Amerikai Magyar Múzeum, 37. sz. kiadvány, 1995
Bővített változat: 2014
A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb. Sokrétűségük annak köszönhető, hogy a magyarság nagy részben megtartotta ősi szokásait, hitvilágának számos elemét és összeolvasztotta a vallásos ünnepekkel. Ezért az egyházi ünnepek szokásainak megértéséhez okvetlenül szükséges az ősi hagyományvilág kutatása. A gazdálkodó nép életében a téli, tavaszi, nyári és őszi napfordulat rendkívül fontos időpontok. Így érthető, hogy az ezekhez kapcsolódó hagyományokat, hiedelmeket megtartotta kereszténnyé válása után is, és összekapcsolta a vallásos ünnepekkel. Ebben az Egyház sok esetben segítségére volt, mert a szokások egy részét megszentelte és felvette a vallásos ünnepek közé, másrészt elnézte őket. A magyarok ősi hagyományaikhoz való szívós ragaszkodását úgysem lehetett volna rendeletekkel betiltani.
A nép életében télen volt a legkevesebb a munka. A nehéz tavaszi, nyári és őszi munka után az emberek megpihenhettek télen. Ezért ennek az időszaknak jókedvű ünnepei tették változatossá életüket és adtak erőt az eljövendő fárasztó munkához. Nem véletlen, hogy a disznóölések, a napokig tartó lakodalmak, az új bor ünnepe és számtalan névnap télen van és megünnepléséhez rengeteg szokás fűződik.
A karácsonyi ünnepkör jellege főként évkezdő. Katalin napjától, illetve már Márton naptól kezdve sok szokás a téli napfordulat illetve újév közeledtére figyelmeztet. Meg kell említeni, hogy Magyarországon a XVI. századig karácsony volt az újév első napja. Miután 1691-ben január elsejére rögzítették újév napját, sok karácsonyi szokás átkerült erre a napra. Ezzel magyarázható, hogy mindkét ünnepen sok egyforma szokás járja. Mindkét napon igyekeznek kellemes vidám dolgokat cselekedni, mert a néphit szerint ezek megismétlődnek az év folyamán. Az ajándékosztás már a középkorban is újév napján történt, hogy jól kezdődjön az év. Mind a mai napig szokásban van egyes magyarok között, hogy nagykarácsony és kiskarácsony napján is megajándékozzák egymást.
Manapság a karácsonyi ünnepkör Szent Andrással kezdődik. Advent négy vasárnapra szűkült. Régen mi magyarok Szent Mártonnal indítottuk adventet, a karácsonyra való bensőséges készülődést. Rajtunk kívül csak a gallok, vagyis Franciaország Galliának nevezett területén élők, követték advent 42 napos időszakának szokását. E régi hagyományt felelevenítve szintén Szent Mártonnal kezdem írásomat, és megemlékezem András hava, illetve Enyészet hava (november) sok szép ünnepéről.
Az alábbiakban egy színes csokorra való olvasható ezen időszak ünnepeiről és régi szép karácsonyi szokásainkról.
✵