Magyar Feltalálók & Tudósok II

MAGYAR FELTALÁLÓK & TUDÓSOK II

Írta és összeállította / by:
Kerkayné Maczky Emese

Angolra fordította/Translated by:
Felsővályi Klára
Kertész Kinga
Sziráki Dorottya

Rajzolta / Drawings by:
Benkő Andrea Veronika

Kiadta / Published by:
SZENT ISTVÁN MAGYAR ISKOLA
Passaic, New Jersy, 2001

BEVEZETŐ

A 2000. májusában kiadott Magyar feltalálók, magyar találmányok című füzetünknek várakozáson felüli sikere volt. Mivel az idei tantervnek is része volt a magyar feltalálók és tudósok életének kutatása, elhatároztuk, hogy a feldolgozott anyagot ismét kiadjuk. Rendkívül keményen dolgoztunk 15 éves diákjainkkal, hogy a munka elkészüljön. Felmerült a kérdés, hogy valójában minek is köszönhetjük a magyarság eme rendkívül gazdag szellemi kiáramlását, hiszen itt több mint ezer feltalálóról százezren felüli találmányról és megszámlálhatatlan tudományos felfedezésről van szó. A jó Isten által belénkoltott tudáson és tehetségen kívül csakis a kitűnő magyar oktatási rendszernek tulajdonítható ez az eredmény. A magyar oktatás elsőrendűsége már elemi, de elsősorban középiskolai szinten megmutatkozik. Ehhez járul csodálatos, ősi anyanyelvünk tömör észszerűsége. Mindezért az örökölt gazdagságért hálásak vagyunk.
15 éves diáklányaink még nehezebb feladattal birkóztak meg mint tavaly. Azonban a kimagasló tizenötévesek nem számítanak ritkaságnak népünk körében. Ez ebből a füzetből is kitűnik. Iskolánk hálás köszönetét fejezi ki Benkő Andrea Veronikának nagyvonalú ajándékáért, a füzetet díszítő fedőlap és portré rajzokért.
Szerény munkánkkal szeretnénk népünket és nemzetünket szolgálni és a magyar géniusz megismertetéséhez hozzásegíteni.
Kerkay Emese
Passaic, 2001. május 15.

BARÉNYI BÉLA

(1907 – 1997)

Találmányai:

NÉPAUTÓ (VOLKSWAGEN)
AZ AUTÓK PAS­SZÍV BIZTON­SÁGA
BIZTON­SÁGI KORMÁNY

Barényi Béla, tervezőmérnök, Hirten­berg, Ausztriában született és Sindelfingen­ben (Né­metor­szág) halt meg. Magyarországon és Bécs­ben ta­nult. 1939-től a Dei­mler Benz gépjármű műveknél dolgozott, 1965–­1974 között a cég főmérnö­ke.
1925-ben tervezte a híres Volkswagen nép­autót. Miután ezt később Porschénak tulajdoní­tották (1938), Barényi pereskedett és a német bíróság, valamint a Mannheim-i állami szaba­dalmi hivatal elismerte, hogy a Volkswag­en döntő alkotó elemeit Barényi találta fel. Mind­össze 1DM (egy német márka) kárté­rítést kért!
Barényi Bélának köszönhető az autók PAS­SZÍV BIZTONSÁGA. 2500 autóipari találmá­nya közül a legjelentősebb az autók három ütk­öző zónára való beosztása (1951). A középső merev utas­cellát elől és hátul közre­fogják az ütkö­zés energiáját elnyelő, könnyen deformá­lódó zónák. Ahhoz, hogy elképzelését sorozatban gyártsák, meg kel­lett alkossa a merev alváz helyett a már 1943-ban bejegyzett padlólemezt. Ez a kocsik külsejét is meg­változ­tatta. A Merce­des Benz 1959 óta (és ma már a világ minden autóépítő­je­) gyár­tja világszerte elismert biztonsá­gos autóit Barényi tervei szerint. A törés­tesz­tek is az ő nevéhez fűződnek.
Ba­rényi találmányai gyö­ke­restől felforgat­ták a világ autóépítési gyakor­la­tát. Elisme­résként bekerült az Autóipar Halha­tatlanjai­nak Csarno­kába Detroitban. Ötle­teivel életek százez­reit mentette és menti meg az utakon.

BARNÓTHY FORRÓ MAGDA

(1904 – 1993)

Tudományos felfedezései:

KOZMIKUS SUGÁRZÁS
BIOMÁGNESESSÉG

Barnóthy Forró Magda, asztro-fizikus, egyetemi tanár, Zsámbokon szüle­tett és Chica­goban, USA, halt meg. Tanulmányait a buda­pesti Tudo­mányegy­etemen és a né­me­tor­szági Göttin­genben végez­te. 1928-ban ő volt az első nő, aki fizikából dokto­rátust szerzett Magyaror­szágon. 1928–­1948-ig fizika pro­fesszor a buda­pesti Tudomány­egy­ete­men. 1948-ban az USA-ban telepedett le Barnóthy Jenővel, aki férje és tudós­társa volt. Először Lake Forest, Illi­nois­ban fizikát tanított (Barat Col­lege). 1955-ben egy rádio­ló­giai kutatóeszkö­zöket gyártó vállalat ve­zeté­sével bízták meg mindkettő­jüket. Eköz­ben (1953-59) B. Forró Magda az illinoisi egyete­men (University of Illinois) fizikát tanított.
Szakterüle­tei: kozmi­kus sugárzás, asztro- és atomfizi­ka, biomág­nesesség. Megjelent több mint 150 tudo­má­nyos írása, és szer­kesztésé­ben a kétkötetes Biological Effects of Magnet­ic Fields. (1964) Dr. Bar­nóthy Forró Magda már 1964-ben megállapítja, hogy „a mágneses mező idővel az orvos­tudo­mány új, erő­tel­jes analitikai (elem­ző) és terá­piai (gyógyá­szati) eszkö­zévé válik.” Utol­só, Barnóthy Jenő­vel közö­sen írt, csillagá­szattal kapcsolatos szakcikke (What is Time?) 1991-ben, két évvel halála előtt jelent meg. Szá­mos ameri­kai és nem­zetközi tudós társaság­nak volt tagja.
Az élen járt a kozmikus sugárzás jelen­ségei­nek megismerése terén, ami a világűr meghódí­tásának előfeltétele.

BÉRES JÓZSEF

(1920 – 2006)

Találmánya:

BÉRES CSEPP

Béres József dr., agro- és biokémikus, rák­kutató, Zá­honyban született. Tanulmá­nyait Gödöllőn, Keszthelyen és Budapesten végezte. 1989-ben meg­alapítja a Béres RT-t, 2000-ben a Béres Gyógy­szer­gyár Részvénytársaságot. 1993-ban létrehozza a Béres Alapítvány a Teljes Életért nevű segítő szerve­zetet. Az Alapít­vány több nemes ügyet és a rászorulókat támogatja. Évente több mint 70 millió forint értékű termé­ket (1000 üveg Béres Csepp és Béres-termé­kek) juttat ingyen a szegényeknek.
Béres József az 1970-es évek elején találta fel a Béres Cseppet, amely ásványi anya­gokból, nyomelemekből és szerves tápanyagokból áll. Ezek szükségesek a jó egész­séghez és erősítik az immun­rendszert. Találmá­nya súlyos rákbetegek ezreinek men­tette meg az életét. Megszünt­ette az előre­haladott rákbeteg fájdalmait, és a rossz­indu­latú dagana­tokat is elmulasztotta. Nem fogadott el pénzt az általa feltalált gyógyító sze­rért, mert nem volt képe­sített orvos, ezért ha­marosan anyagilag tönkre­ment. A kommu­nista kormány is zaklatta, laboratóriumát feldúlták, kutatási anyagát elkoboz­ták. Miután Ma­gyaror­szágon betegek ezrei álltak sorba a gyógyírért, a kor­mány kénytelen volt a kutatások folytatását engedélyezni. Ma már milliók szedik naponta megelőző céllal. Dr. Béres szerint: „Egy egészsé­ges világ gyarapodása, épü­lése elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Mi ezt szolgáljuk.”
Béres találmánya 2000. január 27-e óta gyógy­szerként van törzsköny­vez­ve. A Béres Cseppen kívül számos más szabadalmazott találmánya van.

BOLYAI FARKAS

(1775 – 1856)

Tudományos felfedezései és találmánya:

FÜGGVÉNYFOGALOM MEGHATÁROZÁSA
BOLYAI ALGO­RITMUS
BOLYAI FÉLE FŰTŐ- és FŐ­ZŐKE­MEN­CÉK

Bolyai Farkas matemati­kus, Bolyán szüle­tett és Ma­rosvásárhelyen halt meg. Nagyenye­den, Kolozsvárott, Jénában és Göttingenben tanult. 1804-től a maros­vá­sárhelyi kollégium tanára. Nyolc nyelven folyékonyan írt, olvasott és beszélt. Tízéves korában 14-jegyű számból köbgyököt vont fejben. A matema­tika mellett foglalkozott festészet­tel, zenével, drá­ma­írással, szépiroda­lom­mal, csillagá­szattal, erdészet­tel…
Bolyai számos matematikai felfede­zésére nem figyelt fel a tudományos világ elszige­telt élete miatt. Legneveze­tesebb könyvében, a latin­nyelvű TEN­TA­MEN-ben (1832) közli önálló felfe­dezéseit. Mégis olyan felfedezők nevé­hez fűződ­nek ezek, akik évekkel ké­sőbb közölték az új elméleteket.
Bolyai Farkas legismertebb elmélete az általa meghatározott végszerű terü­letegyenlűség fogal­mára épül: két síkterület akkor végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó darabokra osztható. A Bolyai-algorit­mus az xm=a+x alakú egyenlet egyik megoldásának közelítő értékét gyökso­rozattal határozza meg.
Fontos találmánya az Erdélyben híres fűtő- és főzőkemence, mely kitűnő volt a fűtés és szoba­szellőztetés szempontjából, sőt a füstgázok melegét is értékesítette.

BOLYAI JÁNOS

(1802 – 1860)

Tudományos felfedezései:

ABSZOLÚT GEOMET­RIA
ÁLTALÁ­NOS RE­LATI­VITÁS­EL­MÉ­LET

Bolyai János, hadmérnök, filozófus és min­den idők legeredetibb gondol­kodású matemati­kusa, Kolozsvárott született és Marosvásárhe­lyen halt meg. Tanulmá­nyait apja, Bolyai Farkas irá­nyítá­sával kezdte, majd Marosvá­sárhe­lyen, Ko­lozsvárott és a bécsi Had­mérnöki Akadé­mián fejezte be. Kilenc ide­gen nyelvet beszélt, kínait és tibetit beleértve. A mag­yar-osztrák királyi és császári hadse­reg elsőszá­mú mate­mati­kusa, hege­dű­vir­tuóza, vívója és táncosa volt.
Abszolút geometriájának alapgondolatát már 1823-ban közli apjához írt levelében: A semmiből egy új, más világot teremtettem. Elve­tette a pár­hu­zamosok eukli­dészi axió­máját. Bolyai megállapí­tása új kor­szakot nyitott a geometria történeté­ben. 2000 éves problémát oldott meg! Világhírű felfede­zése APPENDIX néven jelent meg apja Tenta­men… című munká­jához csatol­va. Einstein Albert tanulmá­nyoz­hatta Bolyai felfedezéseit, mielőtt 1905-ben megalkotta relativitás-elméle­tét. A fizikai gravi­tációs erőtér és a geometriai tér közötti belső összefüggés felismerésével kap­cso­latban írja: „…a nehézke­dés törvénye is szoros összve köttetés­ben, foljtatásban tetszik az űr termel­tével, valójá­val, miljenségével.” Ez idézetről Toro Tibor fizika professzor 1000-szavas tanul­mányt írt, amiben bizonyította, hogy Bolyai János felis­me­résével -még Ein­stein előtt – az álta­lános relati­vitás elmélet alapját határozta meg.
Több mint 20.000 oldalnyi, kiadatlan kézira­tát őrzi a marosvásárhelyi Teleki Téka. Az utób­bi évtizedek kutatásai mutatják be Bo­lyai teljes lángel­méjét. Foglalko­zott a kom­plex számok elméle­tével, algeb­rával és számel­mélettel.

FEJES JENŐ

(1877 – 1952)

Találmányai:

LEMEZMO­TOR és AUTÓ

Fejes Jenő Budapesten született és halt meg. Felsői­pari iskolát végzett. Autó és motor­tervező. 1902–­09-ig a franciaországi Westing­house Gyár terve­zőmérnöke. 1909-től Magyar­országon él és dolgozik. A mag­yar autó- és repülőgépgyártás egyik meg­szervezője. A Fejes Lemez­motor-és Gép­gyár igazgatója.
Közismert találmánya a Fejes-féle le­mez­motor és autó. Fő jellegzetes­sége, hogy az ösz­szes vas-, acél- és alumí­niumöntvényeket hide­gen megmun­kált, több­nyire pré­selt és autogén-, vagy ívfény­he­gesztésű vas- és acélleme­zekkel helyet­tesí­tette. Ez kiterjedt a motorházra, kor­mány­mű­re, sebességvál­tóra, hátsó hídra és hen­ger­tömb­re.  A Fejes-motor súlymegtaka­rítása 30-35%, az ármeg­taka­rítás pedig 20%. Ezenkí­vül a motor üzembiztonságát is növelte, mert ütés ese­tén csak behor­padt és nem tört el olyan könnyen.
1927-ben megalakította Angliában a „The Fejes Pat­ents Syndicate Ltd.” és az „Ascot Motor and Manufac­turing Co. Ltd.” gyárat. A tömeg­gyártást megakadá­lyozta az Austin gyár, mely akkor uralta Anglia autói­parát. Vetély­társnak tekin­tette a Fejes-féle gyárat és félt az olcsó autók sikerétől a saját kárára.
Fejes találmányaival megelőzte korát. El­gon­dolásait, főleg az USA-ban, csak az 1970-es évektől kezdték megvalósítani.

GERGELY PÉTER

(1936 – 1995)

Tudományos felfedezései:

VASBETON FEJLESZTÉS ÉS ALKAL­MA­ZÁS
BIZTONSÁGOS ÉPÍTKE­ZÉS
FÖLDREN­GÉS ZÓ­NÁKBAN

Gergely Péter, építészmér­nök, statikus, Budapesten született és Ithaca-ban (NY, USA) halt meg. Tanulmá­nyait Magyarországon, Kana­dában és az Egye­sült Álla­mok­ban végezte. 1963-ban doktorált. 32 éven át volt az ithacai Cor­nell Egye­tem szerkezetépítési és környezet­védelmi Tanszékek profes­szora és több évig vezetőjük. 1956-ban az egyetemi nemze­tőr zászló­alj tagja­ként har­colt és miután az oroszok vérbe­folytot­ták a szabadságharcot, elhagy­ta ha­záját.
Kutatásai hozzájárultak a szerkezetépítés terén a föld­rengés­zó­nákban adódó prob­lémák megoldá­sához és a vasbe­ton- és előfeszített vasbetonszerke­zetek alkalmazásának megértésé­hez. Úttörő ered­mé­nyeket ért el a szerkezetek dinamikája, földrengéseknek az épületekre való hatása és a közepes szeizmici­tású terüle­tekre vonatkozó építési előírások tovább­fejlesz­tése terén. Tervezési megoldásait az atom­reaktorok építésénél földrengészónákban nemzeti szinten alkalmazzák. Úttörő felfedezéseit több mint 100 szakdolgozatban ismertette. Vezető szerepe volt a Földrengésmér­nöki Nemzeti Központ megalapí­tásában. Felfedezéseit az itt végzett tevékeny­sége által sikerült meg­valósítania. Szá­mos tudo­má­nyos társa­ságban végzett önkén­tes munkát. Hat nem­zeti és nem­zet­közi díjjal tün­tették ki.
Egész életében elkötelezettje volt szeretett magyar hazájának. 1992-ben díszdoktori címet kapott a Budapesti Műszaki Egyetemtől kiváló nemzetközi tevékenységéért az építőipari mecha­nika és vasbe­tonfejlesztés előmozdításáért.

JENDRASSIK GYÖRGY
(1898 – 1954)

Találmányai:

GANZ-JENDRASSIK MOTOR
GÁZTURBINA

Jendrassik György, gé­pészmérnök, feltaláló, Buda­pesten született és London­ban halt meg. Tanulmá­nyait Magyarországon és Németor­szág­ban végezte. A Ganz-Danubius Gépgyár tanul­mányi osztályán dolgozott.
1927-ben szabadalmaztatta a Ganz-Jendras­sik motort, ami egy gyorsjá­ratú, négyüte­mű, sűrítő nélküli, előkamrás Diesel-motor. A terve­zésnél első­sorban a vasúti vontatás követelmé­nyeit tartot­ta szem előtt: minden sebesség­nél megfe­lelő for­gatónyomaték­kal kell dolgoznia. A vasúti forga­lomban a motornak – alacsonyabb hőmérsékletnél is – azonnal meg kell indul­nia. Talál­mányával indult meg a magyarországi vasu­tak és a Duna-tengerhajózás diese­lesítése. Mo­torjára világszaba­dalmat kapott, és több ország­ban gyártották.
Jendrassik építette meg a világ első, a gya­korlatban is alkal­mazható 100 lóerős, önálló tűz­térrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbi­nát. Az újszerű megoldás ezen a gáztur­binán a mód, amivel az egyes fontos elemek, mint a komp­resszor, a turbina és a hőkicseré­lő, meg vannak szerkesztve és ezek helyes működése biztosí­totta a jobb hatás­fokot. Az Engineering (London) meg­állapí­totta Jend­rassik turbiná­járól: „az első volt a maga nemében, amely egyenlete­sen és kielé­gítően műkö­dött”.
Jendrassik érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül tá­volsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.
Közel száz elfogadott szabadalma van Ma­gyarországon és Angliá­ban.

KABAY JÁNOS

(1896 – 1936)

Találmánya:

MORFIN ELŐÁLLÍTÁSA
ZÖLD MÁKNÖ­VÉNYBŐL

Kabay János, gyógyszerve­gyész, feltaláló, Büdszentmi­hályon született és Budapes­ten halt meg. 1923-ban szer­zett gyógyszerészi oklevelet a budapesti tudo­mány­egyete­men.
A mák alkaloidjainak közvetlenül a növény­ből való előállítását kutatta. A morfi­umot addig ópiumból állítot­ták elő. Kabaynak sikerült elő­ször morfint közvetlenül zöld mákból előállíta­nia. 1925-ben benyújtotta szaba­dalmát Eljárás ópiumal­kaloi­dák előállítására zöld máknö­vényből címen. Szabadalma alapján 1927-ben Büdszent­mihályon (ma Tiszavasvári) mega­lapí­totta az Alka­loida Vegyé­szeti Gyárat, mely évekig súlyos anyagi gondok­kal küzdött. To­vábbi kutatá­sainak ered­ménye­ként az 1932-ben kidolgozott, új üzemi eljárás­sal a morfint a száraz, kicsépelt mákszalmából vonta ki. Ekkor már az állam is felis­merte Kabay felfedezéseinek jelentőségét és anyagi támo­gatást nyújtott a morfium előállítási kísérleteihez. Nemsokára gyára fedezte az or­szág szük­ségleteit, sőt exportra is termelt.
1934-ben a Népszövetség Kábítószerellen­őrző Bizottsága meghívta Genf­be, hogy ismer­tesse módszerét, melyet ma világszerte használ­nak.

KELP ILONA

(1897 – 1970)

MAGYAR MORFINGYÁR­TÁS

Kelp Ilona, vegyész, Ma­gyarországon szüle­tett és Ausztráliában halt meg. A budapesti Tudo­mányegyete­men doktorált 1923-ban. Olyan kiváló kémiatu­dása volt, hogy Zemplén Géza tanszékére is átjárhatott a Műegyetemre, ahol csak kivételes esetekben fogadtak női hallgató­kat.
Tanulmányai befejezése után hozzáment feleségül Kabay Jánoshoz és együtt hozták létre a büdszentmihá­lyi (ma Tiszavasvári) Alkalo­ida Vegyészeti Gyárat. Ka­baynak egyenlő társa volt a tudo­mányos és gyakorlati problémák meg­oldá­sában. Kabay János halála után, 1936-ban, ő lett a gyár szak­mai irányítója. Ezért a Nép­szövetség őt kérte meg, hogy készítse el a Morfin megha­táro­zása mákszalmában Kabay János módszeré­vel című tudo­mányos leírást.
1997-ben születésének 100. évfordulóján, Kelp Ilona festménye bekerült a Híres vegyészek arckép­csar­nokába, mely a Magyar Vegyészeti Múzeum egyik állandó kiállítása és a legkie­mel­kedőbb kémikusok arcképeit mutatja be. Kelp Ilona az első vegyésznő, aki helyet kapott az arcképcsarnok­ban.
Kabay mellett, az ő érdeme is, hogy a magyar morfingyártási eljárás megvalósulhatott és létrejött az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.

MIHÁLY DÉNES

(1894 – 1953)

Találmányai:
HANGOSFILM
TÁVOLBALÁ­TÁS
(Mozgóképes televíziós közve­títés)

Mihály Dénes Gödöllőn született és Berlin­ben (Németország) halt meg. A buda­pesti mű­egyete­men szerzett gépészmér­nöki képesítést. 16 évesen szakkönyvet írt Az automobil-ról (és a motorkerék­párról), mely nyolc kiadást ért meg.
Egyetemi tanulmányai alatt már foglal­ko­zott a hangosfilm és a távol­ba­látás kér­déseivel. 1916-ban eredményes kísérleteket végzett a hangos­film területén, ezért ő tekinthető a han­gosfilm feltaláló­jának. Egyik legje­lentősebb ezzel kap­cso­latos talál­mánya az 1918-ban be­nyújtott „PRO­JEC­TO­P­HON” nevű szabadal­ma.
1919-ben készített TELE­HOR-ja (képtá­víró) több kilométer távolságra állóké­pek közvetíté­sére volt alkal­mas. Mivel Magyar­országon talál­mányát nem tudta továbbfej­leszteni, 1924-ben elfogadta a berlini Allge­meine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) meghí­vását, ahol kedvező munkakörülmé­nyek között tudott kutatni.
1928-ban a berlini rádiókiállítá­son be­mu­tatta az általa módosí­tott Nip­kow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott.
1929. március 8-án, először a világon, a Berlin-Witzleben rádió­állomás, Mihály Dénes szabadal­ma alapján, mozgóképes televíziós köz­vetítést adott. A televíziós készü­lékek gyártá­sá-ra vállalatot alapí­tott TELEHOR AG néven.
1935-ben fejlesztette ki E.H. Traub fizi­kus­sal a Mihály – Traub-féle forgó­tük­rös vevőké­szüléket.
Hitler uralma alatt koncentrációs tábor­ba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halá­lát 1952-ben.

NÉMETHY GYÖRGY

(1934 – 1994)

Tudományos felfedezései:

A VÍZ HATÁSA A FEHÉRJE STRUKTÚ­RÁJÁ­RA
AZ ALLOSZTERIKUS HATÁS FOGAL­MÁ­NAK
BEVEZETÉSE AZ ENZIMEKNÉL

Némethy György, bio- és fizikai-kémikus, egyetemi tanár, Budapesten született és New Yorkban halt meg. Tanulmányait Budapesten, Németország­ban és az Egyesült Államokban vé­gezte. Doktorá­tust 1962-ben a Cornell Egye­te­men szerzett. Egyszerre szolgálta a tudományt és az ifjúságot.
Fő kutatási területe a víz és fehérje köl­csön­hatásának tanulmányozása. A víz és fehér­je mole­kulákat körülvevő vízburok szer­kezet terüle­ten fizikai-kémiai és biokémiai szem­pontból elért eredményeiért a Szentszék Tudo­má­nyos Akadé­mia a XI. Pius Aranyérem­mel tüntette ki 1972-ben. Részt­vett a fehérje térszer­ke­zetek szá­mítógé­pes meghatá­rozásá­hoz hasz­nált ECEPP program kidolgo­zásában. Kiemelke­dő eredménye­ket ért el a kötő- és támasztószö­vetek jellegzetes fehérjéi­nek, a kollagéneknek szerkezetszá­mítása terüle­tén. Bevezeti az al­loszte­rikus hatás fogal­mát.
Közel 300 szakcikket írt. A tudományos világ legtöbbet idézett szerzői között szerepel kémia és biokémia terén. Öt nyelven írt, taní­tott, előa­dott és kutatott több amerikai és euró­pai egyete­men. 1988-tól a Mount Sinai Or­vostu­do­mány Egyetem Biomate­ma­tika tan­széké­nek pro­fes­szora. 1994 óta a tan­szék évente Némethy Emlék­szim­pó­ziu­mot tart „A fehérjeku­tatás legú­jabb eredmé­nyei” cím­mel. Ezenkí­vül Némethy ösz­töndíjat hir­dettek meg olyan kandi­dátus részé­re, aki az ő terüle­tén dolgo­zik.
A tudományos munka mellett életét az ifjú­ság nevelésének szentelte. Átadta a cserké­szek­nek a természet, a magyar nyelv, kultúra és művé­szet iránti szeretetét.  20 évig volt a Külföldi Mag­yar Cser­kész­szövetség elnö­ke.

OKOLICSÁNYI FERENC

(1897 – 1954)

Találmányai:

TÜKÖRCSAVAROS LETAPO­GATÓ
REND­SZER TELE­VIZIÓ RÉSZÉRE
SZÍNES SOR­VÁLTÓS KATÓD­CSŐ
ELEKTRONI­KUS MAG­OSZTÁ­LYOZÓ GÉP

Okolicsányi Ferenc, fizikus, feltaláló, Buda­pesten született és London, Ang­liában halt meg. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végez­te. Dokto­rátust fizikából Erlangen­ben (Német­or­szág) szerzett.
Az I. világháború utáni viszonyok miatt Ma­gyarországon nem tudta meg­valósítani a gyakor­lat­ban néhány jelentős találmányát. 1926-ban Berlin­ben végzett kutató munkát és Mihály Dé­nessel együtt dolgozott a távolbalátás terén. 1936-tól Londonban dolgozott. Kifejlesztett egy tükörcsa­varos letapo­gató rendszert, majd az ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszer­rel sikerült jó minőségű televíziós képet előállí­tania. 1938-ban a brit rádiókiállítá­son már nagy­méretű képeket vetítettek rendszerével.
A II. világháború után a színes távolbalátás­sal foglalkozott. Sorozatban gyártották az USA-ban szabadalmaztatott színes sor­váltós katód­csövét, mely mege­lőzte a Lorentz-csövet.
Elektronikus magosztályozó gépét egy lon­doni cég gyártotta, melynek főmérnöke volt haláláig.
Okolicsányi a távolbalátás (televízió) jelen­tős úttörője.

SELYE JÁNOS

(1907 – 1982)

Tudományos felfedezései:

STRESSZ FOGALMA
STRESSZHATÁS

Selye János, orvos, biokémikus és fizioló­gus, Bécsben, Ausztria, született és Montreal­ban, Ka­nada, halt meg. Tanulmányait Komá­romban, Prágában, Párizsban és Rómában vé­gezte. Prágá­ban doktorált. 1931-ben ösztöndí­jasként Ameri­kába került. 1941-től a montreali McGill francia egyetem tan­székvezető pro­fes­szora. 1945-től saját intézetének, az Institut de Medicine et de Chirur­gie Expéri­mentale igazgató-tanára. 10 nyelven tartotta előadásait. Élete folyamán 9 ország egyete­me avatta díszdok­tor-rá, és 110 Akadémia hívta meg tagjai közé.
Kutatásai alapján felismerte és 1936-ban megfogalmazta, hogy mi a stressz. A sok­féle nyo­masztó tényezőt stressz-sornak nevezte el, felis­merve ezek kóros, megbetegítő hatását. Ezáltal számos betegség teljesen újszerű mód­sze­rekkel vált gyógyíthatóvá. Ezek közé tartozik a szívinfark­tus, agyvér­zés, erek meg­ke­ménye­dése, bizonyos fajta vérnyomások, vesebaj, izü­leti gyulla­dás, gyo­morfe­kély és bizonyos fokig a rák. Sok­éves stress­zkutatá­sainak eredmé­nyeit és né­zeteit Éle­tünk és a stress  című dolgozatá­ban fog­lalta össze. Kifejti, hogy az élőlé­nyek minden káros beha­tásra fizioló­giai reakciók azonos soroza­tával válaszol­nak, s ez az általá­nos alkal­mazkodási tünetegyüttes.
Selyének, a stressz elmélet atyjának, több tucat könyve és több száz tudo­mányos dolgozata jelent meg 10 nyelven. Selye résztvett a számító­gépes orvosi-adatbank rendszerének kifejleszté­sében is.

TELKES MÁRIA

(1900 – 1995)

Találmányai:

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA
NAPENERGIÁVAL FŰTÖTT HÁZ
VÍZ SÓTALANÍTÁSA NAPENERGIÁ­VAL

Telkes Mária, tudós, tanár, feltaláló, Buda­pesten született és halt meg. Tanul­má­nyait Ma­gyaror­szágon végezte. A budapesti Tudo­mány­egyetemen fizikai-vegytanból doktorált. 1924-ben nagy­bátyja, a clevelandi magyar kon­zul,  ma­gával vitte az Egyesült Államokba.
Clevelandban dr. George W. Cryle profesz­szor biofizikai laboratóriumában kimu­tatta, hogy a kipreparált agy felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. Ennek méré­sére rendkívül érzékeny detektort és infra­vörös fényképezőgépet dolgo­zott ki. 1939-től a massachussetsi Tech­nológiai Intézet taná­raként a Napenergia hasznosításával foglal­kozott. Tervei alap­ján, 1948-ban, építették fel az első nap­energiá­val fűtött házat. To­vábbi naphá­zak építésével felhívta a figyel­met a nap­energia kutatására. 1950-től ő vezette az Intézet kutatásait. A trópuson használták egyik fontos szabadal­mát, a sós vizek sótalaní­tását napener­gia segítségével. Telkes M. által szer­kesz­tett hőtárolók hos­szabb ideig képesek a hőenergiát tárolni. Tudományos felfedezései közé tartozik a hideg tárolása is, amelynél a hőtárolás szabá­lyait alkalmazta. 90 éves korá­ban jegyzett szaba­dalma is a hideg­tárolás új lehetőségéről szólt.
Több mint 20 szabadalma van és 100-on felüli cikket írt. Tizenkét kül­földi kitün­tetést kapott.

TIHANYI KÁLMÁN

(1897 – 1947)

Találmányai:

IKONOSZKÓP
ROBOT­REPÜ­LŐGÉP (TORPEDÓ)

Tihanyi Kálmán, fizikus, feltalá­ló, Üzbégen született és Budapes­ten halt meg. Tanulmányait Pozsonyban és Bu­dapesten vé­gezte.
Tihanyi először 1926-ban, majd 1928-ban szabadalmaztatta a távolbalá­tásnál (televízió) használt ikonosz­kopot. Ez a korszerű képcső előfutára. Az ikonoszkóp egy nagyteljesítményű töltéstároló képfelvevő cső (elektróda). 1929-ben, francia és angol szabadalmában a képfelve­vő csőnél a toldalék­csö­vet alkalmazta. Ez tette lehe­tővé a képoldalon való letapogatást, ami a kor­szerű ikonoszkóp alapkövetelménye.
Hosszú ideig nem ismerték el Tihanyi talál­mányának elsőbbségét, annak ellenére, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal elutasította Zwor­ykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett talál­mányát Tihanyi elsőbbségére hivatkozva. Ti­hanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-ban. Ma már kezdik elismerni, hogy ez a nagyje­lentőségű talál­mány a magyar feltalálótól szár­mazik.
1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. Elkészítette a pilóta nélküli – robot­repülőgép – prototípusát az angol Légügyi Mi­nisztérium és az olasz haditengerészet részére.
1940-ben elkészítette az előző években ki­dolgozott 5-8 km hatótávolságúra tervezett ult­ra­hang sugárzó készülék prototípusát, káros rova­rok kiirtá­sára. Számos más találmánya is volt.

ZEMPLÉN GÉZA

(1883 – 1956)

Tudományos felfedezései:

ZEMPLÉN-FÉLE ELSZAPPANOSÍTÁS
ZEMPLÉN-FÉLE CUKORLEBONTÁS

Zemplén Géza, kémikus, Trencsénben szüle­tett és Budapesten halt meg. Tanulmányait Ma­gyar­országon végezte. 1904-ben doktorált a bu­dapesti tudo­mányegyetemen. Két évig állami ösztöndíjjal Berlinben az enzimek kémiáját ku­tatta. 1913-ban megbízták az ország első szerves ké­miai tanszé­kének veze­té­sével és meg­szervezé­sével a budapesti Műegyetemen. Jelen­tős szere­pe volt Ma­gyaror­szág szer­ves vegyipa­rának kiala­kításá­ban.
Kutatásainak fő eredményei a cukoracetá­tok nátriumetilátos szappanosí­tása, az új Zem­plén-féle cukorlebontó módszer kidolgozása, a higa­ny­acetá­tós módszerrel több glükozid szerke­zeté­nek felderí­tése és szintetizálása. Az I. világ­há­ború alatt a Chinoin gyár kémiai tanácsadója lett és ipari problé­mák­kal kezdett foglalkozni.
Több mint 200 tudományos írása főként a cukrok kémiájával foglalko­zik. Fejlett biokémiai szemléletére utal 1915-ben megjelent könyve: Az enzimek és gya­korlati alkalmazásuk. Halála előtt megírta Szerves kémia című köny­vét.
O. Th. Schmidt a következőképpen jellemzi Zemplén Gézát: Ha egész kutatómunkásságát átte­kintjük, a kísérletek mesterének, az élesen megfigyelő és energikusan összefoglaló kémikus­nak és fáradha­tatlan akaraterejű embernek képe bon­ta­kozik ki előttünk. …a fő súlyt egyértelműen a tiszta cukorkémiára helyezte. Ebben van Zemp­lén kuta­tói jelentősége, itt fejlesztette ki a nevéhez fűződő maradandó módsze­reit.

ZSOLNAY VILMOS

(1828 – 1900)

Találmányai:

PORCELÁNFAJANSZ
FAGYÁLLÓ PIROGRÁNIT
EOZIN

Zsolnay Vilmos kerámikusművész, nagyipa­ros, Pécsett született és halt meg. Festészetet tanult Bécsben, majd 1853-tól édesapja Zs. Miklós által  alapított gyár vezetését vette át. Magánúton ké­miát, technológiát tanult. Újítá­saival a modern kerámia úttörője lett.
Sokoldalú kerámia­g­yárrá fejlesztette ki a családi üzemet. Rendsze­resen vizsgálta és kisér­letezett a kör­nyék agyag­jaival. Az edénydíszí­tést művé­szi színvonalra emelte. Az 1878-as párizsi világkiállítá­son bemutatta újonnan kifejlesztett porcelánfa­jansz-nak nevezett díszedényeit, melyek teljesen kü­lön­böztek az addig ismert agyagá­ruktól. Az elefántcsont színű cserépen ólom­men­tes mázat használt. A díszítés­nél a színezett máz a harma­dik égetés­nél kissé beol­vadt az alapmázba. Ezzel a technikával Zsol­nay, a művész, a legfi­nomabb díszítesre volt képes, sok alkotása olyan mint egy olajfestmény.
Zsolnay feltalált egy új épületkerámiát, a faragható, fagyálló pirog­rá­nit-ot, mely Magyar­or­szág számos híres épületét díszíti (Má­tyás temp­lom, kassai dóm, vajdahunyadi vár, ország­ház, iparművé­szeti múze­um, stb.).
A pécsi kerámiagyár híressége még a több színben játszó – piros, zöld, kék és egyéb – fémfé­nyű eozin máz, melyet War­tha Vince mű­egyetemi tanárral együtt dolgozott ki Zsol­nay.
Zsolnay halálakor, 1900-ban, ez a családi gyár sikeres volt a kerámia gyártás min­den területén.