Aprószentek Napja (december 28)

Ezen a napon az Egyház megemlékezik arról, hogy Jézus születése után Heródes király a kisdedeket megölette Betlehemben. A legyilkolt gyermekek, az aprószentek története Máté evangéliumában olvasható. Heródes a napkeleti bölcseket felszólította, hogy amint megtalálták a királyi gyermeket, neki azt jelentsék. Miután találkoztak a gyermekkel és leborulva imádták, a bölcsek “intést kapván álmukban, hogy vissza ne menjenek Heródeshez”, más úton tértek haza.  Azután az Úr angyala megjelent álmában Szent Józsefnek mondván: “Kelj föl, vedd a gyermeket és anyját, és fuss Egyiptomba és maradj ott, amíg majd mondom neked”. Heródes haragjában megöletett minden két éven aluli fiúgyermeket Betlehemben és környékén. Erre a rémes eseményre emlékeztet a gyerekek megvesszőzésének szokása.

A aprószentek ünnepéhez kapcsolódott az aprószentekelés, mely ókori eredetű termékenység-varázslat. Aprószenteknapi korbácsolás néven is ismeretes. A lányokat és asszonyokat csapkodták meg vesszőkkel, melyek csíptek mint a torma. Az időpontra, termékenységre és a csípősségre utal ez a csíki mondóka:

Mü es elindulánk Heródes nyomdokán,

De nem fegyverekkel, csak termő ágakval;

Egy küs tormát hoztam, szabad elosztani?

Azt is tartják, hogy az aprószenteknapi vesszőzés elűzi a rossz szellemet.

A Dunántúlon az aprószenteknapi korbácsolás a téli időszak egyik jelentős szokása. A korbácsolás nemcsak a nőknek szólt. A Jászságban meg szokták kérdezni: Hányan vannak az aprószentek? A korbácsoláshoz betegséget, keléseket űző mondókát is kapcsoltak. Győr-Sopron megyében legényavatással kapcsolták össze.

Szerte az országban ez a nap a disznótorok napja. Ilyenkor tesznek el egy darabot a sertés hájából orvosságnak. Ez nem babona, mert a sertészsír még ma is több orvosságnak alapanyaga.

Kép: Menekülés Egyiptomba, Kerkay Emese faégetése