Szilveszter (december 31)

Szent Szilveszter pápa (285-335) ünnepe. Szilveszter estéjén az emberek templomba mennek és megköszönik a Jóistennek, hogy megtartott és gondoskodott róluk az elmúlt esztendőben.

A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, az emberek egészségét, szerencséjét.

A év utolsó napjától legtöbb helyen nagy lármával búcsúznak. A zajkeltés ősi oka a gonosz szellemek kiűzése lehetett, mert a rosszat még az újév kezdete előtt el kellett üldözni.

Az óévtemetés eredetileg erdélyi szokás. Este a legények fölmentek a templomtoronyba, s pontosan éjfélkor meghúzták a harangokat, s templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek. Egyes helyeken éjféli harangszókor a falu népe a templom elé vonult, ahol ünnepi harangozással siratták el az óesztendőt. Volt, ahol az óévet jelképező szalmabábút ástak el a legények.

A Szabolcs megyei Szakolyban szokásos a gulyamegforgatás. Hat-hét fiú összeáll és Szilveszter este megjátszák a gulyaterelést. A gulyás belép a házba és mondja: “Hortobágyrúl jöttem, van két bojtárom, eggyik Ribizli Jankó, másik Köszméte Gyurka. Szabad-e a csongorádi guját etyszer-kéccer megforgatni az ablak alatt?” Ezután a gulyás és a bojtárok megkezdik a gulyaterelést fülsiketítő zajt csapva, csörömpölnek, dudálnak, kolompolnak, ostorral pattogtatnak, kurjantgatnak, sőt még a puli ugatását is utánozzák. A csordahajtás valójában boldog újesztendő-kívánás azzal a célzattal, hogy az új évben a gazda akkora gulyával rendelkezzék, mint aminek tereléséhez ennyi bojtár szükséges.

Moldvai csángó falvakban szokásban volt a szilveszteri hejegetés, ami a regöléssel mutat rokonságot. Olyan zajkeltő eszközökkel mint a regölésnél akarták biztosítani bűvös úton az új esztendő gabona- és kenyértermését. A hejegetés a búza élettörténetét mondja el.

Szilveszter éjszakáján házilag készített gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt legények neveit, s amelyik gombóc elsőként jött a víz felszínére, az volt a választott. Érdekes szerelmi jósló szokás az ólomöntés. Eredetileg azonban mágikus gyógyászati eljárás volt. A megolvasztott ólmot hideg vízbe öntötték, majd megszilárdult alakjából a betegségre következtettek. Az ólomöntést különféle betegség, elsősorban ijedtség ellen használták. Az ólommal kezelt vízzel megöntözték, lemosták, megitatták a beteget. A moldvai csángók kezdetlen és szótalan vizet öntöttek a tálba, vagyis nem beszéltek amikor a friss vizet hozták az öntés céljára.

Régi hagyomány szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.

Időjóslás: Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz. Ha Szilveszter nyugszik széllel, az újév derűvel kél fel.