Szenteste (december 24)

Az angyal énekel, tekints az égre fel:

Napvilágos lett az éj, meghasadt az ég

És a Második Személy most a földre lép.

Mézet ont az ég! Mézet ont az ég!

(Cantus Catholici 1651)

A karácsonyi időszak az ajándékozás ideje. A magyaroknál SZENTESTE Jézuska, vagy az ő nevében angyalok hozzák a gyerekeknek az ajándékokat. Erdélyben néhol, azonban újévkor az aranyos csikó hozta az ajándékot. A karácsonyfát is ekkorra állítják fel, mert az is Jézuska ajándéka..

Szokás a karácsonyfa alá BETLEHEMET állítani. A hagyomány szerint Assziszi Szent Ferenc állította fel az első betlehemet Grecció­ban. Elterjedésében érdemeket szerzett a Szentfölddel szoros kapcsolatban álló ferences rend, de szerepe lehetett ebben a karácsonyi misztériumjátékoknak is. Magyarországon a karácsonyi játékok legrégibb rétegét a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték.

A teljes betlehem több jelenetből áll: 1. szálláskeresés; 2. az angyali híradás; 3. a Szent Család az ökörrel és a szamárral, ezt a főcsoportot misztériumnak is hívják; 4. három királyok imádása; 5. bemutatás a templomban (ritka); 6. az aprószentek meggyilkolása (ritka); 7. menekülés Egyiptomba.

Szenteste az esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára. Előtte azonban a gazda az udvaron a levegőbe lőtt, hogy ezzel elkergesse a gonosz lelkeket. Eközben a gazdaasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd az első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek szintén gonoszűző céllal. A karácsonyi vacsora katolikus vidékeken böjtös volt: káposzta-, bab-, gyümölcsaszalékleves, halételek, mákos-, túróstészta. A reformátusok étrendje az Alföldön: disznó-, marha-, tyúkhúsleves, töltött káposzta, diós- mákoskalács.

A karácsonyi vacsoraasztalra sok csemegét tettek: almát, diót, aszalt gyümölcsöt, mézet, fokhagymát, sült tököt, ostyát, borsot. A karácsonyeste fogyasztott ételeknek, csemegéknek kivétel nélkül mágikus jelentőségük volt. A bab, borsó, mák sok pénzt, bőséget biztosított, a fokhagyma védte az egészséget kígyócsípés, giliszta ellen, de a boszorkányok rontását is elhárította (úgy látszik nem hittek Könyves Kálmán királyunknak, aki már a XII. század elején kijelentette, hogy boszorkányok nincsenek és üldözésüket betiltotta.). A méz édessé tette az életet.

Szenteste étkezési szokásai összemosódnak karácsony napjának hagyományaival. Régen szigorú böjtöt tartottak és csak az éjféli szentmise után fogyasztották el a karácsonyi vacsorát, amikor Jézus Urunk már megszületett, vagyis karácsony napjának első óráiban. Manapság sok helyen már Szenteste, az éjféli mise előtt fogyasztják el a karácsonyi vacsorát. Vannak helyek, ahol az éjféli misét az esti órákban tartják és utána ül az ünnepi asztalhoz a család. Majd karácsony napján újra fogyasztanak a “varázserejű” ételekből.

Régi szokás, hogy a családfő annyi darabra szelt egy almát, amekkora a család volt. Az almát Szenteste fogyasztották. A család minden tagja evett egy szeletet, hogy rágondolva biztonsággal hazataláljon, ha az új évben útközben eltévedne vagy messzire kerülne a családi tűzhelytől. Ez a szép szokás azt jelképezi, hogy a karácsony az összetartozás, s az egymáshoz tartozás ünnepe is.

„Mi magyarok mindannyian egy nagy család tagjai vagyunk, ezért ne sajnáljuk megosztani másokkal azt, amink van, hogy mindannyiunknak jusson ünnepi étel a karácsonyi asztalra.” (Lévai Anikó Orbán Viktor felesége)

Fényesség ragyog ma fölöttünk, mert megszületett Urunk, Jézus Krisztus.

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek.

Kép: Pándi Erzsébet által készített Betlehem (USA)