Vince (január 22)

Zaragozai Szent Vince diakónus vértanú (? Huesca – 304 Valencia) az iberiai felsziget nemes szülők gyermeke. Neve “Vincentinus” latin eredetű és győzedelmest jelent. Oktatója Szent Valér, Zaragoza püspöke volt. A Diocletianus császár elrendelte utolsó nagy keresztényüldözés (K.u. 303) áldozata lett tanárával együtt. Az ősz püspök hamarosan kiszenvedett, Vincét a helytartó sokáig kínozta. A temetést is megtagadta tőle: a holttestet kidobták a szántóföldre, kutyák és madarak martalékául. A legenda szerint ekkor Isten egy nagy hollót küldött, és az megvédte a tetemet, amit ezért zsákba varrtak, és azt kövekkel súlyosbítva a tengerbe vetették. A tenger hullámai azonban újra meg újra a partra sodorták a szentet, míg csak egy keresztény meg nem találta, és illően el nem temette. Csontjait Valenciában őrzik. Amikor még a a természet erői is védelmezték a vértanú meggyalázott testét, a kétségbeesett bíró fölkiáltott: ,,Hát még a halálban sem tudom legyőzni!?”

Tisztelete főleg Franciarszágban terjedt el, ahol tunikáját őrizték, aminek következtében a takácsok védőszentje. Portugália védőszentje, de a vigneroni szőlőhegyeké, a német, osztrák és francia vincelléreké, de a párizsi borkereskedőké is.

Közép-európai kultusza a 11. században terjedt el. Alakja látható a koronázási paláston (1031). Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt tiszteletére. Manapság főleg pincészeteket  és borrendeket neveznek el róla.

Szent Vince, a gazdák által tisztelt, téli időszak védőszentje. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Neve rokon hangzású a vinum = bor szóval. Napja általános termésjósló nap. Vince országosan borvédőszentként ismert. Talán ez magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre jósoltak:

“Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.”

“Ha szépen fénylik és megcsordul Vince, borral telik meg a pince, gabonával pajta csűr, Mihály majd édes bort szűr.

“Csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés.”

“Ködös Vince, üres pince, ha csepeg-csorog kevés lesz a borod.”

Ha nem csorog a Vince, üres lesz a pince, ha csak csepeg, csorog, kevesebb lesz a borod.”

A szólásmondás alapja az a népi hagyomány, hogy január 22. időjárási fordulónap: ha Szent Vincekor süt a nap és olvad, akkor a szőlő különösen jól hízik, jó lesz a szőlőtermés. Emellett sok helyen levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható szőlőtermést. Az enyhülő idő egyúttal arra is figyelmezteti a gazdákat, hogy ideje az új gazdasági év munkáira  gondolni.

Dél-Baranyában is Vince a magyar szőlősgazdák bormennyiséget jósló napja. Vörösmarton, Csúzán, Bodolán vidáman ülték meg Vince napját, mert azt tartották, hogy ez a nap a “szőlővessző pálfordulója”. Megbeszélték a gazdák, kinek a szőlőjében ülik meg a Vince napi vigasságot amikor is szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret, sajtot, túrót, és más finomságokat csomagoltak össze. A falatozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre járt. Evés után gömböcöt akasztottak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamentek  vincevesszőt metszettek. A szőlővesszőket a meleg szobában öblös szájú üvegbe helyezték el. Ha kihajtanak a vesszők, megmutatják, hogy nem fagytak le a rügyek, és a kifakadó vesző hajtásain képződő virágfürtkezdemények megmutatják a szőlő termékenységét is. “Vigadj az esztendő elején, de Vincére és Pálra ügyelj!” – mondogatták a gazdák.

Szintén szokás a “vincézés”, amikor a szőlőskert szélét szentelt borral vagy vízzel öntözik meg. Táncünnepséget is tartanak ezen a napon, a madarak esküvői napjának tartják. A Vince-napot több helyen összekötik borkóstolók, borbálok rendezésével és ilyenkor veszik fel az új tagokat a borrendekbe.

A szőlősgazdák a jó termést elősegítendő azt vallották, hogy ilyenkor sok bort kell inni. Muravidék szőlőtermelői megfigyelése: “Ha jó idő van, es ha ek kicsint a víz megfutamodik, sok bor lesz”. Vagy pedig: “Ha Vince-napkor a ló csapa (nyoma) megtelik vízzel, sokat terem a szőlő.” Topolyai mondás jelzi, hogy a jó szüret, az egész paraszti gazdaságnak fontos, mert “Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Ezért a magyarországi falvak kis düledező hajlékain, a módosabb mezővárosi polgári házakon, szőlőhegyek présházain, a pincesorok ereszein, a gazdák az eresz jégcsapjainak hosszúságát vizsgálgatták e napon, vajon csöpögnek-é, megenyhült-e az időjárás?

Vince-napi tréfás köszöntő:

“Ha megcsordul Vince, megtelik a pince.

Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince?

Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,

Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!”