MAGYAR FELTALÁLÓK & TUDÓSOK II
Írta és összeállította / by:
Kerkayné Maczky Emese
Angolra fordította/Translated by:
Felsővályi Klára
Kertész Kinga
Sziráki Dorottya
Rajzolta / Drawings by:
Benkő Andrea Veronika
Kiadta / Published by:
SZENT ISTVÁN MAGYAR ISKOLA
Passaic, New Jersy, 2001
BEVEZETŐ
A 2000. májusában kiadott Magyar feltalálók, magyar találmányok című füzetünknek várakozáson felüli sikere volt. Mivel az idei tantervnek is része volt a magyar feltalálók és tudósok életének kutatása, elhatároztuk, hogy a feldolgozott anyagot ismét kiadjuk. Rendkívül keményen dolgoztunk 15 éves diákjainkkal, hogy a munka elkészüljön. Felmerült a kérdés, hogy valójában minek is köszönhetjük a magyarság eme rendkívül gazdag szellemi kiáramlását, hiszen itt több mint ezer feltalálóról százezren felüli találmányról és megszámlálhatatlan tudományos felfedezésről van szó. A jó Isten által belénkoltott tudáson és tehetségen kívül csakis a kitűnő magyar oktatási rendszernek tulajdonítható ez az eredmény. A magyar oktatás elsőrendűsége már elemi, de elsősorban középiskolai szinten megmutatkozik. Ehhez járul csodálatos, ősi anyanyelvünk tömör észszerűsége. Mindezért az örökölt gazdagságért hálásak vagyunk.
15 éves diáklányaink még nehezebb feladattal birkóztak meg mint tavaly. Azonban a kimagasló tizenötévesek nem számítanak ritkaságnak népünk körében. Ez ebből a füzetből is kitűnik. Iskolánk hálás köszönetét fejezi ki Benkő Andrea Veronikának nagyvonalú ajándékáért, a füzetet díszítő fedőlap és portré rajzokért.
Szerény munkánkkal szeretnénk népünket és nemzetünket szolgálni és a magyar géniusz megismertetéséhez hozzásegíteni.
Kerkay Emese
Passaic, 2001. május 15.
BARÉNYI BÉLA
(1907 – 1997)
Találmányai:
NÉPAUTÓ (VOLKSWAGEN)
AZ AUTÓK PASSZÍV BIZTONSÁGA
BIZTONSÁGI KORMÁNY
Barényi Béla, tervezőmérnök, Hirtenberg, Ausztriában született és Sindelfingenben (Németország) halt meg. Magyarországon és Bécsben tanult. 1939-től a Deimler Benz gépjármű műveknél dolgozott, 1965–1974 között a cég főmérnöke.
1925-ben tervezte a híres Volkswagen népautót. Miután ezt később Porschénak tulajdonították (1938), Barényi pereskedett és a német bíróság, valamint a Mannheim-i állami szabadalmi hivatal elismerte, hogy a Volkswagen döntő alkotó elemeit Barényi találta fel. Mindössze 1DM (egy német márka) kártérítést kért!
Barényi Bélának köszönhető az autók PASSZÍV BIZTONSÁGA. 2500 autóipari találmánya közül a legjelentősebb az autók három ütköző zónára való beosztása (1951). A középső merev utascellát elől és hátul közrefogják az ütközés energiáját elnyelő, könnyen deformálódó zónák. Ahhoz, hogy elképzelését sorozatban gyártsák, meg kellett alkossa a merev alváz helyett a már 1943-ban bejegyzett padlólemezt. Ez a kocsik külsejét is megváltoztatta. A Mercedes Benz 1959 óta (és ma már a világ minden autóépítője) gyártja világszerte elismert biztonságos autóit Barényi tervei szerint. A töréstesztek is az ő nevéhez fűződnek.
Barényi találmányai gyökerestől felforgatták a világ autóépítési gyakorlatát. Elismerésként bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába Detroitban. Ötleteivel életek százezreit mentette és menti meg az utakon.
BARNÓTHY FORRÓ MAGDA
(1904 – 1993)
Tudományos felfedezései:
KOZMIKUS SUGÁRZÁS
BIOMÁGNESESSÉG
Barnóthy Forró Magda, asztro-fizikus, egyetemi tanár, Zsámbokon született és Chicagoban, USA, halt meg. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen és a németországi Göttingenben végezte. 1928-ban ő volt az első nő, aki fizikából doktorátust szerzett Magyarországon. 1928–1948-ig fizika professzor a budapesti Tudományegyetemen. 1948-ban az USA-ban telepedett le Barnóthy Jenővel, aki férje és tudóstársa volt. Először Lake Forest, Illinoisban fizikát tanított (Barat College). 1955-ben egy rádiológiai kutatóeszközöket gyártó vállalat vezetésével bízták meg mindkettőjüket. Eközben (1953-59) B. Forró Magda az illinoisi egyetemen (University of Illinois) fizikát tanított.
Szakterületei: kozmikus sugárzás, asztro- és atomfizika, biomágnesesség. Megjelent több mint 150 tudományos írása, és szerkesztésében a kétkötetes Biological Effects of Magnetic Fields. (1964) Dr. Barnóthy Forró Magda már 1964-ben megállapítja, hogy „a mágneses mező idővel az orvostudomány új, erőteljes analitikai (elemző) és terápiai (gyógyászati) eszközévé válik.” Utolsó, Barnóthy Jenővel közösen írt, csillagászattal kapcsolatos szakcikke (What is Time?) 1991-ben, két évvel halála előtt jelent meg. Számos amerikai és nemzetközi tudós társaságnak volt tagja.
Az élen járt a kozmikus sugárzás jelenségeinek megismerése terén, ami a világűr meghódításának előfeltétele.
BÉRES JÓZSEF
(1920 – 2006)
Találmánya:
BÉRES CSEPP
Béres József dr., agro- és biokémikus, rákkutató, Záhonyban született. Tanulmányait Gödöllőn, Keszthelyen és Budapesten végezte. 1989-ben megalapítja a Béres RT-t, 2000-ben a Béres Gyógyszergyár Részvénytársaságot. 1993-ban létrehozza a Béres Alapítvány a Teljes Életért nevű segítő szervezetet. Az Alapítvány több nemes ügyet és a rászorulókat támogatja. Évente több mint 70 millió forint értékű terméket (1000 üveg Béres Csepp és Béres-termékek) juttat ingyen a szegényeknek.
Béres József az 1970-es évek elején találta fel a Béres Cseppet, amely ásványi anyagokból, nyomelemekből és szerves tápanyagokból áll. Ezek szükségesek a jó egészséghez és erősítik az immunrendszert. Találmánya súlyos rákbetegek ezreinek mentette meg az életét. Megszüntette az előrehaladott rákbeteg fájdalmait, és a rosszindulatú daganatokat is elmulasztotta. Nem fogadott el pénzt az általa feltalált gyógyító szerért, mert nem volt képesített orvos, ezért hamarosan anyagilag tönkrement. A kommunista kormány is zaklatta, laboratóriumát feldúlták, kutatási anyagát elkobozták. Miután Magyarországon betegek ezrei álltak sorba a gyógyírért, a kormány kénytelen volt a kutatások folytatását engedélyezni. Ma már milliók szedik naponta megelőző céllal. Dr. Béres szerint: „Egy egészséges világ gyarapodása, épülése elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Mi ezt szolgáljuk.”
Béres találmánya 2000. január 27-e óta gyógyszerként van törzskönyvezve. A Béres Cseppen kívül számos más szabadalmazott találmánya van.
BOLYAI FARKAS
(1775 – 1856)
Tudományos felfedezései és találmánya:
FÜGGVÉNYFOGALOM MEGHATÁROZÁSA
BOLYAI ALGORITMUS
BOLYAI FÉLE FŰTŐ- és FŐZŐKEMENCÉK
Bolyai Farkas matematikus, Bolyán született és Marosvásárhelyen halt meg. Nagyenyeden, Kolozsvárott, Jénában és Göttingenben tanult. 1804-től a marosvásárhelyi kollégium tanára. Nyolc nyelven folyékonyan írt, olvasott és beszélt. Tízéves korában 14-jegyű számból köbgyököt vont fejben. A matematika mellett foglalkozott festészettel, zenével, drámaírással, szépirodalommal, csillagászattal, erdészettel…
Bolyai számos matematikai felfedezésére nem figyelt fel a tudományos világ elszigetelt élete miatt. Legnevezetesebb könyvében, a latinnyelvű TENTAMEN-ben (1832) közli önálló felfedezéseit. Mégis olyan felfedezők nevéhez fűződnek ezek, akik évekkel később közölték az új elméleteket.
Bolyai Farkas legismertebb elmélete az általa meghatározott végszerű területegyenlűség fogalmára épül: két síkterület akkor végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó darabokra osztható. A Bolyai-algoritmus az xm=a+x alakú egyenlet egyik megoldásának közelítő értékét gyöksorozattal határozza meg.
Fontos találmánya az Erdélyben híres fűtő- és főzőkemence, mely kitűnő volt a fűtés és szobaszellőztetés szempontjából, sőt a füstgázok melegét is értékesítette.
BOLYAI JÁNOS
(1802 – 1860)
Tudományos felfedezései:
ABSZOLÚT GEOMETRIA
ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET
Bolyai János, hadmérnök, filozófus és minden idők legeredetibb gondolkodású matematikusa, Kolozsvárott született és Marosvásárhelyen halt meg. Tanulmányait apja, Bolyai Farkas irányításával kezdte, majd Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és a bécsi Hadmérnöki Akadémián fejezte be. Kilenc idegen nyelvet beszélt, kínait és tibetit beleértve. A magyar-osztrák királyi és császári hadsereg elsőszámú matematikusa, hegedűvirtuóza, vívója és táncosa volt.
Abszolút geometriájának alapgondolatát már 1823-ban közli apjához írt levelében: A semmiből egy új, más világot teremtettem. Elvetette a párhuzamosok euklidészi axiómáját. Bolyai megállapítása új korszakot nyitott a geometria történetében. 2000 éves problémát oldott meg! Világhírű felfedezése APPENDIX néven jelent meg apja Tentamen… című munkájához csatolva. Einstein Albert tanulmányozhatta Bolyai felfedezéseit, mielőtt 1905-ben megalkotta relativitás-elméletét. A fizikai gravitációs erőtér és a geometriai tér közötti belső összefüggés felismerésével kapcsolatban írja: „…a nehézkedés törvénye is szoros összve köttetésben, foljtatásban tetszik az űr termeltével, valójával, miljenségével.” Ez idézetről Toro Tibor fizika professzor 1000-szavas tanulmányt írt, amiben bizonyította, hogy Bolyai János felismerésével -még Einstein előtt – az általános relativitás elmélet alapját határozta meg.
Több mint 20.000 oldalnyi, kiadatlan kéziratát őrzi a marosvásárhelyi Teleki Téka. Az utóbbi évtizedek kutatásai mutatják be Bolyai teljes lángelméjét. Foglalkozott a komplex számok elméletével, algebrával és számelmélettel.
FEJES JENŐ
(1877 – 1952)
Találmányai:
LEMEZMOTOR és AUTÓ
Fejes Jenő Budapesten született és halt meg. Felsőipari iskolát végzett. Autó és motortervező. 1902–09-ig a franciaországi Westinghouse Gyár tervezőmérnöke. 1909-től Magyarországon él és dolgozik. A magyar autó- és repülőgépgyártás egyik megszervezője. A Fejes Lemezmotor-és Gépgyár igazgatója.
Közismert találmánya a Fejes-féle lemezmotor és autó. Fő jellegzetessége, hogy az öszszes vas-, acél- és alumíniumöntvényeket hidegen megmunkált, többnyire préselt és autogén-, vagy ívfényhegesztésű vas- és acéllemezekkel helyettesítette. Ez kiterjedt a motorházra, kormányműre, sebességváltóra, hátsó hídra és hengertömbre. A Fejes-motor súlymegtakarítása 30-35%, az ármegtakarítás pedig 20%. Ezenkívül a motor üzembiztonságát is növelte, mert ütés esetén csak behorpadt és nem tört el olyan könnyen.
1927-ben megalakította Angliában a „The Fejes Patents Syndicate Ltd.” és az „Ascot Motor and Manufacturing Co. Ltd.” gyárat. A tömeggyártást megakadályozta az Austin gyár, mely akkor uralta Anglia autóiparát. Vetélytársnak tekintette a Fejes-féle gyárat és félt az olcsó autók sikerétől a saját kárára.
Fejes találmányaival megelőzte korát. Elgondolásait, főleg az USA-ban, csak az 1970-es évektől kezdték megvalósítani.
GERGELY PÉTER
(1936 – 1995)
Tudományos felfedezései:
VASBETON FEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁS
BIZTONSÁGOS ÉPÍTKEZÉS
FÖLDRENGÉS ZÓNÁKBAN
Gergely Péter, építészmérnök, statikus, Budapesten született és Ithaca-ban (NY, USA) halt meg. Tanulmányait Magyarországon, Kanadában és az Egyesült Államokban végezte. 1963-ban doktorált. 32 éven át volt az ithacai Cornell Egyetem szerkezetépítési és környezetvédelmi Tanszékek professzora és több évig vezetőjük. 1956-ban az egyetemi nemzetőr zászlóalj tagjaként harcolt és miután az oroszok vérbefolytották a szabadságharcot, elhagyta hazáját.
Kutatásai hozzájárultak a szerkezetépítés terén a földrengészónákban adódó problémák megoldásához és a vasbeton- és előfeszített vasbetonszerkezetek alkalmazásának megértéséhez. Úttörő eredményeket ért el a szerkezetek dinamikája, földrengéseknek az épületekre való hatása és a közepes szeizmicitású területekre vonatkozó építési előírások továbbfejlesztése terén. Tervezési megoldásait az atomreaktorok építésénél földrengészónákban nemzeti szinten alkalmazzák. Úttörő felfedezéseit több mint 100 szakdolgozatban ismertette. Vezető szerepe volt a Földrengésmérnöki Nemzeti Központ megalapításában. Felfedezéseit az itt végzett tevékenysége által sikerült megvalósítania. Számos tudományos társaságban végzett önkéntes munkát. Hat nemzeti és nemzetközi díjjal tüntették ki.
Egész életében elkötelezettje volt szeretett magyar hazájának. 1992-ben díszdoktori címet kapott a Budapesti Műszaki Egyetemtől kiváló nemzetközi tevékenységéért az építőipari mechanika és vasbetonfejlesztés előmozdításáért.
JENDRASSIK GYÖRGY
(1898 – 1954)
Találmányai:
GANZ-JENDRASSIK MOTOR
GÁZTURBINA
Jendrassik György, gépészmérnök, feltaláló, Budapesten született és Londonban halt meg. Tanulmányait Magyarországon és Németországban végezte. A Ganz-Danubius Gépgyár tanulmányi osztályán dolgozott.
1927-ben szabadalmaztatta a Ganz-Jendrassik motort, ami egy gyorsjáratú, négyütemű, sűrítő nélküli, előkamrás Diesel-motor. A tervezésnél elsősorban a vasúti vontatás követelményeit tartotta szem előtt: minden sebességnél megfelelő forgatónyomatékkal kell dolgoznia. A vasúti forgalomban a motornak – alacsonyabb hőmérsékletnél is – azonnal meg kell indulnia. Találmányával indult meg a magyarországi vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Motorjára világszabadalmat kapott, és több országban gyártották.
Jendrassik építette meg a világ első, a gyakorlatban is alkalmazható 100 lóerős, önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbinát. Az újszerű megoldás ezen a gázturbinán a mód, amivel az egyes fontos elemek, mint a kompresszor, a turbina és a hőkicserélő, meg vannak szerkesztve és ezek helyes működése biztosította a jobb hatásfokot. Az Engineering (London) megállapította Jendrassik turbinájáról: „az első volt a maga nemében, amely egyenletesen és kielégítően működött”.
Jendrassik érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.
Közel száz elfogadott szabadalma van Magyarországon és Angliában.
KABAY JÁNOS
(1896 – 1936)
Találmánya:
MORFIN ELŐÁLLÍTÁSA
ZÖLD MÁKNÖVÉNYBŐL
Kabay János, gyógyszervegyész, feltaláló, Büdszentmihályon született és Budapesten halt meg. 1923-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet a budapesti tudományegyetemen.
A mák alkaloidjainak közvetlenül a növényből való előállítását kutatta. A morfiumot addig ópiumból állították elő. Kabaynak sikerült először morfint közvetlenül zöld mákból előállítania. 1925-ben benyújtotta szabadalmát Eljárás ópiumalkaloidák előállítására zöld máknövényből címen. Szabadalma alapján 1927-ben Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, mely évekig súlyos anyagi gondokkal küzdött. További kutatásainak eredményeként az 1932-ben kidolgozott, új üzemi eljárással a morfint a száraz, kicsépelt mákszalmából vonta ki. Ekkor már az állam is felismerte Kabay felfedezéseinek jelentőségét és anyagi támogatást nyújtott a morfium előállítási kísérleteihez. Nemsokára gyára fedezte az ország szükségleteit, sőt exportra is termelt.
1934-ben a Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága meghívta Genfbe, hogy ismertesse módszerét, melyet ma világszerte használnak.
KELP ILONA
(1897 – 1970)
MAGYAR MORFINGYÁRTÁS
Kelp Ilona, vegyész, Magyarországon született és Ausztráliában halt meg. A budapesti Tudományegyetemen doktorált 1923-ban. Olyan kiváló kémiatudása volt, hogy Zemplén Géza tanszékére is átjárhatott a Műegyetemre, ahol csak kivételes esetekben fogadtak női hallgatókat.
Tanulmányai befejezése után hozzáment feleségül Kabay Jánoshoz és együtt hozták létre a büdszentmihályi (ma Tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyárat. Kabaynak egyenlő társa volt a tudományos és gyakorlati problémák megoldásában. Kabay János halála után, 1936-ban, ő lett a gyár szakmai irányítója. Ezért a Népszövetség őt kérte meg, hogy készítse el a Morfin meghatározása mákszalmában Kabay János módszerével című tudományos leírást.
1997-ben születésének 100. évfordulóján, Kelp Ilona festménye bekerült a Híres vegyészek arcképcsarnokába, mely a Magyar Vegyészeti Múzeum egyik állandó kiállítása és a legkiemelkedőbb kémikusok arcképeit mutatja be. Kelp Ilona az első vegyésznő, aki helyet kapott az arcképcsarnokban.
Kabay mellett, az ő érdeme is, hogy a magyar morfingyártási eljárás megvalósulhatott és létrejött az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.
MIHÁLY DÉNES
(1894 – 1953)
Találmányai:
HANGOSFILM
TÁVOLBALÁTÁS
(Mozgóképes televíziós közvetítés)
Mihály Dénes Gödöllőn született és Berlinben (Németország) halt meg. A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki képesítést. 16 évesen szakkönyvet írt Az automobil-ról (és a motorkerékpárról), mely nyolc kiadást ért meg.
Egyetemi tanulmányai alatt már foglalkozott a hangosfilm és a távolbalátás kérdéseivel. 1916-ban eredményes kísérleteket végzett a hangosfilm területén, ezért ő tekinthető a hangosfilm feltalálójának. Egyik legjelentősebb ezzel kapcsolatos találmánya az 1918-ban benyújtott „PROJECTOPHON” nevű szabadalma.
1919-ben készített TELEHOR-ja (képtávíró) több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas. Mivel Magyarországon találmányát nem tudta továbbfejleszteni, 1924-ben elfogadta a berlini Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) meghívását, ahol kedvező munkakörülmények között tudott kutatni.
1928-ban a berlini rádiókiállításon bemutatta az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott.
1929. március 8-án, először a világon, a Berlin-Witzleben rádióállomás, Mihály Dénes szabadalma alapján, mozgóképes televíziós közvetítést adott. A televíziós készülékek gyártásá-ra vállalatot alapított TELEHOR AG néven.
1935-ben fejlesztette ki E.H. Traub fizikussal a Mihály – Traub-féle forgótükrös vevőkészüléket.
Hitler uralma alatt koncentrációs táborba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halálát 1952-ben.
NÉMETHY GYÖRGY
(1934 – 1994)
Tudományos felfedezései:
A VÍZ HATÁSA A FEHÉRJE STRUKTÚRÁJÁRA
AZ ALLOSZTERIKUS HATÁS FOGALMÁNAK
BEVEZETÉSE AZ ENZIMEKNÉL
Némethy György, bio- és fizikai-kémikus, egyetemi tanár, Budapesten született és New Yorkban halt meg. Tanulmányait Budapesten, Németországban és az Egyesült Államokban végezte. Doktorátust 1962-ben a Cornell Egyetemen szerzett. Egyszerre szolgálta a tudományt és az ifjúságot.
Fő kutatási területe a víz és fehérje kölcsönhatásának tanulmányozása. A víz és fehérje molekulákat körülvevő vízburok szerkezet területen fizikai-kémiai és biokémiai szempontból elért eredményeiért a Szentszék Tudományos Akadémia a XI. Pius Aranyéremmel tüntette ki 1972-ben. Résztvett a fehérje térszerkezetek számítógépes meghatározásához használt ECEPP program kidolgozásában. Kiemelkedő eredményeket ért el a kötő- és támasztószövetek jellegzetes fehérjéinek, a kollagéneknek szerkezetszámítása területén. Bevezeti az alloszterikus hatás fogalmát.
Közel 300 szakcikket írt. A tudományos világ legtöbbet idézett szerzői között szerepel kémia és biokémia terén. Öt nyelven írt, tanított, előadott és kutatott több amerikai és európai egyetemen. 1988-tól a Mount Sinai Orvostudomány Egyetem Biomatematika tanszékének professzora. 1994 óta a tanszék évente Némethy Emlékszimpóziumot tart „A fehérjekutatás legújabb eredményei” címmel. Ezenkívül Némethy ösztöndíjat hirdettek meg olyan kandidátus részére, aki az ő területén dolgozik.
A tudományos munka mellett életét az ifjúság nevelésének szentelte. Átadta a cserkészeknek a természet, a magyar nyelv, kultúra és művészet iránti szeretetét. 20 évig volt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke.
OKOLICSÁNYI FERENC
(1897 – 1954)
Találmányai:
TÜKÖRCSAVAROS LETAPOGATÓ
RENDSZER TELEVIZIÓ RÉSZÉRE
SZÍNES SORVÁLTÓS KATÓDCSŐ
ELEKTRONIKUS MAGOSZTÁLYOZÓ GÉP
Okolicsányi Ferenc, fizikus, feltaláló, Budapesten született és London, Angliában halt meg. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Doktorátust fizikából Erlangenben (Németország) szerzett.
Az I. világháború utáni viszonyok miatt Magyarországon nem tudta megvalósítani a gyakorlatban néhány jelentős találmányát. 1926-ban Berlinben végzett kutató munkát és Mihály Dénessel együtt dolgozott a távolbalátás terén. 1936-tól Londonban dolgozott. Kifejlesztett egy tükörcsavaros letapogató rendszert, majd az ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszerrel sikerült jó minőségű televíziós képet előállítania. 1938-ban a brit rádiókiállításon már nagyméretű képeket vetítettek rendszerével.
A II. világháború után a színes távolbalátással foglalkozott. Sorozatban gyártották az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsövét, mely megelőzte a Lorentz-csövet.
Elektronikus magosztályozó gépét egy londoni cég gyártotta, melynek főmérnöke volt haláláig.
Okolicsányi a távolbalátás (televízió) jelentős úttörője.
SELYE JÁNOS
(1907 – 1982)
Tudományos felfedezései:
STRESSZ FOGALMA
STRESSZHATÁS
Selye János, orvos, biokémikus és fiziológus, Bécsben, Ausztria, született és Montrealban, Kanada, halt meg. Tanulmányait Komáromban, Prágában, Párizsban és Rómában végezte. Prágában doktorált. 1931-ben ösztöndíjasként Amerikába került. 1941-től a montreali McGill francia egyetem tanszékvezető professzora. 1945-től saját intézetének, az Institut de Medicine et de Chirurgie Expérimentale igazgató-tanára. 10 nyelven tartotta előadásait. Élete folyamán 9 ország egyeteme avatta díszdoktor-rá, és 110 Akadémia hívta meg tagjai közé.
Kutatásai alapján felismerte és 1936-ban megfogalmazta, hogy mi a stressz. A sokféle nyomasztó tényezőt stressz-sornak nevezte el, felismerve ezek kóros, megbetegítő hatását. Ezáltal számos betegség teljesen újszerű módszerekkel vált gyógyíthatóvá. Ezek közé tartozik a szívinfarktus, agyvérzés, erek megkeményedése, bizonyos fajta vérnyomások, vesebaj, izületi gyulladás, gyomorfekély és bizonyos fokig a rák. Sokéves stresszkutatásainak eredményeit és nézeteit Életünk és a stress című dolgozatában foglalta össze. Kifejti, hogy az élőlények minden káros behatásra fiziológiai reakciók azonos sorozatával válaszolnak, s ez az általános alkalmazkodási tünetegyüttes.
Selyének, a stressz elmélet atyjának, több tucat könyve és több száz tudományos dolgozata jelent meg 10 nyelven. Selye résztvett a számítógépes orvosi-adatbank rendszerének kifejlesztésében is.
TELKES MÁRIA
(1900 – 1995)
Találmányai:
NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA
NAPENERGIÁVAL FŰTÖTT HÁZ
VÍZ SÓTALANÍTÁSA NAPENERGIÁVAL
Telkes Mária, tudós, tanár, feltaláló, Budapesten született és halt meg. Tanulmányait Magyarországon végezte. A budapesti Tudományegyetemen fizikai-vegytanból doktorált. 1924-ben nagybátyja, a clevelandi magyar konzul, magával vitte az Egyesült Államokba.
Clevelandban dr. George W. Cryle profeszszor biofizikai laboratóriumában kimutatta, hogy a kipreparált agy felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. Ennek mérésére rendkívül érzékeny detektort és infravörös fényképezőgépet dolgozott ki. 1939-től a massachussetsi Technológiai Intézet tanáraként a Napenergia hasznosításával foglalkozott. Tervei alapján, 1948-ban, építették fel az első napenergiával fűtött házat. További napházak építésével felhívta a figyelmet a napenergia kutatására. 1950-től ő vezette az Intézet kutatásait. A trópuson használták egyik fontos szabadalmát, a sós vizek sótalanítását napenergia segítségével. Telkes M. által szerkesztett hőtárolók hosszabb ideig képesek a hőenergiát tárolni. Tudományos felfedezései közé tartozik a hideg tárolása is, amelynél a hőtárolás szabályait alkalmazta. 90 éves korában jegyzett szabadalma is a hidegtárolás új lehetőségéről szólt.
Több mint 20 szabadalma van és 100-on felüli cikket írt. Tizenkét külföldi kitüntetést kapott.
TIHANYI KÁLMÁN
(1897 – 1947)
Találmányai:
IKONOSZKÓP
ROBOTREPÜLŐGÉP (TORPEDÓ)
Tihanyi Kálmán, fizikus, feltaláló, Üzbégen született és Budapesten halt meg. Tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte.
Tihanyi először 1926-ban, majd 1928-ban szabadalmaztatta a távolbalátásnál (televízió) használt ikonoszkopot. Ez a korszerű képcső előfutára. Az ikonoszkóp egy nagyteljesítményű töltéstároló képfelvevő cső (elektróda). 1929-ben, francia és angol szabadalmában a képfelvevő csőnél a toldalékcsövet alkalmazta. Ez tette lehetővé a képoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapkövetelménye.
Hosszú ideig nem ismerték el Tihanyi találmányának elsőbbségét, annak ellenére, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal elutasította Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett találmányát Tihanyi elsőbbségére hivatkozva. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-ban. Ma már kezdik elismerni, hogy ez a nagyjelentőségű találmány a magyar feltalálótól származik.
1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. Elkészítette a pilóta nélküli – robotrepülőgép – prototípusát az angol Légügyi Minisztérium és az olasz haditengerészet részére.
1940-ben elkészítette az előző években kidolgozott 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készülék prototípusát, káros rovarok kiirtására. Számos más találmánya is volt.
ZEMPLÉN GÉZA
(1883 – 1956)
Tudományos felfedezései:
ZEMPLÉN-FÉLE ELSZAPPANOSÍTÁS
ZEMPLÉN-FÉLE CUKORLEBONTÁS
Zemplén Géza, kémikus, Trencsénben született és Budapesten halt meg. Tanulmányait Magyarországon végezte. 1904-ben doktorált a budapesti tudományegyetemen. Két évig állami ösztöndíjjal Berlinben az enzimek kémiáját kutatta. 1913-ban megbízták az ország első szerves kémiai tanszékének vezetésével és megszervezésével a budapesti Műegyetemen. Jelentős szerepe volt Magyarország szerves vegyiparának kialakításában.
Kutatásainak fő eredményei a cukoracetátok nátriumetilátos szappanosítása, az új Zemplén-féle cukorlebontó módszer kidolgozása, a higanyacetátós módszerrel több glükozid szerkezetének felderítése és szintetizálása. Az I. világháború alatt a Chinoin gyár kémiai tanácsadója lett és ipari problémákkal kezdett foglalkozni.
Több mint 200 tudományos írása főként a cukrok kémiájával foglalkozik. Fejlett biokémiai szemléletére utal 1915-ben megjelent könyve: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk. Halála előtt megírta Szerves kémia című könyvét.
O. Th. Schmidt a következőképpen jellemzi Zemplén Gézát: Ha egész kutatómunkásságát áttekintjük, a kísérletek mesterének, az élesen megfigyelő és energikusan összefoglaló kémikusnak és fáradhatatlan akaraterejű embernek képe bontakozik ki előttünk. …a fő súlyt egyértelműen a tiszta cukorkémiára helyezte. Ebben van Zemplén kutatói jelentősége, itt fejlesztette ki a nevéhez fűződő maradandó módszereit.
ZSOLNAY VILMOS
(1828 – 1900)
Találmányai:
PORCELÁNFAJANSZ
FAGYÁLLÓ PIROGRÁNIT
EOZIN
Zsolnay Vilmos kerámikusművész, nagyiparos, Pécsett született és halt meg. Festészetet tanult Bécsben, majd 1853-tól édesapja Zs. Miklós által alapított gyár vezetését vette át. Magánúton kémiát, technológiát tanult. Újításaival a modern kerámia úttörője lett.
Sokoldalú kerámiagyárrá fejlesztette ki a családi üzemet. Rendszeresen vizsgálta és kisérletezett a környék agyagjaival. Az edénydíszítést művészi színvonalra emelte. Az 1878-as párizsi világkiállításon bemutatta újonnan kifejlesztett porcelánfajansz-nak nevezett díszedényeit, melyek teljesen különböztek az addig ismert agyagáruktól. Az elefántcsont színű cserépen ólommentes mázat használt. A díszítésnél a színezett máz a harmadik égetésnél kissé beolvadt az alapmázba. Ezzel a technikával Zsolnay, a művész, a legfinomabb díszítesre volt képes, sok alkotása olyan mint egy olajfestmény.
Zsolnay feltalált egy új épületkerámiát, a faragható, fagyálló pirogránit-ot, mely Magyarország számos híres épületét díszíti (Mátyás templom, kassai dóm, vajdahunyadi vár, országház, iparművészeti múzeum, stb.).
A pécsi kerámiagyár híressége még a több színben játszó – piros, zöld, kék és egyéb – fémfényű eozin máz, melyet Wartha Vince műegyetemi tanárral együtt dolgozott ki Zsolnay.
Zsolnay halálakor, 1900-ban, ez a családi gyár sikeres volt a kerámia gyártás minden területén.