Wass Albert (1908–1998)

Az ünnep alkalmából Wass Albert életrajzi összefoglalójával lepte meg a Kráter Műhely Egyesület Wass Albert írásait szerető olvasók népes táborát. A Wass Albert Emlékév ugyan lezárult, de mégsem ért véget: az időhatárt átlépve a magyar nemzet tovább ünnepelte megtalált nagy nemzeti íróját.

Wass Albert életútjaTeljes családi név: szentegyedi és czegei gróf Wass Albert.
Szerzői név: Wass Albert vagy Wass Albert de Czege.
Született: 1908. január 8., du. 1 óra, Válaszút, Bonchidai anyakönyvi kerület, Erdély.
Meghalt: 1998. február 17. hajnali 3 óra 20 perc, Astor Park, Florida, USA
Szülei:
Wass Endre (1886. augusztus 21. Vasasszentgotthárd – 1975. november 5., Hamburg) Losonczi Bánffy Ilona (1883. november 21. – 1960. június 15., Bécs)

Tanulmányai:
Kolozsvári Református Gimnázium (1919–1926)
Debreceni Gazdasági Akadémia (1929–1931)
Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Kar, Hohenheim, Németország
Sorbonne, Párizs doktorátus (1931–1932)

Életének főbb helyszínei:
1908 – 1918: Erdély, Magyarország, Osztrák–Magyar Monarchia
1918 – 1940. augusztus: Erdély a Román Királyság fennhatósága alatt
1940. augusztus – 1944. október 27.: Erdély ismét Magyarország része
1944. október 27. – 1945. március 30.: Az elfogyó Magyarország
1945. március 30. – 1951. augusztus: Németország, Európa
1951. szeptember 21. – 1952. ősz: Egyesült Államok, Ohio
1952 – 1957. ősz: lakhelye: Astor Park, Florida, USA, munkahelye: Deland Katonai Akadémia, majd Gainesville, Florida, USA.
1957. ősz – 1970. július: Florida, Gainesville, Fort Mccoy, a Floridai Egyetem Idegen Nyelv Tanszékén tanár és a nyelvi labort vezeti, az egyetemi fiatal republikánusok tanácsadója.
1970. július – 1998. február 17.:, Astor Park, Florida, USA

1925. Az Ellenzék című napilap közli az Őszi dal és az Alkonyati rózsák című versét.
1926: Tagja lesz a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak.
1927: Első verseskötetének megjelenése, címe: Virágtemetés.
1928: Második verseskötetének megjelenése, címe: Fenyő a hegytetőn.
1929-től: Versei és prózai írásai rendszeresen megjelennek a Hajdúföld és a Debreceni Újság című lapokban.
1934: Farkasverem című első regényét az Erdélyi Szépmíves Céh adja ki.
1935: Szerződést köt a budapesti Révai Kiadóval. Könyveit párhuzamosan kiadhatja az Erdélyi Szépmíves Céh és a Révai. Farkasverem című regénye megjelenik Magyarországon is.
1936: tagja lesz az Erdélyi Helikon írótársaságának. „Marosvécs az erdélyi irodalom olympusza volt. Ahova csak lábujjhegyen és lélegzetvisszafojtva lehetett belépni.”
1937: Újabb találkozó Marosvécsen, ahol Wass Albert hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a falusi népnek milyen nagy szüksége van jó mesekönyvekre, és felajánlotta aktív segítségét a könyvek terjesztésében.
1938 Karácsony: Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához címmel megható, nagy szociális érzékű kiadványt jelentet meg Szolnok-Doboka Vármegye Közjóléti Szövetkezete. Wass Albert előszót és utószót ír a könyvhöz.
1939. július: Tizenöt író találkozott Wassék szentgothárdi villájában,. A baráti eszmecsere egyik témája volt, hogy miképpen lehetne felújítani a fiatalok falusi irodalmi előadásait. Wass Albert hangsúlyozta, hogy a városi és a falusi ember egységes nemzeti szolgálatára van szükség, a baloldaliak ne zárkózzanak el a nemzeti gondolattól. Társalgásuk közben megjelent a román csendőrőrmester, KÉRDŐRE VONTA A HÁZIGAZDÁT, HOGY MIFÉLE IRREDENTA ÖSSZEESKÜVÉSNEK ADOTT HELYET? CSAK WASS ALBERTET ÁLLÍTOTTÁK VÁD ALÁ KOLOZSVÁRT, VENDÉGEIT MÉG TANÚNAK SEM IDÉZTÉK MEG. Az ügy Kémkedés és titkos összejövetel, népgyűlés címén került a román kolozsvári VI. hadtestparancsnokság ügyészségére.
1940. január 18.: Wass Albert átveszi a korszak legjelentősebb irodalmi díját, a Baumgarten-díjat.
1940. október: Budapesten a Révai Kiadónál megjelenik az Észak-Erdély visszavételének napjairól szóló Jönnek! című tényfeltáró, szociografikus mű, amely személyes beszámolóként is jelentős dokumentum. Regényeinek további sorozata a Csaba budapesti és kolozsvári kiadásával folytatódik. “Tamási Áron hangja mellett ma a legbiztatóbb üzenet Erdélyből.” – írja róla a Nyugat kritikusa, Berde Mária.
1941: A Könyvhéten A titokzatos őzbak (Történetek egy ember életéből) címen személyes visszaemlékezéseiből álló kötete jelenik meg.
1942. február: A Kisfaludy Társaság tagjává választják.
1942. tavasz: a 15. A marosvécsi Helikon Találkozón Szabédi László bejelenti, hogy a fiatalabb erdélyi magyar írók munkaközösséget alakítanak, és lapot is indítanak. Az öregek nemzedéki szempontból indokoltnak látták az új munkaközösség kialakítását. Kezdetben Wass Albert is az újonnan alakult Forrás csoporttal tart.
1943. nyár: A Könyvhéten megjelenik az Erdélyi Szépmíves Céh és később a Révai kiadásában a Mire a fák megnőnek című történelmi regénye, amely a magyar szabadságharc leverésétől a kiegyezésig ábrázolja egy erdélyi család sorsát.
1942. november: Megtisztelő részvétel a magyar írók Lillafüredi Találkozóján, ahol „Nyírő József, Kós Károly, gróf Wass Albert, Makkai Sándor, Tompa László, Nagy István és Tamási Áron képviselték a szorosabb értelemben vett erdélyi irodalmat”.
1943: Megjelenik történelmi regényének folytatása: A kastély árnyékában. Nem sokkal később a Vérben és viharban című kisregénye (Fáy Dezső rajzaival), majd ugyanebben az évben adja közre az Egyedül a világ ellen című – már címválasztásában is szimbolikus  – munkáját. Megjelenik a Tavak könyve című meséskönyve Hincz Gyula ihletett rajzaival.
1944: Az Ellenzékben Levél mindenkihez! címen jelenik meg utolsó erdélyi közírói publikációja. A budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzi a Tavaszi szél című drámáját, de a nyilasok betiltották az előadást.
1945: Wass Albert családjával Németországba menekül, könyveit itthon tiltólistára teszik. Erdélybe írt leveleiben elsősorban az irodalmi élet újraéledéséről érdeklődik.
1947: A Rézkígyó című regény és az Erdők könyve című mesekönyv megjelentetése (Faragó Miklós kiadása, München), ez utóbbi németül is, Wass (Siemers) Éva fordításában. Megjelenik a Te és a világ: tanítások – útravalóul című kötet (Vilsburg).
1947: A láthatatlan lobogó című verseskötet kiadása. A hontalanná tett erdélyi illetve kárpát-medencei magyarság szavát halljuk ki a legszebb költeményekből (Dalol a honvágy, Mikor a bujdosó az Istennel beszél, Hontalanság elégiája, A bujdosó imája, Magyar cirkusz, Nagypénteki sirató, Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, Láthatatlan lobogó).
1948: Százéves dal az ismeretlen bujdosóhoz című költemény megjelenése (München, 1948). Az 1848–49-es magyar szabadságharc száműzötteire, „otthontalan bujdosóira” emlékező költemény a száműzetésbe kényszerültek kálváriáját, a cinikus világnak a hősi élettel szembeni közönyét állítja pellengérre.
1948: Wass Albert befejezi élete legsikeresebb regényét, A funtineli boszorkányt. Erdélybe küldött levelében írja, hogy német nyelvre Podmaniczky Tibor kezdi fordítani a 900 oldalas munkát.
1948–1949 között: Megjelenteti folytatásokban az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényét az emigráció irányadó lapjában, a Hungáriában. A művet önálló regényként (Bad Wörishofen: Hungaria) még 1949-ben kiadják. A címoldalra is felírja könyve legfőbb üzenetét: „Kiáltvány az emberiség lelkiismeretéhez”.
1951: Az Ember az országút szélén című regény megjelentetése (München, Kossuth), később, 1984-ben angolul is kiadja. Megjelenik a Tizenhárom almafa című szatirikus regénye a második világháború alatti Erdély életéről. Augusztusban négy gyermekével kivándorol Amerikába.
1952: Megjelenteti az Elvész a nyom című nagyregényét (I. változat: Kossuth Kiadó, Cleveland). Németül 1958-ban adatja ki Újlaky Charlotte fordításában (Stuttgart, Steinkopf).
1953: Why? Címen angol könyve jelenik meg Pittsburghben (Magyarul a Magukrahagyottak című kötet egy része). Angolra fordította: Elizabeth Wass McLain.
1956: Hanky tanár úr amerikai kalandjai címmel a Magyarság című lapban szatirikus novellasorozatot hirdet, amelyben humoros formában, rajzos illusztrációkkal emlékezik meg a bevándorlás és az amerikai letelepedés időszakáról. Amerika emlékezni kezd című írásának felolvasása a Szabad Európa Rádióban. Megjelenik A funtineli boszorkány német változata.
1957: Megjelenik Az Antikrisztus és a pásztorok című regénye (München és Buenos Aires).
1959: Megjelenik A funtineli boszorkány című regénye Kölnben, Buenos Airesben és Clevelandban.
1960: Az Elvész a nyom című regény holland kiadása.
1964: Az Átoksori kísértetek angol nyelvű megjelentetése.
1965: Megjelenik az Elvásik a veres csillag angolul.
1967: Az Elvész a nyom újabb magyar nyelvű megjelentetése (Vörösváry, Torontó). Megjelenik a Magukrahagyottak című regény. Angolul Forsaken are the Brave címen a kanadai Weller adja ki.
1970: Valaki tévedett címmel novelláskötetet jelentet meg.
1974–1976.: A Kard és Kasza I–II. címen írt nagyszabású történelmi regény megjelentetése. Magyar örökségünk címmel népszerűsítő összeállítást jelentet meg a magyar történelemről és kultúráról magyarul és angolul. Pit Girindáj című írása – Gerendi Péter furcsa története – az emigrációs magyarság magyar ügyben tanúsított passzivitását állítja pellengérre.
1977: Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munka megjelentetése. „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”
1978: Megjelenik a Halálos köd Holtember partján című regény. A könyvet egy év múlva angolul is kiadta. Barátjának írt levele szerint: „Ez a könyv kimondottan abból a célból készült, hogy a gyanútlan olvasóval megismertesse Erdély tragédiáját.”
1982: Az Elisa and a house that Jack built című regény (Magyarul Eliza, 2004) és a History of Astor on St. John’s River (Magyarul Astor, 2005) című történeti munka megjelentetése.
1983: A Transylvanian Quarterly megindítása. Lapkiadó és főszerkesztő: Wass Albert.
1983: The Transylvanian Hungarian Folk Art – its origin and interpretation (Magyarul Az erdélyi magyar népművészet eredete és értelmezése, 2006) címen népszerűsítő néprajzi album jelenik meg.
1984: Az Ember az országút szélén című regényét kiadja angolul.
1985: Megjelenteti legjelentősebb időskori művét Hagyaték címen.
1989: A költő és a macska novellakötet megjelentetése.
1990: Halálos Köd Holtember partján zugkiadásban megjelenik Budapesten. Ezt követően ugyanitt a Malomfalvi Kiadó gondozásában A funtineli boszorkány I–III. is kiadásra kerül.
1993: A Jönnek! című riportkönyvet és az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényt egy közös kötetben jelenteti meg a Kráter Műhely Egyesület.

Wass Albert életútja dátumokban, sorfordulatok

1920. ősz: „Több szakmunka megállapítja, hogy a román földreform során leggyorsabban a magyar közép- és nagybirtokos osztály ment tönkre. 1940 után a visszakerült Észak- és Kelet-Erdélyben fölméréseket végeztek, amelyek megdöbbentő adatokat hoztak. A 100-500 holdas magyar birtokosok földjeinek 80,5%-át, az 500 holdon felüli birtokoknak 90,8%-át sajátították ki! Ez azt bizonyítja, hogy a román állam céltudatosan tette tönkre a magyar nemzeti védekező mozgalmakban erőt képviselni tudó magyar társadalmi rétegeket. ”
1921. nyár: Sztána felett, a Lügetes szélén Albit, a cserkészfiút megmarta a kígyó. A szomszédos Fekete-hegyen Kós Károly egy pásztor ismerőse, egy öreg szénégető gyógyította meg – erős istenhitének kezdetét jelzi ez a gyógyuláshoz kapcsoló élménye. Akit Isten megment, nagy dolgokra szánja azt.
1923-1929 között: Wass Albert verseit eleinte iskolai- és a vadászlapok (Vadászújság, Ifjú Erdély) kezdik közölni. E korszak darabjait olvasva ne feledjük: írójuk még a költeményeit publikálni kezdő Petőfi Sándor életkorát sem érte el.
1940. szeptember 14.: A 2. bécsi döntés után Wass Albert ideiglenes személyazonossági igazolványt kap, visszatért magyar állampolgárként.
1941. január: A Budapesti Erdészeti és Mezőgazdasági Minisztérium Wass Albertet kinevezte erdészfelügyelőnek, Dés központtal az Északi Kárpátok területére.
1943. július 1.: A német katonai elhárítók „felügyelet” alá vonják az Ellenzék című lapot, ahol Wass Albert szerkesztőként tevékenykedett. Dálnoki Veress Miklós, hogy ne tartóztassa le a német titkosszolgálat, néhány hét múlva katonai kötelékbe vonja az írót.
1943. július 14.: Veress Lajos tábornok Wass Albertet alhadnagyi rangban Ukrajnába küldi a 9. Magyar Királyi Lovassággal, aki ott zászlóaljat vezet.
1943. ősz: Wass Albertet a keleti fronton kitüntették a német vaskereszt I. és II. osztályával.

Katonasors, 1943-44: 

„Magukra hagyottan őrizték a Kárpátokon
Magyarországot és a mögötte lévő Európát,
olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az olyan ember,
akit magára hagy a világ.”

1943. december: Wass Albert gépkocsija alatt akna robban. Agyalapi törést szenved, kórházba kerül. „S volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, (…) amikor kiküldettem a Pripjet mocsaraiba mint huszártiszt, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam.”
1944 januártól 1945 március 30-ig: a katonai vezérkar mellett különleges honvédelmi feladatokkal összekötő segédtisztként, ill. szárnysegédként teljesít szolgálatot.
1944. október 9.: Wass Albert utoljára tesz látogatást Szentgotthárdon. Innen Beresztelkén át visszamegy csapatához. Wass Endréné kérésére búcsúszavakat írt a Vendégkönyvbe.
„Régi emlékek fájó melegével a szívemben búcsúzom a régi otthontól,
melyet elsöpör ma a történelem vihara. De hiszek abban –
ha van Isten valahol az életek és sorsok fölött –, hogy visszatérünk egyszer,
s a ház, mely fölnevelt, újra otthonná válik,
hogy kivirágozzon belőle új évszázadokra a győzedelmes élet.”

1945. március 31.: Wass Albert tábornoki kapcsolatai révén a civil menekültek kísérőjeként száll fel a Sopronból Nyugat felé tartó vonatra, amelyen a magyar tisztek családjai is utaztak, köztük saját felesége és 4 gyermeke.
1945-1949: A családot először hadifogolyként az amerikaiak a regensburgi POW táborba (hadifogoly tábor) vitték, majd visszaengedték Bleibachba, ahol egy német család 1949 májusáig befogadta őket. Főként dohánykertészetből élnek, ez elég jövedelmező foglalkozás, mert a fekete-cigaretta nagy érték, főleg csereviszonylatban, de a folyamatos írás mellett a vadorzó tevékenységre is szükség van, hogy a család húst ehessen. 1946-tól kezdve nagyobb gyermekeiket Passauban, egy német internátusban, valamint a passaui és niederaudorfi magyar gimnáziumban taníttatják.

Hontalanság hitvallása

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.

Hontalan vagyok,
mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.

Hontalan vagyok
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.

Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.

1949. május: A család városba költözik. „Hamburg romokban volt még akkor, és a romokat föl kellett építeni. Hans Edmund tehát, nagyon élelmesen, nyomban alapított egy nagy építkezési vállalatot, és elkezdte újraépíteni Hamburgnak azt a részét, ahol a romok nagy része a Siemers család tulajdonában volt. Családomat beköltöztették az egyik újjáépített bérházba, s én is kaptam egy állást: fölfogadtak éjjeliőrnek a Siemers építkezési vállalat kebelébe.”
1950-1951 között: Wass Albert Hamburg mellé a Camp Wentorf-i átvizsgáló központba kerül Amerikába tervezett kivándorlása végett. Lettek, litvánok, észtek, magyarok éltek itt együtt, egyszobás helyiségekben sok-sok nagycsalád közösen elhelyezve. Wass Albert protestáns menekülők között világi lelkészként igehirdetést végez. Ebben az időszakban írja Örökösök című regényét.
1951. augusztus: Wass Albert négy gyermekével és a Németországban hozzájuk csatlakozott dadussal kivándorol Amerikába. Az úton világi lelkész és napilapszerkesztő is volt. Felesége Németországban marad, mert tuberkulózisa miatt nem kapta meg a beutazási engedélyt Amerikába.
1952. május 1.: Wass Albert megesküszik Elizabeth McLainnel. A család egy Ohio állambeli farmról a floridai Astorba költözik, tavak vidékére, szép természeti környezetbe. A fiúkat angol iskolákban taníttatják, cél: hogy magyarságuk megőrzése mellett kiváló amerikaiak legyenek.
1954: Wass Albert matematika tanári állást vállalt Deland mellett a floridai Katonai Akadémián.
1956 tél: Wass Albert és fiai, Huba, Miklós és Géza fekete karszalaggal járnak az iskolába, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a vasfüggöny mögötti kis népek sorsára. „Nagyon fontos, hogy minden cselekedetünkben Magyarországot képviseljük” – tanítja Wass Albert a fiainak.
1957. január 4.: Wass Albert a Floridai Orlando Szövetségi Törvényszéken amerikai állampolgárságot kap.
1963. március 15 – 1989: Wass Albert Miaimiban a magyar ház ünnepi szónoka. A hazafelé vezető autóúton második felesége, Elizabeth bátorította az írót a magyar érdekek angol nyelvű képviseletére! Ebből az ötletből alapította Wass Albert az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Ettől az időtől fogva sorra jelentetik meg angolul a magyarság múltját és történelmét tisztázó könyveiket, folyóirataikat és Kanadától az Egyesült Államok egymástól igen távoli emigrációs közösségeiben népszerűsítik a magyar ügyet, segítik a magyar lobbi tevékenységét. Cikksorozatot indít Magyar szemel, majd angol nyelvű lapjait küldi meg az amerikai egyetemeknek és a fehér ház tagjainak.
1973 vége: Nyaralót vesznek a Smoky Mountains lábánál, Franklinban, Észak-Karolinában. Háromholdas domb, forrással, ház helyett egy trailerben laknak.
1975. január-május: A clevelandi Magyar Kongresszus létrehozza az Erdélyi Világszövetséget. Társelnökei: Wass Albert és Zolcsák István. Munkásságuk felbecsülhetetlen Erdély ügyének a világ előtt való képviseletében .
1977: Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munka megjelentetése. „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”
1979. augusztus: Közép-Floridában ocsmány sajtóhadjárat indul Wass Albert ellen. Volt egyetemi tanári székhelyén, Gainesvilleben a Daily Sun azzal vádolja meg, hogy háborús bűnös, aki az Ocala Erdőrezervátumban rejtőzködik.
1979. augusztus 22.: Wass Albert a fiával, Wass Hubával felkereste a Department of Justice Task Force nevű intézményét, ahol kérésükre előadták, hogy a Román állam az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumától a Wass Albert ellen felhozott vádak alapján a kiadatását kéri, de a vádak bizonyítatlansága miatt kiadatását megtagadták.
1981. december 8.: Kolossy Sándor és Wass Albert megfogalmazásában egy emigrációs csoport Románia magyarokkal szembeni jogsértéseiről memorandumot ad át a Fehér Ház képviselőinek és az elnöknek. A memorandum záró szakasza Wass Albert angolul írt Riadj, Európa! kezdetű versét tartalmazza.

A világ felfigyel a magyar ügy fontosságára: A nyugati országokban működő erdélyi szervezetek mindenütt nagyon tevékenyek voltak. Memorandumokkal nemzetközi fórumokon történt felszólalásokkal és tüntetésekkel hívták fel az illetékesek figyelmét a magyarok némely kommunista irányítású országban történő elnyomására. Az Erdélyi Világszövetségen, az Amerikai Erdélyi Szövetségen, az Erdélyi Bizottságon, valamint a kontinentális erdélyi szervezeteken kívül a Hámos László által vezetett New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány foglalkozott a romániai magyarok problémáival. „Tíz évi kemény és szüntelen kitartó munka eredménye, hogy az erdélyi és felvidéki magyarság ügye ma már komoly tényezője az Egyesült Államok Romániával és Csehszlovákiával kapcsolatos külpolitikájának, állandó ügye minden nyugati emberjogi szervezetnek, és egyre gyakrabban taglalt témája mind több tudományos társadalmi kulturális és egyházi szervnek valamint a nyugati sajtónak. (Hámos László) ” Az 1985-ben a tavaszi Ottawai Emberi Jogi Konferencia idején 2000 magyar tiltakozott az elnyomás ellen. Ennél nagyobb szabású tüntetés nem volt a tanácskozások hat hete alatt.

1985 őszén román emberölési kísérletek: Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceauşescu 12 securitaté terroristát küldött át, mint diplomatákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé. „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól” – írja az író. Két hétre rá a floridai FBI iroda képviselője is fölkeresett, és tudtomra adta, hogy Clevelandban merénylet készül ellenem, és arra kért, hogy ne menjek el az erdélyi napra. Kijelentettem, hogy ezt nem tehetem meg. Két nappal később egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fortlauder-béli javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányóját javították. Pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin diplomáciai rendszám volt. A Román Követséghez tartozott. Persze tagadták, hogy a kocsi valaha is erre járt volna, és azt állították, hogy egy fa okozta a horpadást. Bizonyíték ellenük nem volt. A gépkocsi színe nem volt elég. Ezer olyan színű futkos az utakon. Az FBI embere újra felkeresett, és újra kért, hogy ne menjek Cleveland-be. Mivel sérülésem miatt vezetni amúgy sem tudtam volna, lemondtam az utat. Az FBI kívánságára azonban szobát foglaltam telefonon ugyanabban a Holiday Innben, ahol rendesen megszálltam, amikor ott voltam. A maguk előadása előtti estén rajtakapták a Román Konzulátus két emberét, amint tv-szerelőnek álcázva, álkulccsal bementek a számomra lefoglalt szobába, és bombát próbáltak ott elhelyezni. Egyebet nem tehettek, minthogy kizsuppolták őket az országból, mivel diplomáciai mentességük volt.”

1987. március 29.: Meghal második felesége.
1989: Visszavonul az emigráns politikai élettől, lapjainak és könyveinek saját kiadását megszünteti. Szász Lóránt író-laptulajdonosra ruházza át kiadó jogait.
1990: Zas Lóránt kiadja Magyarországon A funtineli boszorkányt. Az írót meglátogatja Amerikában a Duna TV stábja.
1990. november 9.: Wass Albert házasságot köt Mary La Planta-val, egy ír származású francia asszonnyal, Tavaresben.
1992-től öngyilkosságának napjáig áldatlan viták jellemzik amerikai fiainak és új feleségnek a kapcsolatát.
1993. augusztus 20.: Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítéli a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.
1993. november 24.: Wass Albert megkapja Csoóri Sándortól a Magyarok Világszövetsége Emlékérmét. A kitüntetéseket az író megilletődve és meghatottan veszi át a Miamiban székelő konzul jelenlétében Csoóri Sándortól.
1994. augusztus 10.: „Az én életem már valójában véget ért. Háborús sebesülésemből kifolyólag gyógyíthatatlan bénulás áldozata lettem, kézzel már nem is tudok írni, még géppel is nagyon nehezen. Már csak »tollba mondok«.”
Wass Albert művei ismét „feketelistán”: „Könyveimre odahaza nincs kiadó, mert »feketelistára« tettek (…), s ez ellen nincs orvosság.” (Wass Albert levelébõl, 1994.)
1996. június 24.: Wass Albert a Magyar Köztársaság belügyminiszterének írt leveléből a magyar állampolgárságát igazoló okiratot kérelmezett, amit csak idegleines formában kapott meg egy évvel később. A huzavona és és a jogi igazságszolgáltatás elmulasztása haláláig tartó sértésnek bizonyult.
1996. szeptember 24.: Wass Albertet délben gépkocsibaleset éri. A posta elől fordult ki a Fordjával, mikor egy teherautó beleszaladt. Eszméletét veszti. Koponyarepedéssel kórházba szállítják. „Koponyatörést szenvedett. Össze volt srófolva a feje, abroncsot viselt, amíg be nem forrt a nyílt seb.” „Papi elméje az autóbalesetig mindig éles volt. A baleset következtében fejsérüléseket szenvedett és időnként emlékezetzavara volt.”
1998. ferbruár 16.: Reggel Mary ijedten hívja fel Hubát, és közli Wass Albert öngyilkossági szándékát: „Papi öngyilkosságot akar elkövetni, mert nem tudja fizetni a számláit.” Akarata szerint fiának, Gézának és harmadik feleségének kellett volna megegyeznie az anyagiakat illetően. Ez nem történt meg, bár az esti órákban még találkoztak.
1998. február 17. hajnali 3 óra 20 perc: Wass Albert halála: Astor Park, Florida. Oka: elvérzés. Fegyvergolyó okozta seb által.

Az őzbak búcsúja: Serédi István Wass Albert temetésén felidézte legutolsó találkozását az íróval, amikor az erdő szélen váratlanul megjelent egy őz. Lassan megállt, szeme az író tekintetével találkozott és a fejét megbiccentette. Az író is fejhajtással üdvözölte az őzet. Ezt a találkozást jeladásnak tekintette az idős író, aki ezt mondta: „Látod, Erdély üzent. Eljött az idő, a búcsúzás.”

Forrás: Kráter, Felvidék Ma, HUNSOR medencefigyelő, 2009.