Magyarország Történelme Dióhéjban

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME DIÓHÉJBAN

1100 éves a magyar állam a Kárpátmedencében

1000 éves a keresztény magyar királyság

40 éve volt az 1956-os szabadságharc

Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus, és Szent István király halálának 900 éves évfordulójának emlékzászlója.
Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus, és Szent István király halálának 900 éves évfordulójának emlékzászlója.

 

1996-ban ünnepelte a magyarság 1100 éves államiságát és végleges letelepedését a Kárpát-medencében, Közép-Európában. A történelem tanítása szerint már a hun (székelyek) – IV.-V. század – és avar idők óta (fehér magyarok 670 K. u.) élnek itt magyarok. Az utolsó jelentős hullám, a kutatók szerint 500.000 fő, Álmos és Árpád fejedelem, az Árpád-ház megalapítójának vezetésével érkezett a Kárpát-medencébe. 907-ben az egyesült nyugat-európai seregek megtámadták az újonnan alapított államot, de a magyarok átütő győzelme Pozsonynál a következő 1000 évre biztosította a nemzet létét. Az Árpád-háznak 406 éves uralkodása folyamán kiterjedt politikai és házassági összeköttetései voltak Európa nemzeteivel, Angliát beleértve. (Skóciai Szent Margit Szent István unokája volt.) A tizedik században a magyarok sokat harcoltak nyugati szövetségben. Több száz évvel a kárpát-medencei államalapítás előtt kapcsolatba kerültek a keleti kereszténységgel és a görög szertartású kereszténységgel, majd a tizedik század végén, Géza fejedelem és Szent István király uralkodása alatt, a római katolikus hit felé fordultak. Ettől kezdve, 1000 éven át, Magyarország a nyugati kereszténység védőbástyája volt. Az Árpád-ház 12 tagját avatták szentté!

Az államalapító magyarok igen fejlett, ragyogó ötvösművészettel rendelkeztek, melynek párhuzama megtalálható a középkori építészetben és a népművészetben. Egyedülálló népzenéjének gyökerei Közel-Keletre, és Közép-Ázsiába vezetnek. Rovásírásának fejlett szerkezete a gyorsíráshoz hasonlítható, és fába vésve nyomtatásra alkalmas volt.

Szent István király (997-1038) tíz egyházmegyét alapított és politikailag és gazdaságilag újjá szervezte az országot. II. Szilveszter pápa által visszaküldött koronával 1000-ben koronázták meg. A magyar Szent Korona a nemzet legfőbb kincse, legértékesebb történelmi ereklyéje. 1945-ig az alkotmányos hatalom jelképe, a magyar állam legfelsőbb közjogi személyisége és egyedüli jogforrása volt.

Szent László király (1077-1095) Magyarországhoz csatolta Horvátországot királynőjük, Ilona nővére, kérésére. Attól kezdve 1920-ig a magyar királyság tagállama. Szent László alapította a zágrábi püspökséget, ahol gyönyörű katedrálist építtetett. 1083-ban szentté avatta István királyt és fiát Imrét.

Kálmán király (1095-1116) törvényileg betiltotta a boszorkányüldözést és pereket Magyarországon, mivel “Boszorkányokról, minthogy nincsenek, említés se tétessék.” A rendeletet évszázadokig betartották.

1222-ben II. Endre király (1205-1235) kiadta az Aranybullát, a magyarság első (fennmaradt) írott alkotmányát, mely lefektette a király, nemesek és nép jogait és kötelességeit. Kereszteshadjáratot vezetett a Szentföldre.

1241-42-ben, a tatárjárás következtében, az ország és 2 milliós lakosságának nagy része elpusztult. IV. Béla király (1235-1270) újra építette az országot és 6 évvel a mongol betörés után ismét Közép-Európa legerősebb állama volt.

IV. (Kun) László király (1272-1290) serege Habsburg Rudolf gróf javára dönti el II. Ottokár cseh király ellen vívott morva mezei csatát (1277). Kun László önzetlen segítsége biztosította a Habsburg családnak az osztrák trónt és megalapozta a 20. századig tartó mérhetetlen hatalmát Európa történelmében.

1301-ben az Árpádház kihalt és az Anjou család tagjai, Árpád leszármazottai női ágon, kerültek a magyar trónra. Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt érte el Magyarország újkori történelmének legnagyobb földrajzi kiterjedését. Ő alapította a pécsi egyetemet 1367-ben.

A 15. század elején az Ottomán birodalom Európa felé kezdett terjeszkedni. Előnyomulását ideiglenesen Hunyadi János állította meg, aki egész életét és vagyonát a törökök legyőzésére és Európából való kiűzésére áldozta. Leghíresebb győzelme 1456-ban Nándorfehérvárnál (ma Belgrád) volt. Ebben a harcban Hunyadi hűséges fegyvertársa és lelkes támogatója Kapisztrán Szent János volt, aki magyar parasztokból többezer fős kereszteshadat szervezett. A török veszély elhárításáért majd hálaadásként a török feletti győzelemért III. Callixtus pápa elrendelte a Bulla Orationem-ben a déli harangszót és imát az ‘év minden napján a jövőben és örök időkre’.

Hunyadi fia, Mátyás király (1458-1490) (Mátyás az Igazságos-nak is nevezték) volt a magyarság egyik legnépszerűbb királya. A nagy reneszánsz király a művészetek és tudományok hatalmas pártfogója volt. Világhíres Corvina könyvtárának néhány megmaradt példányát ma is mindenütt nagy becsben tartják. Uralkodása alatt nyomda létesült Budán és 1473-ban jelent meg Magyarországon az első nyomtatott könyv, a Budai Krónika.

1526-ban a magyar királyi sereg Mohácsnál ütközött össze II. Szulejmán szultán török hadaival. Mohács “nemzeti nagylétünk nagy temetője” lett. A rákövetkező 150 éves török uralom alatt Magyarország elpusztult az állandó harcok következtében. Teljes alföldi városok és falvak tűntek el a föld színéről. A magyar lakosság 4 millióról 1.4 millióra csökkent, helyet adva a szomszédos területek népeinek a bevándorlásra. (A magyar nép ismételt megtizedelése vezetett az 1920-as eseményekhez, amikor ugyanezek a szomszédok ezeréves magyar területeket követeltek azon a jogcímen, hogy honfitársaik ott laknak.) Míg az ország középső és déli része török hódoltsági terület, Észak- és Nyugat-Magyarország részei Habsburg uralom alá kerültek. Csak az Erdélyi Fejedelemség, a magyar szellem fellegvára, maradt független. 1557-ben az erdélyi országgyűlés Tordán kimondja a vallásszabadságot: “mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar”. A vallás szabad gyakorlásának törvénybe iktatásával Erdélyben találnak otthonra más európai országok vallásüldözöttei.

1686-ban Magyarország felszabadult a török járom alól, de a nép továbbra is mérhetetlenül szenvedett, mert az egész ország, Erdély is, Habsburg uralom alá került. A kegyetlen osztrák elnyomás váltotta ki a magyarság első nagy szabadságharcát (1703-1711). II. Rákóczi Ferenc vezetésével a magyarok fegyvert fogtak az osztrákok ellen, majd az ónodi országgyűlésen megfosztották a Habsburg házat a magyarországi tróntól. Függetlenségüket nem tudták kivívni. A rákövetkező elnyomás erősen korlátozta a gazdasági és kulturális fejlődést. Ennek ellenére az országot újjáépítették. Az ország szellemi és gazdasági felemelkedése elsősorban gróf Széchenyi Istvánnak köszönhető.

1848-49-ben a magyarok ismét harcoltak a Habsburgok önkényuralma ellen. Az osztrákok csak a magyar földre hívott 200.000 cári orosz katona segítségével tudták legyőzni a szabadságukért harcoló magyar honvédeket. Véres megtorlások következtek. 1867-ben a Kiegyezés korlátolt függetlenséget és szabadságot biztosított a magyarságnak. I. Ferenc Józsefet királlyá koronázták és megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia.

Akarata ellenére Magyarország résztvett az I. világháborúban a Monarchia tagjaként. Szörnyű tragédia érte az országot a háború következtében, amikor 1920-ban rákényszerítették a Trianoni békeparancsot. Magyarország lakosságának kétharmadát és területének 71%-át, a föld felett és alatt található minden nyersanyagával és értékével együtt a szomszédos, részben új államokhoz csatolták. Az 1000 éves államot hét részre darabolták.

1941-ben Magyarország kényszerűségből belépett a második világháborúba. 1944-ben a német hadsereg elleni orosz támadás hadszíntérré változtatta az országot. 1945-től Magyarországot a szovjet hadsereg tartotta megszállva és szovjet kommunizmus uralkodott. A magyar nép képtelen volt ezt a rettenetes diktatúrát elviselni és ismét harcolt szabadságáért. 1956. október 23-án a nép felkelt a gyűlölt szovjet kommunista elnyomás ellen. A szabadságharcot vérbe fojtotta a vörös hadsereg az 5000 tankjával. Ezreket kivégeztek és börtönbe zártak. Közel negyed millió ember menekült el az országból.

1989-ben a kommunizmus megbukott. A következő évben szabad választások voltak, majd 1991-ben az orosz csapatok elhagyták az országot.

Magyarország egész történelme alatt észak és dél, kelet és nyugat háborúskodó és földjére éhes népeinek útjában állott. Ez a nemzet, mely oly gazdag szentek, tudósok, természettudósok (10 magyar származású Nobel-díjas), feltalálók, sportolók, művészek és zenészek terén, kegyelettel emlékezik dicsőséges múltjára, a tragédiákkal együtt, és sok reménnyel és hittel tekint a következő ezer év elébe.

Isten áldd meg a magyart!

 

Kerkayné Maczky Emese (1996)

Magyarország politikai térképe a vármegyék címerével. AMM gyűjteményéből
Magyarország politikai térképe a vármegyék címerével. AMM gyűjteményéből