Katalin Nap (november 25)

Alexandriai Szent Katalin vértanú (†305), ciprusi királylány, a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. Mivel a hit igazságát olyan bölcsen védte, a szónokok, teológusok, filozófusok, tanárok, diákok, tudósok, egyetemek (a párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették), főiskolák, ügyvédek, majd könyvtárak, nyomdászok védőszentje lett. A kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, ezért mindazok akik kerékkel foglalkoztak – a fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok, fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink – szintén védőszentként tisztelték. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól ment meg. A szabadkai magyarok szerint az árvizet és az elemésztő tüzet távol tartja testüktől és hajlékuktól egyaránt; elűzi tőlük a szorongást okozó gonosz lelket.

A tizennégy segítő szent közé sorolták.

Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikoris országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.

Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a katalinág.

Házasságszerző szent. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Gömörben a lányosházaknál kilenc különböző fáról bimbós ágat törnek. Ha az ágak karácsonyra kihajtanak, akkor a lány férjhez megy. A szendrőiek (Borsod) szerint csak szűzlánynak virágzik ki az ága.

Csanádapácán úgy tartják, ha Kata kopog, karácsony lotyog, vagyis, ha Katalin napján fagy, akkor karácsonykor lucskos lesz az idő.

Kép: a  Szent István rom. kat. magyar templom egyik üveg ablaka, Passaic, New Jersey (USA)