Amerikai Magyar Múzeum
MAGYAR NÉPI HANGSZEREK Kerkayné Maczky Emese HANGSZERES ZENE Kodály Zoltánt idézve: „A magyar nem különösen hangszerkedvelő nép. A szegényebb nép is inkább muzsikáltat magának, mintsem maga kezével játszik. Ezért énekes …
Magyar népi hangszerek Read More
PETRY BÉLA ALBERT (1902 – 1996) Petry Béla Albert, grafikus, építész, egyetemi tanár, 1902. március 31-én született Erzsébetfalván, Erdélyben. “Régi Marosvásárhelyi református család fia. Apja, idősebb Béla végigküzdötte az első …
Petry Béla Read MoreSKÓCIAI SZENT MARGIT (november 16.) A skótok legendás királynéja, Szent Margit a Turulnemzetségből (Árpádház) származik. Édesanyja, Ágota, Szent István király leánya volt. Édesapja, Nagy Alfréd Wessex királyának leszármazottja, az angolszász Vasbordájú …
SKÓCIAI SZENT MARGIT (november 16.) Read MoreNépi viseletek képeinek forrása A képek alatti leírások előtt feltüntetett rövidítés jelzi a forrást. The abbreviations preceding the description of the pictures indicate their source according to the following list. …
Népi viseletek képeinek forrása Read MoreTOROCKÓ, TORDA-ARANYOS MEGYE, KOLOZSVÁRTÓL DÉLRE
Torockó, Torda-Aranyos Read MoreSzűr
Szűr Read MoreSZILÁGYSÁG, ÉSZAK ERDÉLY
Szilágyság, Észak Erdély Read MoreRÁBAKÖZ, GYŐR-SOPRON
Rábakőz, Győr-Sopron Read MoreŐRSÉG – ŐRVIDÉK, LAJTABÁNSÁG ŐRSÉG – BURGENLAND
Őrség, Őrvidék, Lajtabánság Read MoreORMÁNSÁG, BARANYA MEGYE, DÉLALFÖLD
Ormánság, Baranya Read MoreKALOTASZEG, Nyugat Erdély
Kalotaszeg, Erdély Read MoreKOBOZ Ősi magyar, közép-ázsiai eredetű énekmondó hangszer. Énekmondás ősi szóösszetétel, egy belső folyamat. Mind a mai napig élnek Magyarországon olyan emberek, akik az énekmondás ősi műfaját élik, gyakorolják. Ez is keleti zenei örökségünk. Kobzos Kiss Tamás …
Koboz Read MoreTÖRÖKSÍP Oboa rendszerű kettőssíppal működik. Gyümölcs- vagy jávorfából készült. A törököktől került Magyarországra, bár minden ázsiai népnél megtalálható, a tibetiektől a japánokig. Valószínűleg Thököly Imre táborában kezdtek törökös zenét játszani. …
Töröksíp Read MoreTILINKÓ A sípok családjába tartozik. 70-80 centiméteres fűzfahéj-, fa- vagy fémcső, nincs szélhasító vájata és csak a nyelvvel, szájjal csinálják a szélhasító részt. A csövet úgy tartja, hogy egyik mutatóujja …
Tilinkó Read More
TEKERŐ Másnéven, tekerőlant, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant. A 13. században keletkezett és Spanyolországból terjedt el. Magyarországon a kuruckorban ábrázolják először. A 20. század fordulóján jelenik meg mint népi hangszer …
Tekerő Read More
TÁROGATÓ Régi magyar, fából készült fúvós hangszer. Általában tábori, harci célokra szolgált mint riasztó, jelző és irányító eszköz. Leginkább a magyar szabadságharcok idejében volt használatban, különösen a Rákóczi szabadságharcban. Ezért …
Tárogató Read More
SÍPOK Régiesen sipoly, sipó, szűltü (süvöltő a moldvai csángóknál). A síp-félék igen régi hangszereink közé tartoznak. Akárcsak a dob, a sípzene is ősi hitvilágunkat idézi. A sípok nádból, csontból, fából, …
Sípok Read More
KÜRT, PÁSZTORTÜLÖK Régi jeladó hangszere a magyarnak, de egyben méltóságjelvénye is (Lehel kürtje). Alapanyaga tülök (szarv). A magyar szürkemarha szarvából készül a kanásztülök vagy kanászkürt (-duda). A 80 cm hosszú …
Kürt Read MoreKOLOMP, LÁNCOS BOT “A kolomp és a láncos bot eredete a pusztai népek állattartó pásztorkultúrájában keresendő, mert ezek mindenekelőtt jelző és használati eszközök. Lényeges viszont, hogy a kolompok kiválasztása – …
Kolomp Read MoreKÖCSÖGDUDA Egyéb elnevezései: szötyök, höppögető, bika, burrogató, köpű. Kísérő szerepük van, mint a nagybőgőnek vagy a duda basszus-sípjának. Ezek a hangszerek hólyaggal vagy bőrrel bekötött fa- vagy cserépedények (köcsögök), amelyeknek …
Köcsögduda Read MoreKEREPLŐ Ezalatt fogas vagy bordás kereplőt értünk. A kereplő ruganyos fanyelvének vége fogazott (bordázott) hengerre feszül. Ha a fahengert forgatjuk, a nyelv a fogazaton fokról fokra csapódik, így keletkezik a …
Kereplő Read MoreNÁDIHEGEDŰ, KUKORICAHEGEDŰ Góréhegedű, csutkamuzsika, nyikorgó, cirokhegedű, kukoricahegedű, neve attól függ, miből készül a hegedű. Két azonos szerkezetű darabból áll: egyik a hegedű, másik a vonó. A két darab, ha nem egészen száraz, egymáshoz dörzsölve nyiszogó …
Nádihegedű Read MoreKÓRÓHEGEDŰ Teste 40-50 cm-es száraz napraforgószár (kóró), két kulcsa faágdarab, vonója behajlított vessző, a vonószőr és a két húr a napraforgószárból lehántott háncs. A húrokat a hangszer felső végén, megcsomózott …
Kóróhegedű Read More
HEGEDŰ Talán legnépszerűbb, legelterjedtebb hangszer a magyarság körében. Valószínűleg az énekmondó hegedősök tették a középkorban közismertté. A 1500-as években egy utazó megállapítja, „A magyar hegedősok egészen sajátságos módon kezelik hangszerüket, vonásuk igen …
Hegedű Read MoreGARDON Az ütő- vagy tekenyőgardon a csíki székelyek és gyimesi csángók ősi húros hangszere. Bükkfa, juhar vagy fűzfából kivésett tekenőből s ennek öble fölé feszített 3-4 húrból áll. A lopótök …
Gardon Read More
FURULYA Kétféle furulyát használ a nép. A Dunántúlon használják a különleges hosszú furuglát. Kb. egy méter hosszú és öt lyuk van közel a végén. Ezért mély a hangja. Egy keszthelyi pásztor szerint …
Furulya Read MoreDUDA Régi magyar neve tömlősíp. Ősi hangszere a magyarnak. Ókori, előázsiai eredetű. A 16. század közepéig a huszárság hadi muzsikája, amíg a töröksíp ki nem szorította. Használták a betlehemesek, karácsonykor …
Duda Read MoreDOROMB A dorombéneket a magyar Ázsiából hozta magával. Megtalálható azonban a világon mindenütt. A doromb lant alakú fémkeret közepébe erősített rezgő acélnyelvvel. Ma gyárilag készül. A keretet a fogsorhoz vagy …
Doromb Read MoreDOB Nevezetes hangszere a régi magyaroknak. Ősi táltos hitünk szerint a világegyetem jelképe. Több, ősi hitvilágunkra emlékeztető gyermekversben szerepel az egyfenekű dob. (Egyfenekűnek azért nevezték, mert a hengeres keretnek csak …
Dob Read More
CITERA Citora, tombora, tembura. A citera a legelterjedtebb népi hangszer, már az ősmagyarok is használták. Minden pásztor és gazdalegény értett készítéséhez. A citerázást könnyen megtanulta bárki. Három alaptípus van: A vályú két …
Citera Read More
CIMBALOM A citera rokona. Perzsiában, a 13. század közepe táján keletkezett. Magyarországra a 16. században került. Főleg tánczenének hangszere, leggyakrabban klarinéttal és hegedűvel együtt. A pedál nélküli, hordozható kiscimbalmot barkácsoló …
Cimbalom Read More
BÚGATTYÚ, ZÚGATTYÚ A természeti népek egyes szertartásaiban ma is jelentős szerepe van. Madzagra kötött zsindelynagyságú deszkadarab vagy éppen zsindely, amely gyors forgatásra búgó (zúgó) hangot ad. Ősi párja lehet csergettyű …
Bugattyú Read MoreHÚSVÉTKÖSZÖNTŐ A húsvét – akárcsak a karácsony – háromnapos ünnep, amely sok vidámságot, szórakozást tartogat a fiataloknak. A katonaviselt legények bokrétás kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően …
Húsvétköszöntő Read MoreKarcolt tojás – Scratch-carved egg A hagymahéjjal befestett karcolt hímestojásokat Kerkay Emese készítette The Scratch-carved eggs, dyed with onion skin, were decorated by Emese Kerkay Fotó: Kerkay László
Képek Read MoreBUDAPEST EXIT Téglás Csaba Könyvismertetés Téglás Csaba Újszászon, Magyarországon született és 1956-ban 26 évesen menekült külföldre. 1967 óta skót feleségével White Plains-ben, az Egyesült Államokban él. A Budapest Exit című nagysikerű könyvét, melyben …
Budapest Exit Read MoreA MAGYAR VISELET EREDETE ÉS TÖRTÉNETE Kerkayné Maczky Emese Egy nép kultúrájának közvetlen megnyilvánulása, ami a tömegek életével szorosan összefügg, sorsukat végigkíséri, egyes események emlékét megőzi és megmagyarázza az …
Magyar viselet Read MoreMAGYAR NAIV FESTÉSZET és SZOBRÁSZAT A naiv művészetet a XX. század fordulóján fedezték fel. Rádöbbentek a gondolkodók, hogy az antik és reneszánsz művészeti hagyományokon kívül is vannak értékek. A …
Magyar naiv művészet Read MoreRégi erdélyi kézimunkák Egy kalotaszegi magyar leány hozománya Mi is tartozott egy erdélyi lány hozományához? Asztalterítők, párnák, lepedők, ágyterítők, törülközők, kendők, függönyök, falvédők, kötények, csipkék, csergék, cserepek, festett ládák, bútorok, …
Kalotaszegi lány hozománya Read MoreKALOTASZEG NÉPMŰVÉSZETE Kalotaszeg 34 faluja Erdélyben, Kolozs megyében a Kalota-patak és a Körös alkotta szegletben fekszik. Ezen a zárt területen élő magyarság műveltség és szokások dolgában igen egységesen fejlődött, s …
Kalotaszegi népművészet Read MoreMAGYAR NAIV MŰVÉSZEK FESTŐK VANKÓNÉ DUDÁS JÚLIA (1919-1984) Dudás Juli Galgamácsán született, egy kis Galga-völgyi faluban, mely híven megőrizte hagyományait és szokásait. Dudás, aki különös megfigyelő készséggel rendelkezett, mindent feljegyzett. …
Naiv művészek Read MoreMÉZESBÁB Kerkay Emese A mézeskalács-készítés ősrégi eredetű mesterség, melynek emlékét megőrizte a vadmézgyűjtőt ábrázoló őskori barlang festmény, az egyiptomi mézes lepény és a római cserépformák. A méz hosszú …
Mézesbáb Read MoreMAGYAR HÍMZÉS Kerkayné Maczky Emese A hímzés, hímvarrás művészete sok ezer éves múltra tekint vissza. A legrégibb sírleletek között hímzéssel díszített szöveteket találtak. Hímzés gazdagította Babilóniában, Asszíriában az …
Magyar hímzés Read MoreMAGYAR NÉPÉLET A MAGYAR GAZDA IDŐJÁRÁS-JÓSLÓ NAPTÁRA Kerkayné Maczky Emese A gazdák évezredek óta a föld művelésével, állatok tenyésztésével eltartják, élhetővé teszik az életet az egész társadalom részére. …
Népélet Read MoreFejfák – Kopjafák – Gombosfák Jakab Ferenc “Régi idők öreg kopjafái alatt alussza álmát az én népem, mohos temtőkben, vadvirággal takart padmalyos sírokban, szép madárszó mellett. Itt járok …
Fejfák Read MoreR A C K A A magyarságnak nemcsak mesésen gazdag történelmi múltja, évezredes kultúrája, példamutató hősei vannak, hanem egyedülálló néprajzi és természeti kincsei is. Ilyenek ősi állatfajtáink: a ló, …
Racka Read MoreHÚSVÉTVÁRÁS SZÉKELYFÖLDÖN Húsvét táján új élet fakad új reményekkel a magyar vidékeken, de talán sehol sem készülődnek előre úgy, mint a Székelyföldön. A téli szűkölködés idejének vége, a böjti hetek …
Húsvétvárás Székelyföldön Read More“ÚGY BÁNIK VELE, MINT A HÍMESTOJÁSSAL!” Akivel vagy amivel “úgy bánnak, mint a hímestojással”, azzal nagy kímélettel, igen vigyázva, szerfelett óvatosan bánnak. Gyakran hallani a szólásnak ezt a változatát is: …
Szólás Read MoreA magyar hímestojás Kerkayné Maczky Emese A hímestojás tisztelete egyike az emberiség legősibb vallásos népszokásainak. Az ókor népei a tojásban a teremtés csodájának jelképét tisztelték. Az örökélet titka összesűrítve egy kicsiny, …
A magyar hímestojás Read MoreMAGYAR NÉPTÁNC AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Magyar Kálmán és Judith Ahol emberek vannak, ott zene is van. A zene táncra perdíti az embereket, ahol népek élnek egymás mellett, mindegyik büszke a …
Magyar néptánc Read More
English