Karácsonyi Ünnepkör

karacsonyiunnepkor

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR

Kerkayné Maczky Emese

 
Ezen írásomat szeretett kislányom, 
KERKAY HAJNALKA 
emlékének ajánlom, melyet az ő 
legkedvesebb karácsonyi éneke vezet be. 
 
Rossz a Jézus kiscsizmája, sír a ködmöne,
Ázik, fázik, megveszi az Isten hidege,
Hogyha volna kiscsizmám, néki adnám,
Báránybőrös ködmönkémmel jól betakarnám.
Akkor hozzám hajolna, megcsókolna,
Boldogabb a széles földön senki sem volna.

Amerikai Magyar Múzeum, 37. sz. kiadvány, 1995

Bővített változat: 2014

 


SZENT HAGYOMÁNYOK – SZOKÁSOK – JELES NAPOK

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb. Sokrétűségük annak köszönhető, hogy a magyarság nagy részben megtartotta ősi szokásait, hitvilágának számos elemét és összeolvasztotta a vallásos ünnepekkel. Ezért az egyházi ünnepek szokásainak megértéséhez okvetlenül szükséges az ősi hagyományvilág kutatása. A gazdálkodó nép életében a téli, tavaszi, nyári és őszi napfordulat rendkívül fontos időpontok. Így érthető, hogy az ezekhez kapcsolódó hagyományokat, hiedelmeket megtartotta kereszténnyé válása után is, és összekapcsolta a vallásos ünnepekkel. Ebben az Egyház sok esetben segítségére volt, mert a szokások egy részét megszentelte és felvette a vallásos ünnepek közé, másrészt elnézte őket. A magyarok ősi hagyományaikhoz való szívós ragaszkodását úgysem lehetett volna rendeletekkel betiltani.

A nép életében télen volt a legkevesebb a munka. A nehéz tavaszi, nyári és őszi munka után az emberek megpihenhettek télen. Ezért ennek az időszaknak jókedvű ünnepei tették változatossá életüket és adtak erőt az eljövendő fárasztó munkához. Nem véletlen, hogy a disznóölések, a napokig tartó lakodalmak, az új bor ünnepe és számtalan névnap télen van és megünnepléséhez rengeteg szokás fűződik.

A karácsonyi ünnepkör jellege főként évkezdő. Katalin napjától, illetve már Márton naptól kezdve sok szokás a téli napfordulat illetve újév közeledtére figyelmeztet. Meg kell említeni, hogy Magyarországon a XVI. századig karácsony volt az újév első napja. Miután 1691-ben január elsejére rögzítették újév napját, sok karácsonyi szokás átkerült erre a napra. Ezzel magyarázható, hogy mindkét ünnepen sok egyforma szokás járja. Mindkét napon igyekeznek kellemes vidám dolgokat cselekedni, mert a néphit szerint ezek megismétlődnek az év folyamán. Az ajándékosztás már a középkorban is újév napján történt, hogy jól kezdődjön az év. Mind a mai napig szokásban van egyes magyarok között, hogy nagykarácsony és kiskarácsony napján is megajándékozzák egymást.

Manapság a karácsonyi ünnepkör Szent Andrással kezdődik. Advent négy vasárnapra szűkült. Régen mi magyarok Szent Mártonnal indítottuk adventet, a karácsonyra való bensőséges készülődést. Rajtunk kívül csak a gallok, vagyis Franciaország Galliának nevezett területén élők, követték advent 42 napos időszakának szokását. E régi hagyományt felelevenítve szintén Szent Mártonnal kezdem írásomat, és megemlékezem András hava, illetve Enyészet hava (november) sok szép ünnepéről.

 

Az alábbiakban egy színes csokorra való olvasható ezen időszak ünnepeiről és régi szép karácsonyi szokásainkról.

Karácsonyi ünnepkör  (november 11 – február 2) fejezetei:

Advent
Márton nap – november 11.
Árpádházi Szent Erzsébet – november 19.
Mária bemutatása – november 21.
Katalin nap – november 25.
Krisztus Király ünnepe – az egyházi év utolsó vasárnapja
András nap – november 30.
Borbála napja – december 4.
Miklós nap – december 6.
Ambrus – december 7.
Szeplőtelen fogantatás – december 8.
Árpád – Damazusz pápa – december 11.
Luca napja – december 13.
Tamás apostol – december 21.
Téli napforduló – december 21.
Ádám és Éva – december 24.
Szenteste – december 24.
Nagykarácsony – december 25.
Betlehemezés – december 25.
István nap – december 26.
János apostol – december 27.
Aprószentek napja – december 28.
Szent Család vasárnap – Karácsony utáni vasárnap
Szilveszter – december 31.
Kiskarácsony – Újév  – január 1.
Álmos – január 1.
Jézus nevenapja – január 2.
Vízkereszt – Háromkirályok – január 6.
Atilla – január 7.
Jézus megkeresztelkedése – vízkereszt utáni első vasárnap
Thébai Remete Szent Pál – január 15.
Szent Piroska – Eirene – január 18.
Szent Margit – január 18.
Kánai menyegző – vízkereszt utáni második vasárnap
Boldog Özséb – január 20.
Vince – január 22.
Batthyány-Strattmann László herceg – január 22.
Mária eljegyzése, menyegzője – január 23.
Emese – Emerencia – január 23.
Gyertyaszentelő Boldogasszony – február 2.
Irodalom