Fery Antal

A MAGYAR FAMETSZÉS NAGY ALKOTÓJA

1908-1993

FERY ANTAL grafikus a Zemplén megyei Szerencsen született 1908-ban szüleinek tizedik gyermekeként. Már 13 éves korában dolgozni kezdett a szerencsi cukorgyárban a bádogos szakmát tanulva, de a fizikai munka mellett is állandóan rajzolt. A gyár biztosított neki ösztöndíjat a tanuláshoz, és 1927-ben megkezdte tanulmányait a Budapest-i Iparművészeti Főiskolán. 1935-ben kapott grafikai oklevelet. Ettől kezdve – a jelen korig – készíti szebbnél szebb ex libriseit, melyek mély magyarságáról tesznek tanúságot. A fametszés varázsa 1939-ben kerítette hatalmába. Azóta szinte kizárólag csak fametszeteket készít. 1941-ben jelent meg Czakó Elemér albuma Széchenyi István születésének 200. évfordulójára Budapest Székesfőváros kiadásában, mely könyvet többek között 32 szebbnél szebb Fery fametszet díszíti. (Czakó Elemér: Széchenyi a legnagyobb és leghívebb magyar) 1943-ban lép először ex libriseivel a nagy közönség elé a Műcsarnokban rendezett kiállításon. Azóta számos hazai és külföldi ex libris bemutatón szerepelt nagy sikerrel. Hírneve a 60-as években külföldön is elterjedt. Neves dán, olasz, holland grafikai újságok írtak róla. Említésre méltó, hogy 1965-ben – első ízben a magyarok közül – Fery Antalt hívták meg a Malborki Exlibris Biennaléra, amit a több mint 400 színvonalas kisgrafikájával érdemelt ki. Ez a megtiszteltetés művészetének nemzetközi elismerését jelentette. Úgy Magyarországon, mint nemzetközi vonalon nyertek díjakat fametszetei. Neve és művei gyakran szerepelnek külföldi ex libris folyóiratokban és évkönyvekben is.

A II. világháborúban behívják katonának. Grafikai kiképzése következtében a vezérkarnál teljesít szolgálatot mint térképrajzoló. Alakulatával Németországba kerül, ahol fogságba esik. Szabadulása és hazatérése után négy évig rendőri felügyelet alatt tartják. Kollektív műteremben alkalmazzák csak, ahol hozzá hasonlóan megbélyegzett művészekkel együtt dolgozik “dekorációs” munkákon.

A második világháború alatt és főleg utána az ex libris gyűjtés és cserélés szinte teljesen leállt. Nem volt igény a művészek munkájára sem. A “Kisgrafika Barátok Köre” (KBK), Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület megalakulásával (1959), melynek 1978-tól haláláig Fery Antal az elnöke, lendült fel megint ez a művészeti ág Magyarországon. Ismét sok ember szenvedélyévé vált a szép lapok gyűjtése és cserélése. Sok jó barátra tesznek szert a gyűjtők világszerte, és ahogy Fery mondja “A népek közötti barátság igaz ügyét szolgálja a szép ex libris”.

Egy 1962-ben Fery 40 ex libriset tartalmazó mappa előszavában Galambos Ferenc felteszi a kérdést: “Mi a titka Fery Antal művészetének?” Meg is válaszolja: “Legelsősorban az egyszerűség. Ez az egyszerűség nem képzeletszegénység következménye, hanem kevéssel sokat mondani tudás ritka erénye.”

1992 óta, a felújított XVI. századi szerencsi Rákóczi várban megnyílt Fery Antal teremben látható a város szülöttének és díszpolgárának életműve.

Fery Antal élete folyamán több mint 2000 könyvjegyet és alkalmi grafikát készített. Műveit a magyar szellemiség és kevéssel sokat mondás jellemzik. Az idős mesternek olyan egyedülálló, csak reá jellemző stílusa van, mely példaként hat itthon és külföldön egyaránt.

Munkásságának keresztmetszetét – 194 lappal – 1992-ben mutatta be az Amerikai Magyar Múzeum Passaic, New Jerseyben (USA) dr. Lippóczy Miklós kisgrafikagyűjtő jóvoltából. Az 1990 óta minden évben az Amerikai Magyar Múzeum javára megrendezésre kerülő bál első meghívóit Fery Antal tervezte földije, dr. Lippóczy Miklós közbenjárására.