A Passaici Magyar Iskola Története

A PASSAICI MAGYAR ISKOLA TÖRTÉNETE

New Jersey államban (USA) található PASSAIC városa nem csak a Magyar Múzeummal (ez volt 2014-ig a város egyetlen múzeuma, 2014. áprilisa óta egy sincs) büszkélkedhetik, hanem több, száz évesnél régebbi, magyar alapítású templommal (romai katolikus, görög katolikus püspökség, református) és több mint száz éves, sok viszontagságot átélt magyar iskolával is. Az újra és újra fellángoló tenniakarás és kitartó munka története olvasható az alábbiakban. 

Amióta a magyarok tömegesen hagyták el hazájukat és telepedtek le az új világrészen, mindig voltak köztük lelkes vezetők, akik fontosnak tartották az anyanyelv ápolását. Magyar Iskolát megszervezni és hosszútávon fenntartani nem egyszerű, mivel több tényező szükséges a sikerhez. Ahol azonban igényelték a magyar oktatást, ott sikerült is a szervezés és a támogatást is megkapták.

A 19./20. századfordulói nagy bevándorlások kezdete óta Passaic és környékén mindig sok magyar telepedett le. A hatalmas textilipar elsőrendű munkalehetőséget nyújtott. Az első világháború előtti idő óta, különböző formákban és nevek alatt, a külföldre szakadt magyar ifjúság itt mindig részesült magyar nevelésben.

Passaicon a Magyar Református Gyülekezet már az első világháború előtt Nyári Iskolát szervezett. 1920-ban pld., Nt. Tegze László lelkipásztorkodása alatt, 120 katolikus és református gyermek vett részt ezen a nyolc hetes nyári magyar iskolán. A nyaranta megtartott nyári iskolák egyszerre több célt is szolgáltak: Míg a gyermekeket tanították magyarul, a dolgozó szülőkön is segítettek azáltal, hogy gyermekeikről napközben gondoskodtak. 1937-ben az egyre csökkenő létszám miatt megszűnt ez a formája a magyar oktatásnak. A passaici gyermekekről azonban továbbra is gondoskodtak lelkes magyarok, akik közben beindították a szombati magyar iskolát, mivel a nyári iskola nem bizonyult elegendőnek a magyar nyelv ápolására, megtartására. A bevándorlók gyermekei ijesztő mértékben felejtették édes anyanyelvünket. Ennek felismerése adta a gondolatot, hogy valamit tenni kell az ifjúsággal, hogy a feledésbe menő anyanyelvet megmentsék.

A Szent István Római Katolikus Magyar Egyházközségnél is az első világháború előtt kezdődött meg a magyar gyermekek oktatása. Az “Isteni Szeretet Leányai” nővérek Magyarországról 1913. októberében érkeztek meg New Yorkba. 1914. januárjában már Passaicra hívta őket Ft. Kovács Lajos plébános. Az első napon 80 gyereket oktathattak, elsősorban hittanra. De nem csak hittanra tanították a kis magyarokat, hanem magyar nyelvre, énekre, táncra is. Kulturális esteket szerveztek rendszeresen, melyeken a gyerekek versmondással, énekkel, tánccal, rövid jelenetekkel és színdarabokkal szerepeltek. Az első és talán legemlékezetesebb szórakoztató és kulturális műsorral 1914. június 20-án lepték meg a hazájuktól oly távolra szakadt magyar embereket a kedves nővérek és tanítványaik. (Úgy látszik, van ami az elmúlt száz év folyamán nem változott. Ma is rendszeresen kultúrműsorokkal szórakoztatja az iskola az idegenbe szakadt magyarokat.) Az első világháború a szép munkát és sok tervet is megsemmisítette. Nem tudott annyi nővér kiutazni, amennyire szükség lett volna egy rendes iskola futtatására. Így elakadt a rendszeres magyar oktatás is, de nem sokáig.

1915-ben Marczinkó József új plébános Passaicra csalogatta egykori Youngstown-i híveit, köztük Molnár Endrét, aki a 20-as években nagy lelkesedéssel ám kellő szigorral oktatta a magyar hittant és nyelvet. Akik nála tanultak, nem is felejtették el a magyart.

1933-ban újra magyar apácák jöttek Passaicra Ft. Gáspár János meghívására. Az Isteni Szeretet Leányai – tanítottak szombatonként 9-3-ig. Az oktatás eredményes volt, mert számosan, akik akkor tanultak meg jól magyarul, még az 1970-es években is a Szent István Egyházközség munkálkodó tagjai voltak. 1937-ben valósult meg az iskola épület terve is. Így már volt gyönyörű diszterem az ünnepségek megrendezésére és valódi osztálytermek, ahol folyt a magyar tanítás. Az egyházközségi tagok gyermekei a rendes iskolai tanulmányaikat csak a háború után 1946-ban, kezdték meg itt. A magyar tanfolyamok ügye a második világháború alatt háttérbe szorult.

A második világháború után Katekizmus Iskola néven szerepelt és a tanítás két nyelven folyt. “Nagyon sok magyar verset tanítottak a kedves nővérek” – emlékezik vissza egy régi tanuló. Az iskola az 1940-es évek végén megszűnt.

1949-1951-es kivándorlások idején Passaicra is tömegesen érkeztek a második világháború menekültjei, az úgynevezett D.P. (Displaced Person) magyarok. Ismét szükségessé vált a magyar oktatás. 1953-ban, a cserkészmozgalommal egyidejűleg indult meg újra szombatonként a magyar oktatás a Szent István Egyházközségnél, de a cserkészet szervezésében. A tanerők legtöbbje cserkészvezető volt. 1953 őszén – a Cserkész Szövetség rendezésében – kezdődött el a 14 – 17 évesek részére, mint középiskolai pótló, az u.n. Szabadegyetem. A két éves tanfolyam végén, 1955-ben, itt Passaicon tartották meg az első “Magyar Érettségit” magyar történelemből, irodalomból és földrajzból.

Ezzel párhuzamosan, 1954-ben, Nt. Bertalan Imre lelkipásztorkodása idején, megkezdődött a Református Egyháznál a négy osztályos Szombati Magyar Iskola. A tanítás 9-12-ig folyt. Kitűnő énekkara is volt az iskolának, amelyet maga a lelkipásztor vezetett. Az iskola fénypontját 1959-ben érte el a Kálvin Hall építésekor. A sarokkőben a magyar iskola tanítóinak és tanulóinak névsorát is elhelyezték. A Kálvin Hall alagsorában hívogató kis tantermek várták a magyar gyermekeket. Ez az iskola 1967-ben szűnt meg, szintén gyermekhiány miatt.

Az 1956-os szabadságharc menekültjeivel bővült magyar közösségnek szüksége volt egy, az alapoktól induló, magyar iskolára.

1958-ban Ft. Gáspár János plébános nyitotta meg a Szt. István Egyházközség Hétvégi Magyar Iskoláját. Az egész éven át tartó szombat délelőtti tanítás a Szent Név Társulat magyar tagozata segítségével működött. A 24 gyermekkel induló iskolában elsőként Dr. Nagy Sándorné, majd Dr. Mikófalvy Lajosné tanítottak.

1961-ben Andreánszky Károly vette át az iskola irányítását, bevezette a négy éves, négy osztályos rendszert. A tanulók száma 35-50 között mozgott.

1965-ben Ft. Dr. Dunay Antal plébános ideje alatt nagy és egyedülálló változás történt. Dr. Pusztai András izzó magyar lelkületének és fáradhatatlan szervező munkájának volt köszönhető, hogy Passaicon – elsőként egész Amerikában – megalakult a mindennapos magyar iskolaMindszenty Magyar Iskola néven. A plébánia, a szülők és lelkes magyarok jelentős áldozatvállalásával indult meg a mindennapos tanítás több mint 100 gyermek számára. A rendes angol nyelvű tanítás után, rendszeres tanrend szerint, napi egy óra ölelte fel a tananyagot: írás, olvasás, nyelvtan, földrajz, irodalom, történelem és ének. A mindennapos egy órai oktatást kezdetben dr. Nyírjessy Sándor, dr. Pusztai András, dr. Nagy Sándorné, Jámbor Józsefné, dr. Kormann Frigyesné és Andreánszky Erzsébet vállalták. Az évek folyamán számos lelkes magyar vállalta a magyar nyelv és kultúra átadásának nemes feladatát, többek között Sárközy Vilmosné Judit, Heidrich János, Jámbor Éva. Gróf Zichy Imre oldotta meg az egyik legnagyobb gondot, mivel a rendszeres iskolabusz a magyar tanulókat nem szállította haza. Vállalkozott, hogy ingyen fuvarozza otthonukba az egy órával tovább tanuló kis magyarokat.

A napi egy magyar óra kitűnő eredménnyel járt. A tanulók magyar nyelvtudása kiváló volt. Mindennapos magyar iskola a passaici Szent István egyházközségen kívül sehol sem működött az Egyesült Államokban. Az anyagi és technikai nehézségek sikeres leküzdésével, a nagyjelentőségű iskola követésre méltó kellett volna legyen a jóval több magyart számláló helységeknek is. Sajnos sehol sem követték a jó példát.

Nagy csapás érte a mindennapos Mindszenty Magyar Iskolát, amikor 1974-ben megszűnt a Szt. István Iskola önállósága és öt különböző nemzetiségű katolikus iskola egyesítésével a püspökség körzeti iskolájává változott. A magyar tanulók létszáma lecsökkent, mert a szülők kivették gyermekeiket, hiszen ez már “nem a magyarok iskolája volt”, hanem a püspökségé. 1976 tavaszán mindössze 11 tanulója volt a Mindszenty Magyar Iskolának. Ezért Ft. dr. Dunay Antal plébános úgy határozott, hogy össze kell fogni a Reformátusoknál 1975-ben újra alakult hétvégi iskolával, melyet Király Zoltánné Zsuzsa vezetett. A tanerők önkéntesek voltak és sok esetben nem vették komolyan feladatukat. Ft. dr. Dunay Antal kijelentette, hogy ha komoly és kitartó munkát várunk a tanerőktől, a befektetett lelkesedésért és időért megérdemelnek rendszeres tiszteletdíjat. Elgondolása jól bevált, még ha kis összegről is volt szó.

A Szt. István Egyházközség a Magyar Református Egyházközséggel karöltve 1976 őszén újjá szervezte az azóta is folyamatosan működő hétvégi magyar iskolát “Passaici Testvéregyházak Magyar Iskolája” néven átlag 50 tanulóval. Az anyagi alapot a katolikus egyház nyújtotta, a helységet a református egyház. A tanítás minden szombaton 9-1-ig folyik azóta is. A tanulók egyharmada lakik Passaic körzetében, míg a többséget távolabb eső helyekről hozzák be a szülők.

Az iskola 1983 végén átköltözött a Szt. István Egyházközség iskolájának tantermeibe. Mivel ettől kezdve a katolikus Egyház volt az egyedüli fenntartó, felvette a Szent István Magyar Iskola nevet. Amennyire csak lehet, az iskola igyekszik saját magát fenntartani vásárokkal, adományokkal, hogy minél kevesbé legyen az Egyház terhére.

A lelkiismeretes magyar nevelő munka azóta is folyik a magyarul beszélő gyermekek részére, akiket három éves koruktól kezdve vesznek fel. A tanulók koruknak és tudásuknak megfelelően átlagosan hat csoportban tanulnak. A tanrend magyar beszéd, írás, olvasás, fogalmazás, nyelvtan, történelem, irodalom, föld- és néprajz, ének. Évekig tanítottak kézügyességet, lányoknak hímzést. Az alsó osztályokban 1986-tól néptáncot tanított Kerkay Hajnalka (1968-1995) és Béla. Ez tanító és időhiány miatt 1995-ben abbamaradt, de 2001-ben dr. Magyar Ildikó és Papp Andrea újra beindították. Amikor az óvodások és a nagyobbak is színeznek, a minták mindig a magyar díszítő világból valók. 1985 óta minden évben rajpályázatot hirdet meg az iskola kötelező témával. Kiadott már több füzetet – pénzhiány miatt csak saját magunknak vagy alacsony példányszámban:

1979-ben Helyek történetek” címmel jelent meg (34 oldal), hét diák gyűjtőmunkája eredményeként, magyar helyi mondákat tartalmazó füzet. Többen lelkesedésükben még Magyarországra is írtak emiatt rokonaiknak.

1985-ben 20 oldalas füzet jelent meg Karácsonyi ünnepkör címen a magyar karácsonyi szokásokról. A füzetet a rajzpályázat díjnyertes rajzai díszítették.

1997-ben az iskolában végzett véleménykutatás eredményét Mit gondolok a magyar nyelvről címmel nyomtattuk ki.

1997 karácsonyára az iskola kiadott egy 85 oldalas füzetet Karácsonyi versek címmel, melyet diákjaink rajzai díszítenek. A füzet magyar költők 92 versét tartalmazza.

1998-ban a tanév végén egy mese füzetet jelentetett meg az iskola Az én világom címmel (36 oldal), amely a tanulók képzeletvilágát mutatja be.

2000 májusában megjelent, hosszan tartó kutatás eredményeképpen, több magyar találmányt és 20 magyar feltaláló életét röviden bemutató – magyar és angol nyelven – Magyar feltalálók, magyar találmányok című füzet (26 oldal). A fordítás a diákok munkája.

2001-ben ezt követte a második füzet Magyar feltalálók, magyar tudósok címmel (32 oldal). Először mindkét füzet csak 200 példányban jelent meg. Az elmúlt években a füzeteknek óriási sikere volt. Mindkettőből több mint 700 példány fogyott el az utánnyomással együtt.

2003 karácsonyán az iskola kiadásában megjelent Abóczkyné Rózsahegyi Marika Magyarok vagyunk mi is, komondorokról és más magyar kutya fajtákról szóló 50 oldalas nagyméretű, sok fényképpel díszített füzete. Az elbeszélések mind igaz történetek és olvasókönyvként használták az iskolában.

Minden év végén – 1979-2006-ig – az iskola munkájáról egy Emléklappal számol be Kerkayné Maczky Emese, aki 28 évig, 1978-2006-ig igazgatója volt az iskolának.

1976 óta huszonnyolcan tanítottak az iskolában: Angyal Nóra, Andreánszky Károly(†), Bányai Bíbor, Bányainé Csilla, Bartkó Júlia ének (†), Bodnár Ágnes (10), Bodnár Tünde, Di Nonnoné Angéla, gróf Tiszáné Magda, Hegyiné Klára (13), Hegyi Klárika, Kappel Piroska, dr. Kerekes Judit, Kerkayné Emese (29), Kerkay Hajnalka(†), Kerkay Béla, Kertészné Anna (16), Királyné Zsuzsa, dr. Magyar Ildikó (tánc), Magyarné Judit, Marshall Tamás (10), Pándiné Erzsébet (12), Pándi Orsolya, Papp Andrea (tánc), Peténé Katalin, Pintérné Júlia (†), Ritterné Edit(†), Sándor István, Schachingerné Ildikó (21), Szabó Barna(†) (12), Szabó Barnáné Júlia (†), Szabó Edith, Tóthné Katalin, Vaskóné Ilona. A nevek után, a zárójelben levő számi jelzi, aki tíz évnél tovább tanított.

Említésre méltó a diákok jószívűsége és Magyarország iránti szeretete. 2000 februárjától szörnyű természeti csapások érték szeretett hazánkat. A Tisza halállományának kipusztulása ciánmérgezés következtében, a halászatból élő családok nyomorúsága és a többszörös árvízpusztítás mélyen megrendítette a magyar iskola tanulóit. Maguk a diákok indítványoztak gyűjtést egy sokgyermekes halászcsalád megsegítésére. Három hónap alatt fillérekből összegyűlt 231 dollár. Jószívű kis magyarjaink kezdeményezése a felnőttekre is hatott. 725 dollárt tudtunk 2000 nyarán tíz sokgyermekes halászcsalád között szétosztani. A megható köszönő levelek arra ösztökélték a diákokat, hogy ősszel ismét gyűjteni kezdték fillérjeiket és 2000 Karácsonyán 13 sokgyermekes halászcsaládnak juttathattunk szerény ajándékot, akiket nemcsak a halállomány elpusztulása, hanem a többszörös árvíz is kegyetlenül sújtott. Megható volt ez a csodálatos összefogás.

Az iskola ápolja hagyományainkat és a magyar haza iránti szeretetet. Hangsúlyt fektet a nemzeti ünnepeken való részvételre. A nagy magyar történelmi évfordulókról külön is megemlékezik. Minden évben bensőséges karácsonyi műsorral és évvégen két órás évzáró ünnepéllyel mutatja be, mit is tanultak az évfolyamán és hogy megérdemelje a magyarság bizalmát és támogatását. Az iskola aggódva ügyel a magyar nyelvre és igyekszik eleget tenni Mindszenty József hercegprímás úr figyelmeztetésének:

“Ne haljon el nyelveteken a magyar szó!”

Kerkay Emese, igazgató, 2006

2006-ban, búcsúként, Kerkayné Maczky Emese megírta a Passaic-i magyar iskolák történetét “99 év magyarul” címen. A 144 oldalas könyvet a Szent István Magyar Iskola adta ki. ( http://ststephenspassaic.com/history/iskola/99ev/index.html )

2006-2011-ig Kovácsné Kovács Hajnalka, 2011-2015-ig Dr. Németh Zoltán a Szent István Magyar Iskola igazgatója.