Szeplőtelen Fogantatás (december 8)

A legnagyobb Mária ünnepek egyike: Máriát kiválasztottsága következtében nem terhelte az eredeti bűn, mint az összes többi embert. Máriában újból megjelent a földön a bűntelen ember, akiben Istennek kedve tellett. A magyarság a kereszténység egyik legmisztikusabb ünnepét a legelsők között tartja számon. Már a középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg ezt a napot. A XII. század végéről származó Pray-kódex (III. Béla király ideje 1172-1197) is jeles ünnepként örökíti meg… “A szűzen foganást és szülést, az eredeti bűntől való mentességet hazánkban az egyházatyák sem vitatták, míg a középkor Európájában igen. Ennek oka Boldogasszony hitünkben keresendő. … Úgy tűnik, a Teremtő bennünket választott ki e titok őrzésére, tőlünk várja a Fény legteljesebb óhajtását, különösképpen a téli napfordulat, karácsony előtt.”. (Molnár V. József)

Nyugati legendájában Turulnemzetségű magyar király, illetve királyi származású magyar pap ennek az ünnepnek szerzője, kultusza  Magyarországról terjed nyugat felé. “A magyar egyház az egész középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg e napot (az Immaculata alkalmát), sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette. A Habsburgok… átveszik a középkori Magyarországnak Béccsel már megismertetett Immaculata hagyományait…” (Bálint Sándor)

Nevezik ezt a napot Napbaöltözött Asszony, Földtiltó és Eketiltó Boldogasszony ünnepének is. A Szeplőtelen Fogantatás képzetével függ össze Jesse vesszeje elnevezés. Ebből következhet, hogy egyes palóc falvakban, a parasztházak tisztaszobáiban a mestergerenda ház közepén álló tartóoszlopának neve boldoganya, Boldogasszony fája. Mária patyolattisztasága az egek tartóoszlopa. Régen a palócok ez oszlop köré állva várták és köszöntötték a felkelő Napot, aki mindeneknek, minden nap hajnalán új életet ad.

Számtalan városban és faluban áll a Szeplőtelen Fogantatás oszlopa.

Győrben Hab Mária fehérre festett XVIII. századi kőszobra áll. A néphit szerint a nagy árvízkor, amikor a hullámok már a karmelita kolostor falait mosták, Mária leszállott az égből az áradat közepére, és megállást, visszahúzódást parancsolt a víznek.

A matyó cselédek régebben Mezőkövesdről Mátraverebélyig hajadonfővel és gyalog tették meg az utat ezen az ünnepen. Felvidék magyarjai az ötvenes évek debrődi Máriajelenése után, december 8-án, ha nagy hó esett is, évekig körmenet keretében keresték fel a jelenés helyét, a középkori Szent László templom romjait. A templom előtt a három hárs őrizte Szent László forrását, amelynek vizét kősziklából fakasztotta nagy királyunk táltos lova: a fánál, kőnél, a forrásnál Felvidék buzgó népe régi módon, de új hittel szertartást tett.