Gardon

Az ütő- vagy tekenyőgardon a csíki székelyek és gyimesi csángók ősi húros hangszere. Bükkfa, juhar vagy fűzfából kivésett tekenőből s ennek öble fölé feszített 3-4 húrból áll. A lopótök feléből készült ősi hangszerek nagyított mása. Monoton hangszer, tompa, átütő, az üstdob hangjához hasonlít. Valószínűleg a tánckísérő dob szerepét vette át, mert a táncütemet verik ki rajta a gardonpálcával, egy 40 cm hosszú keményfa bottal. A játékos a jobb kezében levő ütővel a húrokra üt, bal kezének hüvelyk- és mutatóujjával belecsíp a pengetőhúrba, azt kissé felemeli és rácsaptatja a fogólapra. A gardon – a hegedű mellett – csak tánckísérő hangszer. A kéttagú együttes rendszerint házaspár: a férj hegedül, az asszony gardonozik.