Braganca Petryről

PETRY BÉLA TANÁR, A PÉLDAKÉP 

José Vicente de Bragança (kivonatos, szabad fordítás), 1981

a Portugál Ex Libris Társulat tagja (A.P.E.L.)

Amint a Petry Béla tanár által tervezett könyvjegyeket megvizsgáltam, – egyetértettem a szerkesztő szíves felkérésével, hogy be kell mutatni Petry munkáit az “Ex Libris művészete” című buletinban.

Bevallom, nem könnyű feladat Petry tanár munkáiról írni, mivel művészeti tevékenysége igen sokoldalú. Nevezetesen: művészet- és építészet professzor, művészeti tervező, arcképfestő, könyvillusztrátor, tervező építészmérnök és végül, de nem utolsó sorban EX LIBRIS művész.

Petry BélaAlbert 1902. március 31-én született a magyarországi Erzsébetfalván, Erdélyben nevelkedett, 1943-ban megesküdött Szendrey Margittal, négy felnőtt gyermek apja…

Az Amerikai Egyesült Államokban 1947-től dolgozott mint tervező művész a Worchester-i (Massachusetts) Engraving Co-nál és a bostoni “United Publishers” kiadónál. Az építészet tanára a Bostoni Építész Központban, templomtervező a Magimis Walch Tervezőirodánál, építésztervező a bostoni “Sumner-Schein-Architects and Engineer”-nél, mérnöki tanácsadó az “Universal Engineers”-nél szintén Bostonban. 1975-től önállóan dolgozott…

Mint grafikus Petry számos könyvet illusztrált… Mégis grafikai tevékenysége területén, már az 1920-as évek elejétől elsősorban az Ex Librisek tervezése, metszése a legkedvesebb számára. 1929-ig a művész több mint 100 könyvjegyet készített

s ezek “Száz Ex Libris Petrytől” címen megjelentek (Atheneum, Budapest). E kiadványtól függetlenül a szakemberek kezdettől fogva megismerhették Petry könyvjegyeit iparművészeti folyóiratokból és Ex Libris művészetet közreadó buletinokból.

Legfőbb ideje, hogy ennek a jeles művésznek adósságunkat lerójuk, és az Ex Librisek készítése terén kifejtett, félévszázados, munkásságát elismerjük. Egyes modern – manapság ünnepelt – művészek ízléstelen munkái közt valóságos lelki felüdülést jelentenek Petry tanár könyvjegyei. Ezekből erő, élénkség, egyéniség, de legfőképp veleszületett alkotó erő sugárzik. – Petry ex libriseit az egyszerűség és kifogástalan vonalvezetés mellett a legkisebb részletekben is aprólékos pontosság jellemzi.

Petry korai könyvjegyei (1920-1930) közelebb állnak ahhoz a grafikai divathoz, amely a század elei művészeti irányzatot jellemezte, az úgynevezett “szabad” vagy “modern” stílushoz. Ugyancsak erősen befolyásolják Petry munkáit az egyszerű de erőteljes értékű magyar népművészet és nemzetének történelmi hagyományai gazdag kulturális hatásukkal. Másik különösen kellemes és említésreméltó arculata e művész könyvjegyeinek a betűvetés. Ezt oly gyakran elhanyagolják a mai művészek, akik a technika és ügyesség hiányában a legkönnyebb utat választják: előregyártott sablon betűket alkalmaznak könyvjegyeiken. Az Ex Libris szerelmeseinek szerencséjére: Petry tanár jól rajzolt és precíz betűművészetet alkalmaz könyvjegyein.

Amit legjobban szeretünk Petry könyvjegyeiben, az a klasszikus rajzolási mód, amit mindenkor használ, nem törődve a divattal és folyton változó stílusokkal. Rajzainak igazi értéke azok egyszerű tisztasága és egyetemes ízlésű üzenete. A könyvjegyein gyakran előforduló növény és állatrajzokkal bizonyítja, hogy tökéletesen uralja a természet utáni ábrázolás nehéz művészetét. Például Dr. Gottenhuber Henrik részére készített könyvjegyén: szép halba kapaszkodik egy kacsalábon forgó ház; Nagy István (Eger) könyvjegyén egy szőlőtő az élet könyvébe gyökerezik; stb. Nagyon érdekes, eredeti könyvjegyet készített 1981-ben Kennuth Gramolini mérnök részére: egy bagoly áll a számítógépen, amint “electronics Manual”-t olvas. Kitűnő példája ez az “egyensúlyművészetnek”, ami Petry munkáit jellemzi.

Mindezek felett, ha megkérdeznék, hogy mi a legjobb teljesítmény Petry könyvjegyein, – habozás nélkül remek arcairól beszélnénk. Ismét klasszikus módon, hatalmas kifejező erőt sugároznak arcai. Figyeljük csak meg a Krisztusfejet Tooth József lelkész könyvjegyén (1947), vagy a fejfát vivő, Apját ábrázoló “Édesapám könyve” feliratút. A régészet és építészet iránti szeretete és tervezői ügyessége megfigyelhetők Dr. Páthy Ernő és Frank Conway és mások részére készített ex librisein. A heraldika iránti érdeklődése tapasztalható finom rajzú családi és nemzeti címereket ábrázoló ex librisein és egyéb grafikáin. Petry tanár készített több fametszetet is, mint Nagy Lehelét (heraldikus) és Gáthy Fülöpét.

Mint építész Petry tanár tervezett templomokat, kápolnákat könyvtárakat, iskolákat. Ilyenformán Petry tanár számos művészeti ágban otthonos, és egész felnőtt életét a művészetnek szentelte. Mint az igazi, sokoldalú tehetség mintaképe, nem veti meg a miniatűr tervezés és metszés nemes művészetét sem.

Petry tanár könyvjegyeit a harmonikus formák, és a biztos kezű, jó rajzolás jellemzik. Ráadásul alkotásai hűek az Ex Libris lelkületéhez. Azért készülnek, hogy könyvbe ragasszák őket, – jelezve annak tulajdonosát, – és gazdagítsák azt a művészet által. A könyvjegy – az igazi könyvjegy – valójában ennek a követelménynek kell eleget tegyen. Máskülönben, – amint ez manapság elég gyakran előfordul – megszűnik a könyvjegy jellege és pusztán egy szép, de értelmetlen kisgrafikává válik, rajta megadott szöveggel. Nem számít, hogy ez mennyire háborítja fel a mohó gyűjtőket, akik úgy gyűjtik a “könyvjegyeket”, mintha palackdugókat gyűjtenének – az igazi Ex Libris mindig a könyvekhez és azok tulajdonosaihoz a könyvbarátokhoz tartozik.

A Petry Béla alkotta Ex Libris ennek a követelménynek eleget tesz minden téren. Az ő alkotásai nem elhamarkodott darabok névtelen tulajdonosok számára, akiknek a nevét kiválasztás után ráírják. Éppen ellenkezőleg, “boldog házasságot” fejeznek ki a tulajdonos gondolata és a művész értelmezése közt. Az összes eddig felsoroltak összegezéseként megállapítható, hogy gratulálhatnak saját maguknak azok az “exlibris szerelmesek” és gyűjtők – akik felfedezhették Petry tanár nagyszerű tehetségét és mesteri tudását a grafikai művészetnek e területén, melyet mi mindnyájan szeretünk.

Legyen munkássága – mély, emberi üzenetével és művészi minőségével példakép és buzdítás fiatal könyvjegy-művészeknek, bárhol éljenek is.

Cascais, Portugal, 1981

(Arte do EX LIBRIS No: 96, Volume XII, 1981. – Portugal)