English
FURULYA
Kétféle furulyát használ a nép. A Dunántúlon használják a különleges hosszú furuglát. Kb. egy méter hosszú és öt lyuk van közel a végén. Ezért mély a hangja. Egy keszthelyi pásztor szerint azért van rajta öt lyuk, mert kinyújtott karral csak öt lyukat tudnak befogni. Erősen felemelt fejjel, nyújtott karral játszható. Jellegzetesen férfi hangszer. „A hosszú furuglyának nincs olyan sivítós hangja mint a kis furuglyának. Ha az ember belefúj, beledörmög, szép csöndes, vastag hang gömbölyödik ki belőle… A hosszú furuglya mellett az öregek elénekelgetnek és elbeszélgetnek. A betyárok is ilyen furuglya mellett szoktak volt mulatni, mert az nem hallatszott ki a pincéből.” (Malonyay)
A hat lyukú kis furulyák többféle nagyságúak. Hosszuk 30-60 cm közt változik. A kisebbeket néhol pikulának nevezik. A furulyát jávor-, juhar vagy bodzafából készítik. A kisebbeket néha vörösréz-csőből, vagy bürökszárból. Malonyay írja: „A lyukakat tüzes vassal sütik ki, mert fúrásba a vékony fa elrepedne… A furuglya sípja a felső végén van… A furuglya nyelvét fagyöngy buckájából faragják, mert a gyöngy-buckó, a csombor, nem dagad meg, mint egyéb fa, amely, ha megnyálasodik megdagad, és szétnyomja a furuglya fejét.” A pásztorok, főként a juhászok kedves hangszere.
A kettős furulya Erdélyben, Moldvában meg a Dunántúlon használatos. Az egyik felén 2-3, a másikon 4 lyuk van. Az egyik sor a játszó, a másik a kísérő. Egyszerre szól mindkettő.
Régi ázsiai sajátosság, hogy – főként Erdélyben – belemorognak, beledünnyögnek a furulyába valami mély hangot. Ez a hang a furulya hangjával kombinációs hangokat hoz létre, úgyhogy gyakran tisztán hallani egy harmadik szólamot.
