Népélet

Kerkayné Maczky Emese

A gazdák évezredek óta a föld művelésével, állatok tenyésztésével eltartják, élhetővé teszik az életet az egész társadalom részére. Életbevágóan fontos volt számukra, hogy megfigyeljék az időjárás fordulatait. Sok sok nemzedék tapasztalata alakította ki a naptári év meghatározott időszakaira várható időjárás bölcsességeinek megfogalmazását. Az áldott magyar föld különös gazdagsága ontotta a bő termést, de csak akkor, ha a magyar gazda a természettel összhangban cselekedett. Mélyen szerette a földet, és ezért őseitől örökölt és saját tapasztalatok szerint gazdálkodott. Az isteni és természeti törvényeket mindenkor betartotta. Ezért volt Magyarország mindig irigylésre méltó gazdag ország az idegenek számára. Nem tudták, hogy a föld gazdagsága a magyar gazda végtelen Isten- és földszeretetén múlott elsősorban. Az alábbi naptár bölcsességei, jóslatai a magyar ember megfigyelései alapján alakultak ki az idők során.

A magyar ember újévi köszöntőinek legfontosabb gondolata az időjárással és a terméssel kapcsolatos. Ennek adnak hangot az itt olvasható, rímbeszedett jókívánságok is.

Adjon Isten minden jót ez új esztendőben:

Jobb üdőt, mint tavaly volt, ez új esztendőben;

Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,

Jó termést és jó vásárt ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót ez új esztendőben:

Zsíros esőt, kövér hót ez új esztendőben;

Bő aratást, szüretet,

Egészséget, jó kedvet ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót ez új esztendőben:

Drága jó bort, olcsó sót ez új esztendőben;

Jó kenyeret, szalonnát

Tizenkét hónapon át ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót ez új esztendőben:

Vegye el mind a nem jót ez új esztendőben;

Mitől félünk, mentsen meg,

Amit várunk, legyen meg ez új esztendőben!

Január 1. – Újév

Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő  – tartja a nép: Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. Ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Ha hideg északi szél fúj, hosszú, kemény tél várható. Ha olvadni kezd, sok bor terem. Ha szép idő van, jó termés várható.

Hagymakalendárium készül, melyből az év tizenkét hónapjának időjárását jósolják meg. Tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.

Január 2. – Jézus nevenapja

Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és a hívő ember hallja és megérti beszédüket.

Január 6. – Vízkereszt, Boldizsár

            Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt. Azaz a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.

Vízkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.

Január 17. – Remete Szent Antal

            Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

Január 18. – Piroska

            Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.

Január 21. – Ágnes

            Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Január 22. – Vince

Muravidék szőlőtermelői megfigyelése: “Ha jó idő van, es ha ek kicsint a víz megfutamodik, sok bor lesz”. Vagy pedig: “Ha Vince-napkor a ló csapa (nyoma) megtelik vízzel, sokat terem a szőlő.” Topolyai mondás jelzi, hogy a jó szüret, az egész paraszti gazdaságnak fontos, mert “Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Ezért a magyarországi falvak kis düledező hajlékain, a módosabb mezővárosi polgári házakon, szőlőhegyek présházain, a pincesorok ereszein, a gazdák az eresz jégcsapjainak hosszúságát vizsgálgatták e napon, vajon csöpögnek-é, megenyhült-e az időjárás?

Január 25. – Pál

            Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll.  Pálfordulás, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. A szélvihar háborút jelentett: Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

Baranyában eredetileg Pál napjához kötődik a medvével kapcsolatos hiedelem: “Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.” Délvidéki öregek fohásza jórafordító Pálhoz: inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony

            Számos mondás kötődik e naphoz: Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. – Megcsordul az eresz, még visszajön a tél. – Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő. – Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed. – Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó esni. – Gyertyaszentelő melege, sok hó és jég előjele. Gyertyaszentelő hidege, kora tavasznak hírnöke.

A néphit szerint a medve ezen a napon felébred téli álmából, barlangjából kijön és ha napos időt talál, visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Vagyis ha február 2-án enyhe az idő, később visszatér a hideg és sokáig marad. Az a mondás járja Gyertyaszentelő napján “inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap.”

Február 3. – Balázs

            Ha  ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Február 5. – Ágota

            Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

Február 6. – Dorottya

            Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Ha Dorottya szorítja, Zsuzsánna tágítja.

Február 11. – Elek

            A székely hegyipásztorok e napon tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.

Február 14. – Bálint

            Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.

Ha házasodnak a verebek Bálintkor, készülődhetsz a tavaszra bármikor.

Február 16. – Julianna

            Előfordul, hogy Julianna rázza a dunnáját, azaz havazik.

Ha Juliska fésülködik, a tavasz már közeledik.

Február 19. – Zsuzsanna

            Ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz. Ha nem szólal meg, befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, közel a tavasz.

Február 22. – Üszögös Szent Péter

            Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.

Február 24. – Mátyás

            Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, (Mátyás ront, ha talál), ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat.

Március. 10. – Ildikó

            Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.

Március 12. – Gergely

            Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.

Gergely-napi szél, Szent György-napig él. Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok bort szüretelnek.

Március 18. – Sándor

            Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget, de ha nem hoz meleget, Gyuri lesz majd a gyerek.

Március 19. – József

            Megérkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Szent Józsefkor nyissad (szőlőt), ha vízben áll is a lábad.

Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek: nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. A cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.

Március 21. – Benedek

            Benedek, Benedek, jönnek a jó melegek.

Március 24. – Gábor

            Harmatszedés napja.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony

            Búzaszentelés napja. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza az énekesmadarakat. Gyimesben úgy tartják, ha jó az idő ezen a napon, jó termés várható. Ipoly-folyómenti szólás: Gyümölcsoltó hidege téli hónapok megölője.

Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz.

Április 6. – Vilmos

            Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 14. – Tibor

            Ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is.

Április 24. – György

            Szent György nap a pásztorok fogadásának és az állatok kihajtásának ideje volt. Az e napon hulló meleg eső aranyat ér a gazdának. Szegediek szerint jó lesz a termés, ha a Szent György napi vásárban esik az eső, és a koldusnak besározódik az orra. –

Szent György-napi dörgés, jó bortermés. Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

Egy sellyei monda szerint amikor gróf Szapáry Péter török rabságba került, azt kívánták tőle, hogy átkozza meg hazáját, akkor szabadon eresztik. Szapáry letérdelt a földre, fölnézett az égre, majd megszólalt magyarul, amit a török nem értett: verje meg az Isten Magyarországot húsvéti esővel, szentgyörgyi harmattal, pünkösdi záporral. Azóta is, ha ezeken a napokon esik, hálásan mondogatják a sellyeiek: beteljesült Szapáry átka.

Április 25. – Márk

            Búzaszentelő körmenet napja. Ha az ég megdördül, akkor gazdag lesz az aratás. Azt is mondják, ha Márk napján a búza már akkora, hogy a fürj el tud bújni benne, az jó termést ígér.

Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.

Április 28. – Vitális

            Ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.

Április 30. – Szienai Katalin

            Ha Széna Kata napján a rét szép üde, az jó szénatermést jelent.

Május 6. – János

            Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra.

Május 12. – Pongrác

Május 13. – Szervác

Május 14. – Bonifác

            A májusi fagyosszentek. A tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei így fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Viszont, ha szép idő van akkor mondják: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.

Május 15. – Zsófia

Zsófi pedig felmelegíti őket (a fagyosszenteket)

Május 25. – Orbán

Orbán napja hogyha fényes, a vincellér, mint páva, kényes. Ha Orbán nevet, a szőlő sír! Ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik. Így az Orbán napja körüli hűvös időjárás árt az éppen virágzó szőlőnek.

Göcsejben úgy tartják, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, a nadrágot nem szabad elhagyni. Számos vidéken szokás, hogy Orbánt elűzik a tűzhely mellől, hogy jöjjön a jóidő. Orbán után már nem kell a fagytól félni. A zamárdiak szerint amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.

Május 27. – Hella

            Ha nedves az idő, akkor a széna nagyra nő.

Május 31. – Petronella

            Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz.

Húsvét után 40 nappal Áldozócsütörtök

Mint az Áldozócsütörtök, olyan lesz az időtök.

Pünkösd

Pünkösd napi esésre, ne várj áldást vetésre.

Úrnap

Az Úrnapi szép idő bő termést jelez.

Június 8. – Medárd

            Hogyha Medárd pityereg, 40 napig csepereg. Ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig negyvennapos szárazság következik. A göcsejiek szerint, ha esik ezen a napon, akkor a fű kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz.

Június 10. – Margit

            Margit-napi esőcseppek, negyven napig elperegnek. Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz.

Június 13. – Páduai Szent Antal

            Ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.

Június 15. – Jolán, Vid

            Ha esik, hibás lesz az árpa. A szegedi tanyák népe szerint jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik. A velemi búcsún azért szoktak imádkozni, hogy e napon ne essék az eső, mert akkor nem lesz jó szüret.

Június 24. – Iván – Keresztelő Szent János (Virágos Szt. János, Búzavágó Szt. János)

            Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja. János-napi zivatar, negyven napig elkavar.

Június 26. – János és Pál

            Az időjárás védőszentjei. Mivel ez a nap az aratás és a nagy nyári zivatarok idejére esik, egyben viharokat fékező védőszenteknek tekintik őket.

Június 27. – László

            Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!

Június 29. – Péter –  Pál

            Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere. Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!

Július 2. – Sarlós Boldogasszony

            Az egykori sarlós aratás kezdete. Magán az ünnepen valami keveset arasson az asszony is sarlóval, szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.

Sarlós Boldogasszony aminő, hat hétig olyan lesz az idő.

Július 5. – Sarolta, Emese

            Ha esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz.

Július 13. – Margit

Mérges Margit, mert áldást nem hoz.

Július 15. – Apostolok oszlása

            Ha főszél (északi szél) fúj, drágaság lesz, és tavaszra fölmegy a búza ára. Németpróna régi hagyománya: kilenc zivatar támad e napon és utoljára belecsap a villám a búzakeresztekbe. A zivatarok ezután szétoszlanak és mindegyik a maga országába tér vissza. Többé nem is kerülnek össze és most már nincs is akkora erejük.

Július 20. – Illés

            Ha ezen a napon dörög az ég, azt mondják, hogy „Illés szekere zörög”. A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság van, az esőnek esnie kell Illés próféta napján. S így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikula, ha Illés próféta a nyakadot megmossa. Munkács környéki hiedelem szerint Illés a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva már nem jó a szabadban fürdeni.

Esős Illés rossz, mert áldást nem hoz.

Július 22. – Mária Magdolna

            Zalában a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

Július 25. – Jakab

  Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek. Ha sok az égen a fehér fölleg, akkor a télen sok hó lesz. Jakab napja vihart szül, Magdolna sárban csücsül.

A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. A nap délelőtti időjárása megfelel a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. A tápéiak szerint ha Jakab napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz. Ha alszél fúj, enyhe, lucskos tél várható. Ha a nap fényeskedik, nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

            .

Július 26. – Anna

Anna asszony reggele már hűvös, ne játssz vele.

A kender nyüvésének kezdőnapja.

Augusztus 1. – Péter

            Ha eddig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

Augusztus 4. – Domonkos

Ha Domonkos forró, kemény tél várható. Domonkos napján ha esik, a tél szárazsággal telik.

Augusztus 6. – Urunk színeváltozása

Az Úr színeváltozása a szőlőknek tarkulása.

Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)

Augusztus 7. – Donát

            Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni.

Augusztus 10. – Lőrinc

            Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. A szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább. A göcsejiek úgy tartják, ha Lőrinc napján bőven esik, és még a kerékvágásban is megáll az eső, akkor sok bor lesz. Amelyik kígyó Lőrinc napján nem bújik el, az már nem akar megmaradni, kerékvágásba fekszik, hogy ott pusztuljon el. Lőrinc után már veszélyes a folyóban fürdeni, mert a víz már hideg. Lőrinc  belekotor (belepiszkít) a sárgadinnyébe, vagyis ezentúl már nem jó.

Augusztus 12. – Klára

            Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony

            Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket.

Augusztus 24. – Bertalan

            A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Sok helyen az őszi szántás-vetés ezen a napon veszi kezdetét. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közédobálja kezében hordott fejét (Lesencenémetfalu). A bertalan-napkor köpült vaj gyógyító erejű.

Szeptember 1. – Egyed

            Ha esik, gyenge lesz a tél. Az őszi búza és rozs vetésének kezdőnapja. Somlóvidéke: ha Egyed napján esik, akkor esős, ha nem esik akkor száraz lesz az ősz. Bábolna: amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap. Jó idő esetén jó lesz a szőlő- és gyümölcstermés.

Egyed ha fenn hordót görget, jól terem jövőre földed. Ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet.

Szeptember 4. – Rozália

Rozália nevének viselőjét megoltalmazza minden bajtól, járványos betegségtől

Szeptember 5. – Viktor

            Ha szépen süt a nap, hosszú kellemes őszi napok várhatók.

Szeptember 8. – Mária, Kisasszony napja

            Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.  A göcsejiek Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetőleg kora hajnalban kiteszik a harmatra a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napköltekor már be is viszik. Az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

Az időt Kisasszony napja, négy hétre előre szabja. Kisasszony hajtja a fecskéket.

Szeptember 12. – Mária

            Szűz Mária névünnepe, általános búcsúnap. Ekkor kelnek útra a fecskék.

Szeptember 21. – Máté

            Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják. Alföldi tapasztalat szerint a búzát legjobb Máté hetében elvetni.

Szeptember 28. – Vencel

            Ha Vencel napján esik, akkor jövőre szép lesz a tavasz.

Szeptember 29. – Mihály

            Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet. Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség idejére esik, ott áll a sötét tél kapujában. Göcseji mondás: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szegedi szólás: fél mint a cigány Szent Mihálytól. Szamoshátiak mondják: aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor meg enyhe. Csanádapáca:  Karácsonyig szép, enyhe időre lehet számítani, ha a fecskék még itt érik Szent Mihály napját. Bábolna: Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.

Október 2.  Leodegár

Leodegár ha lombhullató, Örülj, a jövő év páratlan jó!

Október 4. – Assziszi Szent Ferenc

            Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Egyes vidékeken szüretkezdő nap. Göcseji hagyomány szerint vetésre legalkalmasabb a búzahét illetve ferenchét, az a hét, amelybe Ferenc névnapja beleesik.

Október 9. – Dénes

            Ha északról fúj a szél, és a csillagok is tündökölve ragyognak: kemény tél várható. Ha napnyugat felől fúj a szél, és felhős az ég, akkor enyhe tél lesz.

Október 15. – Teréz

            Hagyományos szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve.

Október 16. – Gál

            Gál a parasztéletben határnapként is előfordul. Egy székely naptár  szerint ezen a napon érik be a makk, és van az évben az utolsó halászat. Makón a régi gazdák ekkor fognak a szántásba és vetik el az őszi búzát.

Október 20. – Vendel

            A pásztorok védőszentjének ünnepe. Vendelre el kell végezni a mezei munkát.

Október 21. – Orsolya

            Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél.

Orsolyakor takarítsd be káposztádat, Simon-Juda hóval tömi be a szádat!

Október 26. – Dömötör

            Dömötör napi hideg szél kemény telet jósol. Juhászújév, ekkor számoltak el a pásztorok a gazdákkal.

Október 28. – Simon, Tádé (Júdás)

            Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várj Simon Judásra. Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. (Szüret) Simon-Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Ismert szólás fűződik hozzá: megérkezett Simon-Judás, jaj már néked pőregatyás. Mostantól fogva melegebben kell öltözködni.

Október 31. – Farkas

            Farkas napján elalszanak a fák, nedvkeringésük szinte leáll, ezért ez a favágás, fadöntés ideje. Ekkor kell a gyümölcsfákat bekötözni vagy meszelni, hogy a nyulak ne rágják meg. Eleken ezen a napon ültetik a fát.

November 1. – Mindenszentek

            Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig.

Ha esős Mindenszentek, sok hó lesz rá, figyeljetek!

November 2. – Halottak napja

            Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben.

November 11. – Márton

            A népi hagyomány szerint ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esik le az első hó. Somlóvidéken, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz ha nem esik a hó, akkor kemény tél várható. Endrőd népe szerint, ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál (térdig sárban jár). A galgamácsiak úgy tartják, hogy a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A mártonlúd mellye csontja ha világos, hó lészen, ha fekete, eső. Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen. Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, ha pedig hideg, száraz tél, illetve, ha Márton jókedvű, akkor bizony kemény lesz a tél.

            Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.

November 19. – Erzsébet

            Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó.  Debrecenben így mondják:

Erzsébet, Katalin havat szokott adni,

A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

November 22. – Cecília

            A verseci Várhegyen él Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról, Ott lebeg a levegőben és fonalat húz Versec körül, hogy semmi baj ne érje.

November 25. – Katalin

            Ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin lotyog, karácsony kopog.

Ahogy Katalin máma dirigálja, olyan lesz az új év egész januárja.

November 30. – András

András-napi hó, a vetésnek nem jó. Fehér András, rossz év.

Apátfalvi öreg emberek e nap hajnalán, a Maros partján, a víz szélén, vesszőt szúrnak le és megvárják a napkeltét. Ha a víz most följebb áztatja a vesszőket, akkor tavaszra áradást esetleg árvizet várnak.

            Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.

December 1. – Elza

            Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár.

December 4. – Borbála

            Budaörsön azt tartják, ha karácsony éjfélig kihajt a vízbetett ág, jó termés várható. Ha Borbála napján vízbe helyezett cseresznyeág karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása.

December 6. – Miklós

            Ha Miklós napján hó esik, vége az enyheségnek.

December 7. – Ambrus

            Ha a fagy elmarad és sárba enyhül az időjárás, karácsonykor jeges idő lesz.

December 13. – Luca

            Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja. Ha Luca sárban jár a karácsony hóban áll. Lucakalendárium: Luca és karácsony közötti 12 napot jól meg kell figyelni, mert az időjárás a következő év 12 hónapját jellemzi.

December 21. – Tamás

            Aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, valamelyik állatát elpusztítja.

December 24. – Ádám, Éva

            Ha karácsony éjjelén havazik, az nagyon sok jót ígér.

December 25. – Karácsony

A zöld karácsony rossz, fehér húsvétot hoz.

December 26. – István

            István napja ma vagyon, ugrik a bak a fagyon.

December 27. – János

            János nap ha borús, a termény igen dús.

December 31. – Szilveszter

Ha Szilveszter nyugszik széllel, az újév derűvel kél fel.

Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz.

——————————

Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I, II, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1977

Czárán Eszter: Világnak Virága, I-IV Tavasz, Nyár, Ősz, Tél, Szerzői kiadás, 2005

Gulázsi Aurélia és Selmeczi Kovács Attila: Régi népélet naptára – 2010, CSER Kiadó, Budapest, 2009.

Kerkayné Maczky Emese: Karácsonyi ünnepkör, Amerikai Magyar Múzeum, Passaic, 1995