Vén Zoltán

VÉN ZOLTÁN

GRAFIKUS

VÉN ZOLTÁN grafikusművész 1941-ben Pesterzsébeten született. Iskolái elvégzése után 10 évig a Pénzjegynyomda tervező osztályán dolgozott. Majd 5 évig az Állami Bábszínház műhelyeit vezette. Ez időben festett is. Ezután áttért a grafikára. Neve mint exlibris-művész lett ismertté Európa-szerte. Jelenleg szabadfoglalkozású és csak a grafikának él.

Első, mélynyomású kisgrafikáját – a Mátyás templomot ábrázoló újévi lapját – 1973-ban készítette a nagyközönség számára. 1976-ban nyeri első kisgrafikai díját. Azóta Európa különböző országaiban nyert kb. 15 külön-, fő-, első-, második- és harmadik-díjat a kitűzött pályázatokra készített munkáival. Neve szerepel az Exlibris Egyesületek Nemzetközi Szövetségének “Az exlibris művészei” című sorozat V. kötetében. A kötet Vén hat eredeti metszetét tartalmazza.

A művésznek eddig (1992) kb. 300 kisgrafikai alkotása van. Ebből 80% rézmetszet (C2), a többi rézkarc (C3), foltmaratás (C6) vagy linómetszet (X3). Lapjainak kétharmada külföldiek tulajdona. Európa szinte valamennyi országából kap megbízatást igen neves gyűjtőktől. Joggal nevezhetjük Vén Zoltánt a magyar exlibris művészet legsikeresebb diplomatájának.

Olaszországban különösen nagy sikerei voltak. 1984-ben, Cortonában, az “Etruszkok évében” meghirdetett pályázatán nem csak a fődíjat nyerte el “Etruszk nap” című lapjával, de a város a díj átvétele után még egy hétig, fiával együtt, vendégül is látta.

Az Egyesült Államokban élő dr. Lippóczy Miklós neves gyűjtő a kisgrafika és a magyar kultúra kimagasló népszerűsítője. Gyűjteménye több mint 30 ezer könyvjegyet tartalmaz, köztük Vén Zoltán számos, a részére készített ex librise is megtalálható. 1992-ben az Amerikai Magyar Múzeum dr. Lippóczy Miklósnak köszönhetően  kiállítást rendezhetett Vén Zoltán grafikáiból. Az értékes rézmetszeteket  hatalmas gyűjteményéből bocsátotta a múzeum rendelkezésére, hogy minél többen gyönyörködhessenek Vén Zoltán művészetében.

“Vén Zoltán kisgrafikai lapjainak témája olyan változatos, mint maga az élet. Témagazdagsága művészi fantáziájából következik. Ez a képzelőerő azonban szilárd alapokon nyugszik: az alkotó tájékozottságán, európai műveltségén, a világ kultúrájában, művészetében való jártasságán. Műveit egymás mellett szemlélve elbűvöl bennünket az azokból áradó, meggyőző történelmi hangulat… Vén művein az általános emberi vonások kapnak képi megfogalmazást s ezeken erényeinket, de főként hibáinkat ítéli meg gyakorta maró gúnnyal…” írja dr. Soós Imre 1991-ben.

Változatos és humoros lapjain az európai műveltség minden ága, a magyar történelem és hiedelemvilág, valamint az általános jó és rossz emberi vonások egyaránt megjelennek. Korunk jelentős eseményeit is megörökíti sajátos módon. Művészetére jellemző a magyar múlt iránti tisztelete és megbecsülése.

A kisgrafikai művészet terén kiforrott egyéniség. Munkái nem hasonlítanak egymásra. Vén nem ismétli önmagát. Lapjait a gyűjtők nagy becsben tartják, mi pedig elismeréssel és szeretettel csodáljuk művészetét.

Kerkay Emese

Amerikai Magyar Múzeum, 9. sz. kiadvány, 1992

Vén Zoltán grafikusművész itt bemutatott rézmetszete az 1100 éves Magyarországot jelképezi. Vén a Szent Korona ékköveinek tekinti a sok sok nagy magyar géniuszt, akik közül kiválasztott néhányat és elhelyezte a Szent Koronán: Bartók Béla, Széchenyi István, Szentgyörgyi Albert, Puskás Tivadar, Petőfi Sándor. Felettük Szent István, legfelül Árpád vagy Álmos? Az ország testét pedig fejedelmek, katonák, papok, vagyis a nemzet  alkotja.

Az ex libris készült 80 számozott példányban és eredeti aláírással Dr. Lippóczy Miklós megrendelésére, de a művész alkotói szabadságának tiszteletben tartásával, a magyar állam 1100 éves fennállásának évfordulójára. (KE)