Kodály Zoltán



KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat – szerencsére – nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre.

Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok.

Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán

A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt.

A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait.

Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben “Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk.” Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja.

1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el.

Kodály Zoltán: Medgyessy Ferenc ceruzarajza (1949)

Kodály Zoltán: Medgyessy Ferenc ceruzarajza (1949)

A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: “Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy kukoricahántás.”

A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben “figyelemreméltó munká”-nak tartja. S ez a “figyelemreméltó munka”, amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben.

1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat.

Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét.

Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni.

Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a budapesti bemutatójukkal majdnem egyidben külföldre is eljutottak. Általában, az “ifjú barbárokat”, ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák.

Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy “hazafiatlan”. Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. “Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam.” A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház.

A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve.

Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt.

Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért.

Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg.

Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Isten veled Kodály Zoltán!!

Bartkó Júlia
egykori tanítványa

Zoltán Kodály

Zoltán Kodály, composer, musicologist and educator was born in Kecskemét. His father was employed by the Royal Hungarian Railway and therefore the family moved often. Kodály spent 7 years of his early childhood in Galánta, Pozsony county. His life in this village, with its rich living Hungarian folklore, music and dance had a deep and lasting impression on him. The roots for his love of Hungarian folk music are in Galánta.

Mile-stones in Zoltán Kodály’s life

1882 Born December 16, in Kecskemét, Hungary

1883 Family moves to Szob,

1885 Family moves to Galánta, where his father is station-master. Kodály attends elementary school from 1888.

1892 Family moves to Nagyszombat, Kodály attends High School, learns to play the piano, violin, viola and cello, plays in the High School Band, sings in the Church Choir, plays chamber music at home. First composition.

1898 First composition for orchestra is presented.

1900 Graduates with honors on June 13th.

1900-1905 Attends the University of Science and the Music Academy in Budapest at the same time, studying to become an artist and a scholar. Receives three degrees: 1904, composition, 1905, Hungarian-German teacher’s diploma and in 1906 a Doctorate of Philosophy.

1905-16 Folk music-collecting tours: Szeged, Mátyusföld, Northern Hungary (Felvidék), Nyitra county, Transylvania, Bukovina (among Csangos), Kassa, Nagyszalonta; 1921-25 in West Hungary, Komárom, Nógrád, Szatmár; 1932 Hódmezővásárhely; 1950 Mohács.

1907 Appointed professor to teach solmization and music theory at the Music Academy. From 1908 he teaches also composition.

1910 Marries Emma Sándor. His String Quartet I. is presented in Zürich, Switzerland.

1911 Founds the New Hungarian Music Society with Béla Bartók.

1917 Pacsirtaszó is presented at the National Theater.

1918 Becomes music critic to the papers: Pesti Napló and Nyugat.

1919 In spring, appointed vice-principal of the Music Academy, in fall he is sent on leave and a disciplinary investigation is started against him.

1920 He is stripped of his vice-principal nomination

1921 Publishes – together with Béla Bartók – 150 Hungarian folk songs from Transylvania. In September he teaches again at the Academy. Signs contract with Universal to publish his works.

1923 Psalmus Hungaricus is presented

1925 First Children Choirs introduce songs Villő and Túrót eszik a cigány.

1926 Psalmus Hungaricus is presented in Zürich, first time abroad.

Háry János is shown at the Budapest Opera House.

1927 Directs the Psalmus Hungaricus in Holland, England, Germany and Switzerland. Starts a Music History series titled Hungarian Musical Compositions.

1928 Founds – together with Bartók – the Hungarian branch of the International Society of Modern Music. The Psalmus is shown in Milano, Italy. Gets acquainted with Toscanini.

1929 Directs the Psalmus for the first time in Budapest.

1930 Toscanini presents Summer Night (Nyári este) in Budapest.

He becomes lecturer at the University. In December Marosszéki táncok is presented.

1931 Awarded with the Corvin Koszorú.

1932 Székelyfonó is presented at the Opera House. In December, there are concerts in celebration of his 50th birthday.

1933 Székelyfonó is presented in Milano. Holds a lecture at the Folklore Society titled Folklore and Music History. Dances of Galánta are presented on October 23.

1934 Appointed as member of the National Literature and Art Council.

1935 The Opera house presents Kuruc tale.

1936 Te Deum of Budavár is presented.

1938 Directs the 1000 member Youth Choir in Nagykőrös, directs a concert put together from his works in Szeged.

1939 Participates in the organization of the first Competition of Correct Pronunciation at the University. Organizes a folk song competition at the Ranolder Institute. Mengelberg presents Felszállott a páva written for the Concertgebow Orchestra of Amsterdam.

1940 Participates at several concerts of the Singing Youth.

1941 Frederick Stock presents the Concerto written for the Chicago Symphonic Orchestra. Participates in the jury of the first Music Reading Competition. The Hungarian Academy of Sciences does not recommend his election as corresponding member.

1942 Kodály year. In honor of his 60th birthday there are numerous concerts during the year. He retires from teaching.

1943 Directs his Concerto in Budapest. Becomes corresponding member of the Academy of Sciences. Elected honorary citizen of Galánta.

1944 Honorary doctorate at University of Kolozsvár. Directs the Psalmus in Kolozsvár for the last time.

1945 Elected director of the Hungarian Art Council, voted ordinary member of the Hungarian Academy of Sciences, appointed director of the Board of Directors of the Music Academy.

1946 Elected director and honorary member of the Academy of Sciences, holds a lecture about Bartók and the Hungarian Youth, goes on an extended concert tour in Western Europe and the United States.

1947 Attends concerts, given in honor of his 65th birthday. Awarded the Large Cross of the Order of the Hungarian Republic, elected honorary citizen of Kecskemét.

1948 The Opera House presents Cinka Panna. Receives Kossuth award. Directs in Stockholm, Paris and London.

1949 Chairs several times the sessions of the Academy of Sciences. Goes on a concert tour in Western Europe.

1950 Gives a speech at the concert in honor of Béla Bartók at the Opera House. Honored by the president of Poland.

1951 The Hungarian National Folk Dance Ensemble presents the Kállai kettős. Elected as director of the Music Science Committee of the Academy of Sciences.

1952 Receives second Kossuth award, is honored with First Order of the Hungarian Republic and the title of Outstanding Artist.

1958 On November 22, his wife of 49 years dies.

1959 Marries the 19 year old Sarolta Péczely on December 18th. His last years are happy and full of work and travel.

1905-67 Travels extensively, gives countless speeches, takes part in competitions on language and music, dedicates much of his time to music education of children, is director, member and honorary member of various organizations, committees, societies. Participates in the work of many organizations

1967 Kodály Zoltán, a truly great Hungarian, dies on March 6.

„If I were asked to name the composer whose works are the most perfect embodiment of the Hungarian spirit, I would answer, Kodály. His work proves his faith in the Hungarian spirit. The obvious explanation is that all Kodály’s composing activity is rooted only in Hungarian soil, but the deep inner reason is his unshakable faith and trust in the constructive power and future of his people.” (Bartók)

Emese Kerkay

Source/Forrás (English section – angol rész) : Eősze László, Kodály Zoltán élete és munkássága, Zeneműkiadű Vállalat, Budapest, 1956

© Copyright American Hungarian Museum – Magyar Folklór Múzeum - Designed by Hunor Networking LLC - Call: (202) 670-AHIT