DOBY JENŐ
Rézmetsző, festő
(1834 – 1907)
DOBY JENŐ, rézmetsző és festő, Kassán született 1834-ben és Portoréban halt meg 1907-ben. Apja kassai kereskedő, anyja nővére volt Henszlmann Imre (1813-1888) régész, műtörténész, egyetemi tanárnak, akitől Doby gyermekkorában rajzolni tanult. 1849-ig a pesti Evangélikus Gimnázium növendéke volt. Rézkarcolást és rézmetszést Fuchsthaler Alajos pesti metszőtől tanult, aki ekkor Henszlmann Kassa ónémet stílusú templomai című művéhez készített metszeteket. 1852-ben Bécsbe, Bőhm Farkas festőhöz került, akit Rómába is elkísért, s ott a képtárakban a régi mestereket másolta. Másféléves olaszországi tartózkodás után hazament Kassára és főként arcképfestéssel foglalkozott. 1855-ben Párizsba utazott a világkiállításra és a száműzetésben élő H. Imre nagybátyja látogatására. Megfordult Rheimsben és Londonban is, majd Párizsban Gleyre műtermében dolgozott. 1862-ben ismét Párizsba ment és Sondain architektúrai rézmetszőnél tökéletesítette szakmai ismereteit. Hazatértekor Kassán és Pesten dolgozott.
1860-ig főleg festett, majd figyelme a grafika felé fordult. Metszeteket készített a Tudományos Akadémia, Magyar Archeológiai Bizottság, bécsi Central-Commission zur Erhaltung der Kunst und historischen Denkmale, Rómer Flóris és Henszlmann számára. 1867-ben a főkamarási hivataltól öt évre ösztöndíjat kapott, hogy a budai királyi várban levő Zentai csata című képet Engerth-től rézbe metssze. Munkája közben többször járt Bécsben, ahol megismerkedett Jacoby Lajossal, az Akadémia rézmetszés tanárával, kinek hívására 1869-ben Bécsbe költözött. Az 1873-as bécsi Világkiállításon a magyar művészeti kiállítás felügyelője volt. Dolgozott a becsi Sokszorosító Egyesület és a Magyar Országos Képtár számára is. 1873-ban elkészült a Zentai csata metszésével. Ezután Tegethof tengernagy arcképének rézbe metszésére ismét kapott ösztöndíjat. 1883-ban visszaköltözött Budapestre.
1884-ben Trefort miniszter kinevezte Dobyt a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola rézmetszés szaktanárának. Meghívásokat kapott a Főkamarási Hivataltól, a Képzőművészeti Társulattól, a bécsi Gesellschaft für Kunsttól és a magyar kormánytól számos kisebb-nagyobb kép rézbe metszésére. Ilyenek: Than Mór Tündér Ilonája, Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre, Trefort Ágost, Andrássy Gyula gr., a király és még mások arcképe. A szakirodalom Dobytól 126 metszetet tart számon. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában.
Van Dyck nyomán készült Sámson és Delila című metszetére 1894-ben Antwerpenben első osztályú érmet, id. gr. Andrássy Gyula arcképére 1895-ben Párizsban “mention honorable”-t, 1896-ban a budapesti ezredéves kiállításon nagyérmet kapott. Kiváló grafikai munkásságán kívül nagy érdeme, hogy egész grafikus nemzedékeket nevelt a magyar művészetnek.
Kerkayné Maczky Emese
Forrás:
Révai Nagy Lexikon, Budapest 1912
Pesti Hírlap Lexikona, Budapest 1937
Pataky Dénes, A magyar rézmetszés, Budapest 1951
Az Amerikai Magyar Múzeum hálásan köszöni Doby Jenő unokájának Benkovichné Doby Klárának a 27 műalkotásból (rézkarcok, ceruzarajzok, festmények) álló nagyvonalú és értékes adományt.
Amerikai Magyar Múzeum, 64. sz. kiadvány, 1999