Magyar Feltalálók I

SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)

MAGYAR FELTALÁLÓK I

Írta és összeállította:
Kerkayné Maczky Emese

Angolra fordította/translated by:
Bányai Bíbor
Felsővályi Klára
Kertész Kinga
Papp Tamás
Sziráki Dorottya
Tála Teréz

Rajzolta/Drawings by:
Benkő Andrea Veronika

Kiadta/Published by:
SZENT ISTVÁN MAGYAR ISKOLA
Passaic, New Jersey, 2000

BEVEZETŐ

Amikor a Nobel-díjas Fermi Enrico olasz atomfizikust megkérdezték,
hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak… magyaroknak
nevezik őket!” Igen, a Jóisten nagy tudással áldotta meg a magyart és a
magyar ezt az isteni ajándékot nagyvonalúan ontja magából és szórja a világ
mind a négy égtája felé szakadatlanul az idők kezdete óta.

A Szent István Magyar Iskolában több éve foglalkozunk a magyar
találmányokkal. Az utóbbi két évben 20 feltalálóról gyűjtöttünk össze 180
oldalnyi anyagot. Kutatásunk során megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az
angol irodalomban, egy-két személytől eltekintve, magyar feltalálók nem
léteznek. A magyar lángelméről mélyen hallgatnak a lexikonok. Ekkor merült
fel a gondolat, hogy még komolyabban gyűjtsük az anyagot, és az egyes
feltalálókról írt rövid összegezést lefordítjuk angolra, és sokszorosítva
kiadjuk.

A fordítást a tanulók végezték. Komoly erőfeszítésbe került az
alig 15 éves diákoknak a nehéz, szakkifejezésekkel teli szöveget angol
nyelvre átültetni. Ki kell emelnem Sziráki Dorottya kitűnő munkáját és
kitartását, akinek szorgalma nélkül a teljes angol szöveg soha sem készült
volna el. Köszönettel tartozunk Benkő Andrea Veronikának a fedűlap és az
arcképek kitűnő megrajzolásáért.

Természetesen a húsz feltaláló dióhéjban bemutatott munkássága
csak egy kis része annak, amivel gazdagította a magyarság az emberiséget.
Szerény munkánkkal iskolánk hozzá szeretne járulni ahhoz a nagy feladathoz,
hogy a magyar elmét megismerje a világ, de amely nek gazdag gyümölcséről a
világ következetesen hallgat.

Passaic, 2000. május 15.
Kerkay Emese

ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)
ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)

ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)

Találmánya: HELIKOPTER

Asbóth Oszkár, mérnök, Pankotán született és Budapesten halt meg.
Tanulmá nyait Aradon végezte. Asbóth Lajos honvédtábornok családjából
származik.

1917-ben, az első világ-háború alatt Asbóth Oszkár, Kármán Tódor,
Petróczy István és Zurovetz Vilmos dolgoztak együtt a helikopter
megtervezésén. A háború után Asbóth több évi kísérletezés után
meg építette az Asbóth-féle helikoptert, mely számos külföldi szakértő
jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel egy helyből, függőleges
irányban és nagy magasságba

ELSŐKÉNT A VILÁGON.

Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. A repülés történetében
ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan,
jól kormányozhatóan és szabadon repült.

Ez a sikeres felszállás Európa-szerte új lendületet adott a
helikopter-kutatásnak.

Ez a sikeres felszállás Európa-szerte új lendületet adott a
helikopter-kutatásnak.

BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)
BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)

BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)

Találmányai:
BENZINMOTOR
KARBURÁTOR
ELSÕ KERÉK HAJTÁSÚ AUTÓ
VÍZTURBINA

Csonka Jánossal együtt a magyarországi

MOTORGYÁRTÁS MEGTEREMTÕJE

Bánki Dónát a Veszprém megyei Bánk községben született és Budapesten halt
meg. A műegyetemen szerzett gépészmér­nöki oklevelet. 1899-től haláláig itt
is taní­tott.

1892-ben, Dieselt megelőzve, Bánki Dónát megszerkesztette az első
nagykomp­ressziójú kisfogyasz­tású benzinmotort, a Bánki-mo­tort.

1892-ben Bánki Donát és Csonka János feltalálták a benzinmoto­rokhoz
való por­lasztót, az úgyneve­zett karburátort. Bár az idők folyamán
találmányuk vál­toztatásokon ment keresztül, de minden változtatás e
találmány alapgondolatán épült fel.

1917-ben Bánki feltalálta a vízturbinát, mely igen hasznos volt a törpe
vízierő­művek fejlesz­tésében.

BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)
BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)

BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)

Találmányai:

HOLD–RADAR

VILÁGÍ­TÓ DIÓDÁK (fény­csövek)

RA­DARCSILLAGÁSZAT KIALAKÍTÓ­JA

Dr. Bay Zoltán Gyulavári­ban született és Wash­ington­ban (DC) halt
meg. Tanul­má­nyait a debreceni Refor­mátus Kollégium­ban és a Pázmány Péter
Tudomány-egyete­men vé­gezte. 1930-tól a szegedi egyetemen elmé­leti fizika
professzora.

Bay Zoltán, világhírű fizikus első­ként hajtotta végre a követ­kező
kísérletet 1943-ban a budapesti Stan­dard-gyár kutató­mér­nö­ke­ként:
ultra­rövid rádióhullá­mokat kül­dött a Holdra, melyek onnan vissza­ve­rődve
radar módjára működtek és távolság­mérés­re, vala­mint a holdfelszín
kuta­tására voltak alkalmasak.

Már 1936-ban foglalkozott a televízió fej­lesztésével.

1948-ban hagyta el Magyarországot és Washingtonban, a George Washington
Egye­tem fizikatan­székének lett professzora. Nyugdíjba mene­tele után,
élete végéig aktív kutató­munkát végzett. Hihetetlen, hogy ez a nagy tudós
nem kapott Nobel díjat.

Halála előtt két évvel könyvet írt saját életéről Az élet erősebb
címmel. Földi ma­radvá­nyait szülőhelyén, Gyulaváriban he­lyezték örök
nyugalomra. Külföldön is meg­maradt jó magyar embernek. Minden magyar ügyet
támoga­tott élete végéig.

BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)
BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)

BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)

Találmányai:

GOLYÓSTOLL

AUTOMATA SEBESSÉGVÁLTÓ

GŐZERŐVEL HAJTOTT ŐS­MO­SÓGÉP

több mint 30 sikeres, nemzet­kö­zileg elismert találmány

Bíró László József Budapesten született és Buenos Aires, Argentínában
halt meg. Tanulmá­nyait mint orvostanhall­gató kezdte. Igen sokoldalú ember
volt. 1921­–1938 kö­zött volt újságíró, szobrász, festő, műkriti­kus,
autó­versenyző, tőzsdeügy­nök, hipnotőr, autóke­reskedő és természete­sen
feltaláló!

Bíró László József leghíresebb találmá­nya a golyóstoll. 1938-ban már
több mint 100 országban szabadalmaztatta. Végül szabadal­mát 1948-ban a
PARKER cég vette meg. Az USA-ban mint BIRO PEN lett ismeretes.

Másik jelentős találmánya az automa­ta sebességváltó. 1932-ben egy
gé­pész barátjá­val (Rigó) motorkerékpáron Buda­pestről Berlin­be utazott
(több mint 1000 km — 625 mi) leplombált sebesség­váltó­val. A General Motors
megvásárolta szabadalmát, hogy ne vehesse meg a konku­rencia!

BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1938)
BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1938)

BLÁTHY OTTÓ TITUSZ

(1860 – 1938)

Találmányai:

TRANSZFORMÁTOR

FO­GYASZTÁS­MÉTER

Bláthy Ottó Titusz, gépészmérnök, Tatán született és Budapesten halt
meg. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte.

A transzformátort Déri Miksá­val és Zipernowsky Károl­lyal együtt
találta fel. Bláthy javasla­tára készítették zárt vas­mag­gal. Abban az
időben a transzformátor az elektronika legfontosabb talál­mánya volt. (Lásd
Déri Miksánál írottakat is.)

Száznál több találmánya volt. Ő kap­csolta össze elsőként a hőerőmű­vet
a vízi­erőművel.

Másik fontos találmánya a fogyasz­tás­mé­ter, amit róla nevez­tek el.
Több ha­sonló szerkezet létezett, de csak Bláthyé műkö­dött a gyakorlatban.
Az összes ma használt fogyasz­tásméter az ő készüléke elvén műkö­dik.

CSONKA JÁNOS (1852 – 1939)
CSONKA JÁNOS (1852 – 1939)

CSONKA JÁNOS

(1852 – 1939)

Találmányai:

KARBURÁTOR (POR­LASZTÓ)

AUTOMATI­KUS CSŐ­GYÚJ­TÁS

(gáz- és petró­leummo­torok­nál)

GÁZMOTOR

MOTORTRI­CIKLI (postások ré­szére)

BENZINMOTO­ROS AUTÓ

A magyar autóipar megterem­tője

Csonka János, feltaláló Szegeden szüle­tett és Budapesten halt meg.
1875–től a budapesti műegyetem gépműhelyének veze­tője.

1879-ben szerkesztette önálló elgondo­lású gázmotorját, az első mag­yar
robbanó­motort.

1892-93-ban Csonka János és Bánki Donát feltalálták a benzinmo­torokhoz
a karburá­tort, vagyis porlasztót. Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az
általuk szerkesz­tett moto­rokkal. Függet­lenítették magukat a külföldi
gyárak megoldásaitól, amelyek még mindig a gőzgépektől örökölt formák­kal
küzködtek.

A motorgyártás volt fő szakterülete. Felta­lált többek között
szabá­lyozó szerkeze­tet belsőégé­sű motorokhoz, szerkezetet belsőé­gésű
motorok gyúj­tásának önműködő kény­szerbeállítására. De hor­dozható és
szét­szedhető láncfűrészberendezést is szaba­dal­mazta­tott.

DÉRI MIKSA (1854 – 1938)
DÉRI MIKSA (1854 – 1938)

DÉRI MIKSA

(1854 – 1938)

Találmányai:

TRANSZFORMÁTOR

REPULZIÓS MOTOR

Déri Miksa Bácson született és Merano­ban halt még. Gépész­mérnöki
diplomát a bécsi műe­gyetemen szerzett.

Déri Miksa, Bláthy Ottóval és Ziper­nowszky Károllyal együtt dol­gozva
feltalálta a vál­tó­áramú transzformátor rend­s­zert, amivel világsi­kert
értek el. Ez a rendszer tette először lehe­tővé az elektro­mos ener­giának
nagy távolságokra való átvitelét és nagy területen való elosztá­sát. Ma már
alig van a világon olyan na­gyobb energia­mennyi­séget termelő mű, ame­lyik
nem ezen a rendsze­ren épülne fel. A kísér­leti munka legnagyobb részét Déri
végezte.

Sok más találmánya is volt. Egyik a Déri-féle REPULZIÓS MO­TOR. Ezzel
biztonsá­gosan tudták használni a felvonó­kat, ami addig egyet­len egy
motortí­pussal sem sike­rült.

báró EÖTVÖS LORÁND (1 848 – 1919)
báró EÖTVÖS LORÁND (1 848 – 1919)

báró EÖTVÖS LORÁND

­(1­848 – 1919)

Találmányai:

TORZIÓS INGA

ÁLTALÁNOS RE­LATI­VI­TÁSELMÉLET

A budapesti Tudományegyetemet

báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Dr. báró Eötvös Loránd, fizikus, egye­temi ta­nár, miniszter, Budán
született és Buda­pes­ten halt meg. Egyetemi tanulmá­nyait Heidelbergben
(Németország) végezte.

A torziós- vagy Eötvös inga báró Eöt­vös Loránd által szer­kesztett
csavarási mér­leg.  A ké­szülék nemcsak a nehézségi erő irányá­ról, hanem a
nehézségi erő nagyságá­nak a víz­szintes síkban való változásáról is
felvilá­gosítást ad. Ezek az adatok függenek a Föld felszíne alatt levő
anyagok tömegelosztásá­tól. Az Eötvös ingá-val meg lehet állapí­tani a
földréte­gek alak­jait. Az egész világon fontos eszköze a földméréstannak
(geodé­zia) és a geofi­zikának, amelyik a Föld fizi­kai tulajdonsá­gait
kutatja, ezért a bányaku­tatás fontos eszköze. Ásvá­nyi kin­csek
kuta­tá­sára – mint olaj, szén, fémek – is szolgál.

Eötvös általános relativitás elméletének (kapilaritási elmélet)
alap­jait 1905-ben fogalmazta meg. Ennek alapján építette ki rendszerét
Ein­stein és volt képes relativitás elméletét megalkotni.

FONÓ ALBERT (1881 – 1972)
FONÓ ALBERT (1881 – 1972)

FONÓ ALBERT

(1881 – 1972)

Találmányai:

LÖKHAJTÁSÚ / SU­GÁRHAJ­TÁSÚ

RE­PÜ­LŐGÉP (JET)

(repülő testek, torpedók)

Dr. Fonó Albert Budapesten született és halt meg. Gépészmérnöki
tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte, majd ösztöndíjjal
külföldön tovább tanult.

Elmé­leti munkássága sokoldalú volt, fő szakterülete az energetika.

Első találmánya 1915-ben egy sugárhaj­tás elvén működő légi torpe­dó
volt, amely megnö­velte a tüzérségi fegyverek hatótávol­ságát. Kora nem
értette meg jelen­tőségét.

1923-ban új rendszerű gázkazánt, 1928-ban pedig bányászati légsűrítőt
szabadal­mazta­tott.

Legfontosabb találmánya, a hang se­bes­ségé­nél gyorsabban haladó
repü­lőgép szá­mára alkal­mas SUGÁRHAJTÓMŰ.  Négy­évi elővizsgálat után
1932-ben kapta meg a szabadalmat Németországban. Találmá­nyá­val megelőzte
korát.

1954-ben a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja lett, 1965-tól
pedig a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia leve­lező tagja volt.

GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955)
GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955)

GALAMB JÓZSEF

(1881 – 1955)

Találmányai:

FORD T-MODELL AUTÓ TER­VE­ZŐJE

BOLYGÓKEREKES SE­BES­SÉG­VÁL­TÓ

VILLAMOS GYÚJ­TÓBE­REN­DE­ZÉS

FORDSON TRAKTOR

Galamb József Makón születet és De­troit-ban (USA) halt meg.
Gépészmérnöki diplo­mát Buda­pesten szerzett.

Galamb József mint a FORD üzem alkal­mazott­ja megtervezte a híres
T-modell autót. Feltalálta a bolygókerekes sebesség­váltót és a villamos
gyújtóberendezést.  Ugyan­akkor kidol­gozta a gép­ko­csik futó­szalagos
gyártá­sát. A Ford kisü­zemből hatalmas gyár lett. 19 év alatt 15½ millió
T-modell kocsit gyártottak.

Az elegáns A-Modell autót is Galamb József tervezte.

Az első világháború alatt tervezte a Ford­son traktort. Az angol
kormány 7000 dara­bot ren­delt belőle. Ezt a traktort igen ked­velték a
föld­művelők, mert kön­nyebb volt mint a többi kap­ható illetve léte­ző
trak­tor és kezelése is sokkal egyszerűbb volt. 1925-ben az Egye­sült
Államokban gyártott traktorok­nak több mint a fele a Ford gyár­ban ké­szült.

IRINYI JÁNOS (1817 – 1895)
IRINYI JÁNOS (1817 – 1895)

IRINYI JÁNOS

(1817 – 1895)

Találmánya:

GYUFA

Irinyi János, vegyész, Nagylétán szüle­tett és Vérte­sen halt meg.
Tanulmányait Bécsben és a németországi Hohenheimban végezte.

Sokan kísérleteztek a tűzgyújtással, de csak komplikált és ve­szélyes
módszere­ket találtak ki. Irinyi 1836-ban feltalált olyan GYÚJTÓSZÁ­LAT
(gyufát), ami nem volt sem veszé­lyes, sem egész­ség­te­len.

A foszfort vízben feloldotta és addig rázta egy üvegfóliában, amíg
meg­szem­csése­dett. A foszfort összekeverte ólomszuper­oxid­dal, arab
mézgával (gumia­rabi­kum). A pépszerű masszát tégelybe öntötte és
fenyő­szálacskákat mártott a keverék­be. Száradni hagyta. Amikor kipró­bálta
este, mindegyik egyenletesen meggyul­ladt.

Feltalálta a GY­UFÁT!

Rómer István, Magyarországról szárma­zó és Bécsben élő gazdag
gyógysze­rész meg­vette Irinyitől, a szegény diáktól, találmá­nyát és annak
kihasználási jogát 60 forin­tért. Meg­kezdő­dött a gyufagyár­tás és ennek az
egész világ örült. Rómer István meggaz­da­godott Irinyi találmányán, Irinyi
azonban szegényen és elhagya­tottan halt meg Vértes községben.

JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895)
JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895)

JEDLIK ÁNYOS

(1800 – 1895)

Találmánya:

ELEKTROMOTOR

DINAMÓ

Dr. Jedlik Ányos, bencés szerzetes, termé­szet­tudós, feltaláló, Szimőn
született és Győrött halt meg. Tanulmányait a győri líceumban és a pesti
tudományegyetemen végezte.

Jedlik Ányos 1828-ban, 18 évvel Sie­mens előtt megszerkesztette Győrben
a világ első elek­tromo­torját. A dina­mót 1861-ben találta fel.
Találmányait nem szabadal­maztatta és nem is adta el. Megelé­gedett azzal,
hogy gépei működnek. Elméle­teit/ta­lálmá­nyait taní­totta az egyete­men
Magyar­országon. A világ azon­ban nem tudott róla. Sokkal később mindkettőt
Sie­mens is felta­lálta és ezért róla nevezték el őket.

Az 1828-ban készített első elektromo­tort, Jedlik kezelési
utasításai­val együtt, a buda­pesti Iparművé­szeti Múzeumban őrzik és ma is
tökélete­sen működik.

KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931)
KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931)

KANDÓ KÁLMÁN

(1869 – 1931)

Találmányai:

FÁZISVÁLTÓS VIL­LANYMOZ­DONY

VASUTAK VIL­LAMO­SÍTÁSA

Kandó Kálmán Budán született és Bu­dapesten halt meg. Gépészmérnöki
diplo­máját a budapesti Műegyetemen szerezte. A vasútvillamosítás úttörője.

Kandó Kálmán mérnök fő találmánya, hogy háromfázisú váltó áramot
nagy­vasúti vonta­tásra lehet felhasz­nálni.

Legszebb találmánya a fázisváltós vil­lany­mozdony, amelyet róla
ne­veztek el Kandó moz­dony-nak. Találmánya abból állt, hogy közönséges
áramot (egyfázi­sú) három­fázisú forgóárammá alakít át a mozdonyban s
ezáltal vontatásra alkalmassá válik.

Kandó találmánya alapján épültek a felső­olaszországi elektromos
vasutak s a Magyar Állam­vasutak Budapest–Hegyesha­lom–Bécs kö­zötti része
(1929).

KÁRMÁN TÓDOR (1881 – 1963)
KÁRMÁN TÓDOR (1881 – 1963)

KÁRMÁN TÓDOR

(1881 – 1963)

A HANGSEBESSÉG FE­LETTI

REPÜLÉS ATYJA

ŰRKORSZAK TERVE­ZŐ­JE

Kármán Tódor Budapesten született és a németor­szági Aachenben halt
meg. Gé­pészmérnöki diplomát a buda­pesti Mű­egye­temen szerezett.
Né­metor­szág­ba került ösz­töndíjasként, Göttingenben doktorált, és 1912-ig
egyetemi tanárként dolgo­zott.

Az I. világ­há­ború alatt a repülő hadtest­nél kutató­mérnök, ahol
mun­katár­sai­val együtt kifejlesztette a világ első forgó­szár­nyas katonai
repülűesz­közét, PKZ-típu­sú heli­koptert. Az I. világháború után a német
Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers művek szak­tanácsa­dója volt.

1929-ben az USA-ba hívták, ahol a Guggen­heim-laborató­rum­ban
résztvett a rakétaku­tatás­ban. A II. világháború után egyik megalapítója az
űrkutatás fej­lesztésére életrehívott JET Propulsion Laboratory­nak.
Világszerte szaktanácsadó volt az aero­dina­mika, repülő­géptervezés,
aeronau­tika, asz­tronautica és a világűrköz­lekedés terén. Vezető szerepe
volt a B–36, B–47 és B–52-es bombázók, az Atlas, Titan és Min­uteman
raké­ták kifejlesztésében.

Mun­kás­sága elismerése­ként a Holdon és a Marson krá­tert nevez­tek el
róla. Az Egye­sült Államok postahivatala bélyeget adott ki róla 1991-ben.

KEMPELEN FARKAS (1734 – 1804)
KEMPELEN FARKAS (1734 – 1804)

KEMPELEN FARKAS

(1734 – 1804)

Találmányai:

BESZÉLŐGÉP,

rögzí­tette és utánoz­ta az em­beri be­szé­det

ÍRÓGÉP vakok részére

GŐZTURBINA

SZEMÉLYFELVONÓ

a schönbrunni kastély részére

ÖNSZABÁLYOZÓ SZIVATTYÚK

a schön­brunni szökőkutak működtetésére

SAKKOZÓGÉP

Ez volt legkülönlege­sebb találmánya, mel­lyel mindenkit csodá­latba
ejtett. A világ összes sakko­zóját legyőzte. Titkát senki nem tudta
meg­oldani. Philadelphiában elé­gett a gép, örök rejtély maradt, hogyan
műkö­dött.

Kempelen Farkas, kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló,
Pozsonyban született és Bécsben halt meg. Győrött és Bécsben tanult jogot és
bölcsészetet. Rend­kivül sokoldalú tehetség volt.

PETZVAL JÓZSEF (1807 – 1891)
PETZVAL JÓZSEF (1807 – 1891)

PETZVAL JÓZSEF

(1807 – 1891)

Találmányai:

FÉNYKÉPÉSZETI ARCKÉP LENCSE

SÖTÉT KAM­RA

VETÍTŐ­KÉ­SZÜ­LÉ­K

Petzval József Miksa Szepesbélán szüle­tett és Bécsben halt meg. Pesten
az Institu­tum Geometricumban szerzett mérnöki majd később matematikából
bölcsészdoktori okle­ve­let. A pesti és bécsi egyetemen mate­mati­kát és
mechanikát tanított.

Petzval idejében két francia tudós fe­dezte fel a fényképezést. A
fel­vevő lencsék fény­ereje olyan gyenge volt, hogy személye­ket nem
lehetett fényképezni, mert ahhoz lega­lább egy fél óra kellett. Petzval
1840-ben olyan lencsét (objektív) számított ki, amely a felvételi időt
másodpercekre csök­kentette. Az első lencsét Petzval számí­tásai és
útmutatásai alapján egy Voigt­län­der nevű német optikus csiszol­ta. Ez a
lencse tette lehetővé az arcké­pek készítését és ez lett az alapja a
fényképész iparnak.

Voigtländer néven ma is nagy fényképé­szeti gyár működik
Német­országban. Petz­val nevét senki sem említi. Úgy járt éppen mint Jedlik
Ányos.

Az első sötétkamrát Petzval építette.

PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893)
PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893)

PUSKÁS TIVADAR

(1844 – 1893)

Találmányai:

TELEFONKÖZPONT

TELEFONHÍR­MON­DÓ

Puskás Tivadar Pesten született és Budapesten halt meg. Iskoláit
Bécsben végezte. Edison szerint „Puskás Tivadar volt az első ember a
világon, aki a telefonköz­pont ötletét felvetette”.

1878-ban Bostonban felépítette az első telefonközpontot, majd
Párizs­ban és Buda­pesten. Bell telefonján egy hívó egyetlen ember­rel
tudott csak beszélni. Puskás Tiva­dar találta fel a központi kapcsoló
rend­szert, amelyik lehetővé teszi bármely számú beszé­lő/hallgató közti
kapcsolást vagy bon­tást.

A telefonhírmondó a telefonhálózaton ke­resztül rendszeresen híreket és
műsorokat közvetí­tett. 1893-ban 20 évvel a fülhall­gatós rádió feltalálása
előtt Budapesten az embe­rek híreket, zenét hallgathattak a
telefonhír­mondón; élvezhették a Bánk bánt egyenes közvetítésben az
Operaházból!

SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)
SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)

SEMMELWEIS IGNÁC

(1818 – 1865)

Felfedezte a

GYERMEKÁGYI LÁZ OKÁT:

FERTŐ­ZÉS !

FERTŐTLENÍTÉS KLÓ­ROS VÍZZEL    ­M­EGÁL­LÍT­JA A HA­LÁLT.

AZ ÉDESANYÁK MEGMENTŐ­JE!

Semmelweis Ignác orvos Budán szüle­tett és Bécsben halt meg. Pes­ten és
Bécsben végezte tanul­má­nyait.

Bécsben a szülészeti klinikán dolgo­zott és elkeseredve látta, hogy
szüléskor mennyi édesanya és gye­rek hal meg. Hamar rájött, hogy az ok
fertő­zés, amit az orvosok visznek egyik anyá­ról a másikra. Felfedezte,
hogy ha klóros vízzel megmos­sák ke­züket az orvosok, mielőtt az anyákhoz
nyúlnak, azok életben maradnak. A körü­lötte dolgozó orvosok kigúnyolták.
1850-ben vissza­ment Budapest­re, ahol a Rókus kór­ház szülészeti
osztályá­nak főorvosa lett. Az ő módszerei­nek – higénia – használata által
pesti klini­káján a gyermekágyi láz majdnem teljesen meg­szűnt.

„Boncolás után kezet kell mosnunk, mert különben hulla­mérget terjesz­tünk.”

Dr. Semmel­weis Ignác

SZENT-GYÖRGYI AL BERT (1893 – 1986)
SZENT-GYÖRGYI AL BERT (1893 – 1986)

SZENT-GYÖRGYI AL­BERT

(1893 – 1986)

Találmánya:

ASZKORBINSAV vagyis C-VITAMIN

Szent-Györgyi Albert Budapesten szüle­tett és Woods Hole, MA, USA-ban,
halt meg. Tanulmányait Budapesten, Németor­szágban, Hollandiában és
Angliában végez­te. Orvosi doktorátust budapesti Tudomány­egyetemen, kémiai
doktorátust Cambridge Angliában szerzett. 1930-45-ig a szegedi egyetemen az
orvosi kémia tanára volt.

Szent-Györgyi Albert orvostudományi NO­BEL DÍJAT kapott 1937-ben a
biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, külö­nösen a C-VITAMIN,
valamint a fu­mársavkatalízis vonatko­zásában. Szent-Györ­gyi Albert fedezte
fel, hogy nemcsak a citrusz gyümölcsök, de a magyar paprikában is sok a
C-vita­min.

A C-vitaminnak fontos egészségmegőrző szerepe van, mint a
szív­beteg­ség, rák bizo­nyos fajtái, allergiás tünetek, megfázás és
influ­enza meg­előzésében, az immunrend­szer megerősí­tésében, stb.

Szent-Györgyi 1947-től haláláig az Egye­sült Államokban élt és
dolgo­zott. Az izom­kuta­tás és sejtszabá­lyozás problémáival foglalko­zott
és a rákkutatásban erősen kivette ré­szét.

ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942)
ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942)

ZIPERNOWSKY KÁROLY

(1853 – 1942)

Találmányai:

TRANSZFORMÁTOR

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ VILÁ­GÍTÁSI

REN­D­SZER

BAJONETTZÁ­RAS LÁMPA­FOGLA­LAT

KOHERER

Zipernowsky Károly Bécsben szüle­tett és Budapesten halt meg.
Gyógyserészként kezdte pályafutását, majd Gépészmérnöki oklevelet szerzett
Budapesten.

A transzformátort közösen találta fel Bláthy Ottóval és Déri Miksával.
Együtt fejlesztették ki a párhuzamosan kap­csolt transz­formá­torokon
alapuló válta­kozó áramú energiael­osztó re­nd­szert is. (Továb­bá lásd
Bláthy Ottó és Déri Miksá­nál)

A koherer a régi csöves rádió fontos alkatrésze volt. A jelentése az
értel­mező szótár szerint: azonos rezgésszámú, állandó fáziskülönb­ségű,
egymással interferálni képes sugarak.

Nagyon érdekelte az elektrotechnika. Így mint diák már tartott
előadá­sokat ezzel kapcsolat­ban. 25 éves korában meghívta a Ganz gyár
vezérigaz­gatója, hogy szervezze meg a gyár elektromos osztá­lyát. A későbbi
„Ganz Villamossági Művek” Európa első villamossági nagy­üzeme volt és
rövi­de­sen világhí­rűvé vált vezetése alatt.

Sokoldalú feltaláló volt. Írt egy könyvet: Saját és másokkal
szabadal­maztatott találmá­nyaim. Ebben 40 találmányát ismerteti.