szűltü (süvöltő a moldvai csángóknál). A síp-félék igen régi hangszereink közé tartoznak. Akárcsak a dob, a sípzene is ősi hitvilágunkat idézi. A sípok nádból, csontból, fából, …

Read More

Kürt

KÜRT, PÁSZTORTÜLÖK Régi jeladó hangszere a magyarnak, de egyben méltóságjelvénye is (Lehel kürtje). Alapanyaga tülök (szarv). A magyar szürkemarha szarvából készül a kanásztülök vagy kanászkürt (-duda). A 80 cm hosszú …

Read More

Kolomp

KOLOMP, LÁNCOS BOT “A kolomp és a láncos bot eredete a pusztai népek állattartó pásztorkultúrájában keresendő, mert ezek mindenekelőtt jelző és használati eszközök. Lényeges viszont, hogy a kolompok kiválasztása – …

Read More

Nádihegedű

NÁDIHEGEDŰ, KUKORICAHEGEDŰ Góréhegedű, csutkamuzsika, nyikorgó, cirokhegedű, kukoricahegedű, neve attól függ, miből készül a hegedű. Két azonos szerkezetű darabból áll: egyik a hegedű, másik a vonó. A két darab, ha nem egészen száraz, egymáshoz dörzsölve nyiszogó …

Read More

Hegedű

HEGEDŰ Talán legnépszerűbb, legelterjedtebb hangszer a magyarság körében. Valószínűleg az énekmondó hegedősök tették a középkorban közismertté. A 1500-as években egy utazó megállapítja, „A magyar hegedősok egészen sajátságos módon kezelik hangszerüket, vonásuk igen …

Read More

Duda

DUDA Régi magyar neve tömlősíp. Ősi hangszere a magyarnak. Ókori, előázsiai eredetű. A 16. század közepéig a huszárság hadi muzsikája, amíg a töröksíp ki nem szorította. Használták a betlehemesek, karácsonykor …

Read More

Dob

DOB Nevezetes hangszere a régi magyaroknak. Ősi táltos hitünk szerint a világegyetem jelképe. Több, ősi hitvilágunkra emlékeztető gyermekversben szerepel az egyfenekű dob. (Egyfenekűnek azért nevezték, mert a hengeres keretnek csak …

Read More

Citera

CITERA Citora, tombora, tembura. A citera a legelterjedtebb népi hangszer, már az ősmagyarok is használták. Minden pásztor és gazdalegény értett készítéséhez. A citerázást könnyen megtanulta bárki. Három alaptípus van: vályúcitera …

Read More

Cimbalom

CIMBALOM A citera rokona. Perzsiában, a 13. század közepe táján keletkezett. Magyarországra a 16. században került. Főleg tánczenének hangszere, leggyakrabban klarinéttal és hegedűvel együtt. A pedál nélküli, hordozható kiscimbalmot barkácsoló …

Read More