Árpádházi Szent Erzsébet (november 19)

Légy üdvözölt magyar király lánya,

Légy üdvözölt szent Erzsébet asszony!

Elhagyottak, szegényeknek anyja

Tekints reánk – oh, kérünk, e napon.

 

Nézz le reánk, kik hazánktól távol

Könnyek között hontalanul élünk,

Keblünk piheg gyárak s bányák mélyén,

Minden munkát öntöz a mi vérünk.

….

Rickert Ernő, Passaic, USA.

megjelent 1908-ban a Hajnal c. hetilapban Passaic, New Jerseyben.

(A 20. század elején “kitántorgott” másfélmillió magyar sóhajtása e vers.)

 

Erzsébet (1207-1231) a Turul nemzetség sarja, Árpád fejedelem leszármazottja, II. Endre király leánya, a világegyház legtiszteltebb női szentje Szűz Mária után. Négy éves korában eljegyzik Thüringia őrgrófjának fiával, és kiviszik Németországba. 1221-ben szerelmi házasságot köt Lajossal, 3 gyermekük születik. 20 éves korában megözvegyül és 24 éves korában visszatér az Úristenhez. Rövid 24 éve alatt teljes életet élt. Hitvesi és édesanyai kötelességei mellett, egész életét a szegényeknek és betegeknek szentelte. Kórházat alapított és maga ápolta a súlyos betegeket, leprásokat.

Az ismert rózsacsoda mellett (kérdőre vonása következtében a szegényeknek szánt kenyér rózsává változik kötényében) megszámlálhatatlan csoda történt életében, és halála után a sírjánál. A Vatikán ezeket háromszor vizsgálta ki. 1235 pünkösdjén – még édesapja II. Endre király életében – a pápa szentté avatta.

Óriási erő sugározhatott sírjából. A német rokonság még halálában is félt Erzsébettől! Amikor 1241-ben, fia Hermann,  mérgezés áldozata lett, nem merték anyja mellé temetni, hanem apja, Lajos mellé helyezték nyugalomra. Attól tartottak, hogy Erzsébet feltámasztja fiát 10 évvel saját halála után.

A legenda szerint „Erzsébetnek forró vágya volt olyan magas tornyú templom építése, hogy harangjának szavát Magyarországon is meghallják. Kereste is a helyet, de hiába. Egy nap fölvett a földről egy követ, a levegőbe dobta, és kijelentette, hogy ott fogja a templomot fölépíttetni, ahol a kő leesik. Mocsaras helyre esett, ennek ellenére itt épült fel a templom, mert a munkások tisztelték a szent kívánságát.”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-ben Szent Erzsébet rózsája-díjat alapított az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényének hangsúlyozására és az önkéntes munkát végzők személyes példájának elismerésére.

Népi mondás: Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.  Ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó. Debrecenben így mondják:

Erzsébet, Katalin havat szokott adni,

A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

 

Erzsébet napját a régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg.