Pesti utca 2006, 50. évforduló

ISMÉT VÉRES A PESTI UTCA?

 

Kép: Kúr Csaba: Szabadságharcos emlékmű, 1987. Passaic, New Jersey, USA
Kép: Kúr Csaba: Szabadságharcos emlékmű, 1987.
Passaic, New Jersey, USA

„Zászlóink föl, ujjongva csapnak…

… el ne felejtse aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy a pesti utcán pirosan folyt a vér.”
(Tamási Lajos, 1956)

Mi történt Budapesten 

2006. október 23-án? 

Mi történt azon a napon, amelyre éveken keresztül készült a Magyarországon és a nagyvilágon élő magyarság és a velük érző nemzetek fiai? Azokkal, akik ünnepelni és emlékezni akartak 1956 őszének dicsőséges és gyászos napjaira, a felejthetetlenül szívükbe vésődött szent időszakra?
2006. október 23. a demokrácia és jogállamiság megcsúfolásának napjaként vonult be a magyar történelembe. Ezen a napon sokan azok közül, akik Budapest utcáin személyesen szerettek volna megemlékezni 1956 mártírjairól súlyos testi, lelki és emberi jogi sérelmet szenvedtek el. A kormány rendőrruhába bújtatott terror-legényei által véresre verette saját népét a nemzeti ünnepen. Puskákkal felfegyverzett pribékjei egy életre megnyomorították és kis híján meggyilkolták a megemlékezőket.
Aznap a hivatalos Kossuth téri ünnepségen való részvételt a Kormány megtagadta a nyilvánosságtól. Az emberek keresték a méltó megemlékezés lehetőségét, azonban az ünnepélyes hangulat kialakulását megakadályozták a kora hajnaltól zajló, emberi jogokat és nemzeti érzelmeket egyaránt sértő események.
Az ’56-os Forradalom és Szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltóságát beárnyékolta az aznap szolgálatot teljesítő rendőrök brutalitása. Példátlan erejű és méretű megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt:
  • A Kossuth teret jogellenesen műveleti területté nyilvánították. Erőszakkal kizárták a térről az ünnepelni, megemlékezni kívánó embereket, azokat is, akik az állami megemlékezésen szerettek volna résztvenni.
  • Féltucat ember elvesztette szeme-világát a fejre célzott lövések következtében.
  • Felrobbanó gránát leszakította egy fiatalember ujjait.
  • Több sérültből tízesével kellett kiszedni a gumilövedékeket.
  • Símaszkos, azonosító-jelet nem viselő rohamrendőrök addig rúgták a földön fekvő magatehetetleneket, amíg csontjuk nem tört.
  • Vízágyúkkal kergettek fiatalt, időst egyaránt.
  • Rengetegen fuldokoltak az iszonyatos könnygáztól.
  • Félelmetesen vágtázó lovasrendőrök kardlapozták az embereket a Filmmúzeumnál.
  • Több esetben előzetes felszólítás nélkül rontott a békés emberekre a közrendért felelős erőszakszervezet.
  • Éttermekben békésen vacsorázó külföldieket, turistákat bántalmaztak.
  • A rendőrök több ember kezéből zászlóikat kitépték, földre dobták, megtaposták.
  • Egy lánynak az igazolványait az őt igazoltató és bántalmazó rendőrök (mindig többen voltak) a Dunába dobták.
  • A rendőrök bántalmaztak (eszméletét vesztette) egy közismert országgyűlési képviselőt, Révész Máriuszt.
  • Megvertek két papot, köztük Vértesaljai László jezsuita szerzetest, aki bárki számára felismerhetően papi ruhában volt.
  • A rendőrök vipera nevű ólomfejes fémbottal verték az embereket.
  • Köveket dobáltak a tüntetők felé.
  • Több mint száz személyt letartóztattak.
  • Sok rabszállító autó állt készenlétben, melyekkel a börtönbe vitték az embereket.. A bebörtönzések 80%-a törvénytelen volt, hiszen legtöbb esetben puszta járókelőkről, hazafelé igyekvő emberekről volt szó.
  • A börtönőrök kegyetlenül megkínozták az ünnepelni vágyó, gyülekezési jogukat gyakorló tisztességes és békés embereket.
  • A tömegkommunikáció – parancsra – egyfolytában félelmet sugall: Azokat a magyarokat, akik nem akarnak némán, rettegve otthon ülni, közkívánatra újra meglőhetik, megpüfölhetik. Nem titkolják, hogy kétmilliárd forint értékben kényszerítő-eszközöket vásárolt a rendőrség, és nagyszabású csapaterős kiképzések folynak.
Mindez nem egy szörnyű film volt, hanem valóság!
Október 23-án a bejelentett, békés megemlékezésekről távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőknek tekintették őket. Rendkívül agresszív, kegyetlen, indokolatlan és megmagyarázhatatlan erőszakos fizikai támadás érte a város utcáin tartózkodó ünneplőket a rendőrség részéről. A különlegesen durva viselkedésre az adott bátorítást a rendőröknek, hogy egyikük egyenruháján sem volt azonosító jelvény, sokan álarcot viseltek, aminek következtében utólag rendkívül nehéz büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk.
A békés, tüntető lakosság elleni fellépést elrendelő parancskiadók az alárendeltjeiket, valamint a feladatot végrehajtók egymást, a tanúk beszámolói alapján, szélsőséges hangnemben, stílusban és kifejezések használatával hergelték a tüntetők ellen, nemegyszer azok fizikai bántalmazására, megverésére szólítva fel. A lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítottak.
A rendőrök ártatlan, békés járókelőkre, öregekre, nőkre, fiatalokra, gyerekekre, rokkantakra támadtak. Ez a kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás, mely megbotránkozást és riadalmat keltett az emberekben. A tömeggel szemben fellépő rendőrök több ezren voltak. Az bántalmazásokban mindig több főből álló csoport vett részt. Az ellenállás leküzdésére, élet kioltására alkalmas eszközöket tartottak maguknál – bizonyítja ezt az életveszélyes sérültek nagy száma.
Örvendetes hír, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány büntetőfeljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek ügyében. Ezek a személyek az alapítvány szerint „ismét tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat Budapesten 2006. október 23-án.”
„A rendőrök által használt technikai kényszerítő eszközök, lőfegyver – gumilövedék és könnygázgránát – alkalmazása során megszegték a foglalkozásuk szabályait, mivel mindkét eszközzel gyakran fejmagasságban és közelről lőttek, ezzel mások életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tették ki. A vipera megnevezésű, ólomfejes fémbot rendőri intézkedés keretében történő használata, továbbá kövek rendőrök által a tüntetők felé történő dobálása szintén megvalósította ezt a cselekményt.
A törvényes rend betartása álláspontunk szerint nemcsak az állampolgárok, hanem rendvédelmi szervek tagjainak is a kötelezettsége, és különösen alkalmasak az ilyen rendőri túlkapások arra, hogy a rendvédelmi szervekkel szembeni társadalmi bizalmat aláássa, megrongálja, ezért erre is különös tekintettel kérjük T. Ügyészséget a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására” – indítványozza a Nemzeti Jogvédő Alapítvány.
Történt mindez 2006. október 23-án, a legnagyobb nemzeti ünnepünkön, a XXI. században. 1956. ötvenedik évfordulóján Hazánkban, Magyarországon, az Európai Unió teljes jogú tagállamában.

 

ISMÉT VÉRES LETT A PESTI UTCA!
Kerkayné Maczky Emese
(Amerikai Magyar Múzeum, 97. sz. ismertető. 2007. február)
Forrás: 
Kép: Kúr Csaba: Szabadságharcos emlékmű, 1987.
Passaic, New Jersey, USA