Navigate / search

Petry Béla

PETRY BÉLA ALBERT

(1902 – 1996)

Petry Béla
Petry Béla

Petry Béla Albert, grafikus, építész, egyetemi tanár, 1902. március 31-én született Erzsébetfalván, Erdélyben. “Régi Marosvásárhelyi református család fia. Apja, idősebb Béla végigküzdötte az első világháborút és ezalatt felesége újvári Hidegh Júlia nevelte hat gyermeküket. A fogékony kisfiú családjuk szentélyéből kapja izzó magyarságát, mély Isten-hitét, fajtája szeretetét és népe kultúrájának ismeretét. Ezzel az örökséggel indul el útjára. Szovátán van nyaralójuk és nyári vakációk alatt innen kiindulva járja be Erdélyt kerékpáron, elsősorban a három székely vármegyét. Útjai során ismerkedik meg ősi népművészetükkel, dalaikkal, meséikkel, rigmusaikkal, balladáikkal, hogy az úgy összegyűjtött szellemi kincstár egész életére kimeríthetetlen, kristálytiszta forrás legyen számára.” (Fáy István: “Késői sirató, Petry Béla professzor emlékére”, 1997)

   
Elemi és középiskoláit Erdélyben és Budapesten végezte. Rajztanári képesítést a budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1927-ben, építész oklevelet Bécsben az Építészeti Akadémián 1929-ben szerzett. Rómában és Münchenben képzőművészeti tanulmányokat folytatott. A kisgrafikának már művészi tevékenységének kezdetétől elkötelezte magát. 1929-ben az Iparművészeti Társulat (Atheneum, Budapest) kiadásában jelent meg a ma ritkaságnak számító 100 Petry Exlibris. Azóta sok száz lehelet-finomságú, nagy gonddal kidolgozott, szívhezszóló tusrajzot készített, melyeknek reprodukciói rendszeresen jelennek meg művészeti folyóiratokban. Számos kiállításon Magyarországon és külföldön egyaránt, gyönyörködhettek munkáiban akik értékelik a szépet és szeretik klasszikus rajzolási módját.
    1930-36-ig rajzot és művészet történelmet tanított a debreceni egyetemen, majd négy évig a Magyar Kir. Egyetemi Nyomda illusztrátora Budapesten. 1940-1945-ig a Magyar Kir. Honvédség Mérnökkarának kötelékében mint főhadnagy teljesített szolgálatot. Háború után, Münchenben, arcképfestő volt. 1946-ban családjával az Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig mint művészeti tervező, acél- és rézmetsző dolgozott. Majd a bostoni Építészeti Központban az építészet professzora 1960-67-ig. Ekkor jelent meg az Összehasonlító monumentális építészet az egyiptomiak, maják és inkák közt, 1960 (angolul) a bostoni építészeti központ terjesztésében. Évekig dolgozott két nagy bostoni vállalatnál és templomokat, kápolnákat (köztük a washingtoni Mária katedrális kápolnáit), kollégiumokat, könyvtár épületeket, iskolákat, bankokat, lakóházakat tervezett. 96 épület készült az USA-ban tervei alapján.
   Amikor nyugalomba vonult, a napfényes Floridába költözött. Onnan indította útjára szebbnél szebb könyvjegyeit, melyek istenhitéről, érzékeny lelkületéről, humoráról, nagy művészi, kulturális és történelmi felkészültségéről és mindenekelőtt mély magyarságáról tanúskodnak. Rajzainak zöme a magyar népművészet, történelem és kultúra kiapadhatatlan forrásaiból táplálkozik. Ezenkívül mélyen megérzi annak a személynek lelkületét, aki részére az ex libris-t rajzolja. Petry Béla készítette az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh által kiadott Válogatott magyar népmesék (Astor Park, 1972) illusztrációit, melyek a mesék tökéletes átélését sugározzák.
Nagyalakú rajzos mappái – Az én könyvem, 1980 – Petry Béla Szívekbe rajzolt meséi, 1983 – Árpádházi magyar szentek, 1988 – Tilinkó meséje, 1992 – szintén nagy sikert arattak a szépet szeretők körében. Rajzaihoz a verses szövegeket is mindig maga írta illetve költötte.
  Figyelemreméltók az anatómiailag tökéletes ember- és állatalak ábrázolásai, úgyszintén nagy mestere a finom, kifejezésteli arc-rajzoknak. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a sokfajta írásnak betűit, amelyek grafikáinak szerves részét képezik, mindenkor sajátmaga rajzolja. 90 éves koráig megállás nélkül dolgozik. Amikor 1993-ban meghalt felesége, múzsája és “élete értelme”, egyszerre összeomlott, szemei elgyengültek és már csak ritkán rajzolt.
A passaici Amerikai Magyar Múzeum 1984-ben, 1995-ben és 1996-ban rendezett Petry Bélának kiállítást. Az 1995-ös kiállítással köszöntöttük a 93 éves Béla bátyánkat. Utoljára – 1994 végén –  küldött rajzos üdvözletében 92 évesen, nagy szomorúságában sem tudta eltitkolni a még mindig felcsillanó, mély humorát…
Petry Béla utolsó verses üdvözlete
Petry Béla utolsó verses üdvözlete

Árván lépegetek itt lenn

Páromat visszahívta Isten
Szeretetotthonába, égbe
Jóangyalra volt szüksége.
Csillagokból néz le és látja
Hogy lépeget itt árva párja
S én látom most ha hátranézek
Elhagytam 92 évet.

 

Két csodálatos rajza jelent meg lap formájában az Amerikai Magyar Múzeum kiadásában: Matyó földi betlehemesek, és Patrona Hungariae. Több múzeumbáli meghívót tervezett és a mindennap reá emlékeztető, minden múzeumi kiadványon szereplő “tulipános ismertető jegyünk” is Petry Béla rajza.
1996. novemberében, 94 éves korában, követte szeretett feleségét és megtért teremtőjéhez. Az Amerikai Magyar Múzeum végtelen hálával tartozik Petry Bélának, aki még életében eljuttatta hagyatékának egy részét, a csodálatos, mély magyarságról tanúskodó, lehelet finom rajzait. Lelkünk legmélyéhez szóló művészete, a legtisztább forrásból, a magyar ősgyökeréből merített művészete azonban velünk marad.
Kerkayné Maczky Emese
Amerikai Magyar Múzeum, 35. sz. kiadvány, 1996
Petry Béla kiállítás az Amerikai Magyar Múzeumban, 1995
Petry Béla kiállítás az Amerikai Magyar Múzeumban, 1995

Braganca Petryről

PETRY BÉLA TANÁR, A PÉLDAKÉP 

José Vicente de Bragança (kivonatos, szabad fordítás), 1981

a Portugál Ex Libris Társulat tagja (A.P.E.L.)

 

Petry: Exlibris Mátyás király
Petry: Exlibris Mátyás király

Amint a Petry Béla tanár által tervezett könyvjegyeket megvizsgáltam, – egyetértettem a szerkesztő szíves felkérésével, hogy be kell mutatni Petry munkáit az “Ex Libris művészete” című buletinban.

Bevallom, nem könnyű feladat Petry tanár munkáiról írni, mivel művészeti tevékenysége igen sokoldalú. Nevezetesen: művészet- és építészet professzor, művészeti tervező, arcképfestő, könyvillusztrátor, tervező építészmérnök és végül, de nem utolsó sorban EX LIBRIS művész.

Petry BélaAlbert 1902. március 31-én született a magyarországi Erzsébetfalván, Erdélyben nevelkedett, 1943-ban megesküdött Szendrey Margittal, négy felnőtt gyermek apja…

Az Amerikai Egyesült Államokban 1947-től dolgozott mint tervező művész a Worchester-i (Massachusetts) Engraving Co-nál és a bostoni “United Publishers” kiadónál. Az építészet tanára a Bostoni Építész Központban, templomtervező a Magimis Walch Tervezőirodánál, építésztervező a bostoni “Sumner-Schein-Architects and Engineer”-nél, mérnöki tanácsadó az “Universal Engineers”-nél szintén Bostonban. 1975-től önállóan dolgozott…

Mint grafikus Petry számos könyvet illusztrált… Mégis grafikai tevékenysége területén, már az 1920-as évek elejétől elsősorban az Ex Librisek tervezése, metszése a legkedvesebb számára. 1929-ig a művész több mint 100 könyvjegyet készített

s ezek “Száz Ex Libris Petrytől” címen megjelentek (Atheneum, Budapest). E kiadványtól függetlenül a szakemberek kezdettől fogva megismerhették Petry könyvjegyeit iparművészeti folyóiratokból és Ex Libris művészetet közreadó buletinokból.

Legfőbb ideje, hogy ennek a jeles művésznek adósságunkat lerójuk, és az Ex Librisek készítése terén kifejtett, félévszázados, munkásságát elismerjük. Egyes modern – manapság ünnepelt – művészek ízléstelen munkái közt valóságos lelki felüdülést jelentenek Petry tanár könyvjegyei. Ezekből erő, élénkség, egyéniség, de legfőképp veleszületett alkotó erő sugárzik. – Petry ex libriseit az egyszerűség és kifogástalan vonalvezetés mellett a legkisebb részletekben is aprólékos pontosság jellemzi.

Petry korai könyvjegyei (1920-1930) közelebb állnak ahhoz a grafikai divathoz, amely a század elei művészeti irányzatot jellemezte, az úgynevezett “szabad” vagy “modern” stílushoz. Ugyancsak erősen befolyásolják Petry munkáit az egyszerű de erőteljes értékű magyar népművészet és nemzetének történelmi hagyományai gazdag kulturális hatásukkal. Másik különösen kellemes és említésreméltó arculata e művész könyvjegyeinek a betűvetés. Ezt oly gyakran elhanyagolják a mai művészek, akik a technika és ügyesség hiányában a legkönnyebb utat választják: előregyártott sablon betűket alkalmaznak könyvjegyeiken. Az Ex Libris szerelmeseinek szerencséjére: Petry tanár jól rajzolt és precíz betűművészetet alkalmaz könyvjegyein.

Amit legjobban szeretünk Petry könyvjegyeiben, az a klasszikus rajzolási mód, amit mindenkor használ, nem törődve a divattal és folyton változó stílusokkal. Rajzainak igazi értéke azok egyszerű tisztasága és egyetemes ízlésű üzenete. A könyvjegyein gyakran előforduló növény és állatrajzokkal bizonyítja, hogy tökéletesen uralja a természet utáni ábrázolás nehéz művészetét. Például Dr. Gottenhuber Henrik részére készített könyvjegyén: szép halba kapaszkodik egy kacsalábon forgó ház; Nagy István (Eger) könyvjegyén egy szőlőtő az élet könyvébe gyökerezik; stb. Nagyon érdekes, eredeti könyvjegyet készített 1981-ben Kennuth Gramolini mérnök részére: egy bagoly áll a számítógépen, amint “electronics Manual”-t olvas. Kitűnő példája ez az “egyensúlyművészetnek”, ami Petry munkáit jellemzi.

Mindezek felett, ha megkérdeznék, hogy mi a legjobb teljesítmény Petry könyvjegyein, – habozás nélkül remek arcairól beszélnénk. Ismét klasszikus módon, hatalmas kifejező erőt sugároznak arcai. Figyeljük csak meg a Krisztusfejet Tooth József lelkész könyvjegyén (1947), vagy a fejfát vivő, Apját ábrázoló “Édesapám könyve” feliratút. A régészet és építészet iránti szeretete és tervezői ügyessége megfigyelhetők Dr. Páthy Ernő és Frank Conway és mások részére készített ex librisein. A heraldika iránti érdeklődése tapasztalható finom rajzú családi és nemzeti címereket ábrázoló ex librisein és egyéb grafikáin. Petry tanár készített több fametszetet is, mint Nagy Lehelét (heraldikus) és Gáthy Fülöpét.

Mint építész Petry tanár tervezett templomokat, kápolnákat könyvtárakat, iskolákat. Ilyenformán Petry tanár számos művészeti ágban otthonos, és egész felnőtt életét a művészetnek szentelte. Mint az igazi, sokoldalú tehetség mintaképe, nem veti meg a miniatűr tervezés és metszés nemes művészetét sem.

Petry tanár könyvjegyeit a harmonikus formák, és a biztos kezű, jó rajzolás jellemzik. Ráadásul alkotásai hűek az Ex Libris lelkületéhez. Azért készülnek, hogy könyvbe ragasszák őket, – jelezve annak tulajdonosát, – és gazdagítsák azt a művészet által. A könyvjegy – az igazi könyvjegy – valójában ennek a követelménynek kell eleget tegyen. Máskülönben, – amint ez manapság elég gyakran előfordul – megszűnik a könyvjegy jellege és pusztán egy szép, de értelmetlen kisgrafikává válik, rajta megadott szöveggel. Nem számít, hogy ez mennyire háborítja fel a mohó gyűjtőket, akik úgy gyűjtik a “könyvjegyeket”, mintha palackdugókat gyűjtenének – az igazi Ex Libris mindig a könyvekhez és azok tulajdonosaihoz a könyvbarátokhoz tartozik.

A Petry Béla alkotta Ex Libris ennek a követelménynek eleget tesz minden téren. Az ő alkotásai nem elhamarkodott darabok névtelen tulajdonosok számára, akiknek a nevét kiválasztás után ráírják. Éppen ellenkezőleg, “boldog házasságot” fejeznek ki a tulajdonos gondolata és a művész értelmezése közt. Az összes eddig felsoroltak összegezéseként megállapítható, hogy gratulálhatnak saját maguknak azok az “exlibris szerelmesek” és gyűjtők – akik felfedezhették Petry tanár nagyszerű tehetségét és mesteri tudását a grafikai művészetnek e területén, melyet mi mindnyájan szeretünk.

Legyen munkássága – mély, emberi üzenetével és művészi minőségével példakép és buzdítás fiatal könyvjegy-művészeknek, bárhol éljenek is.

 

Cascais, Portugal, 1981

(Arte do EX LIBRIS No: 96, Volume XII, 1981. – Portugal)

Wass Albert: Petry Szívmeséi

PETRY BÉLA SZÍVEKBE VÉSETT MESÉI

Szívekbe rajzolt mesék – Fairy Tales – 1983

írta: Wass Albert

A címlapon, szívbe rajzolva, ott látjuk a székely hegyek jólismert tarnicsvirágját, azt az árnyékban növő, dúslevelű sötétkék harangvirágot, melynek kelyhében – minden székely gyerek tudja – kicsike szép tündérkék lakoznak. Szemközt a virággal “prikulics” tűnődik, a székely havasok huncut kis manója, ahogy éppen csak előbújt valamelyik sziklaodúból virágot csodálni.

Mézeskalácsos, rozmaringos régi-régi múltból kap ízelítőt, aki kezébe veszi ezt a mese-albumot. “Szív küldi szívnek szívesen…” csendül elő valahonnan lelkünk legmélyéből a rég feledett otthoni rigmus.

Petry Béla művészi keze-munkája nem ismeretlen előttünk. Sokszor gyönyörködhettünk gyöngéd, álomszerű mese-illusztrációiban és pompás “Ex Libris”-ei ma már világszerte ismeretesek. A tekintélyes kétnyelvű portugál-angol folyóirat – az “Arte do Ex-Libris” (Vol. XII. No. 8) – ezt írja róla “Vizsgálva Petry könyvjegyeit, a klasszikus rajzolási mód az, amit mi a legjobban szeretünk benne – és ezzel átrohan időkön, nem törődve divattal és folyton változó stílusokkal. Rajzainak valódi értéke azok klasszikus tisztaságában és mindenki által értett esztétikai üzenetében nyilvánul meg.” (José Vicente de Braganca)

Ez a mondanivaló – bár az idegen is megérzi – valójában mégis csak hozzánk, magyarokhoz szól. Mert ami a legjobban megmarkolja az ember szívét ezeknek a szívekbe rajzolt meséknek a szemlélete közben, az nem egyéb, mint Petry Béla mély, ősgyökérhez visszatérő magyarsága, amit szavakba foglalni nem is lehetne. Látni kell ezt a művet, minden egyes érzékeny részletében.

A címlap belső oldalán a művész feleségének, hűséges munkatársának kézzel írott ajánlását olvassuk: “Hitvestársam szíveit bocsájtom útnak, hogy aki látja, ne csak olvassa – de érezze is.” – Szemben ezzel, az első oldalon, a művész önarcképét látjuk. Virágok nélkül, puritán egyszerűséggel: pipára gyújt egy vén magyar, mintha csak ott ülne valahol egy fatönkön, az erdő szélén, napnyugtára várva.

Kilenc szívben kilenc mese s az album végén néhány lapnyi csodálatosan szép Ex Libris. Első a “Tilinkó meséje”, belevésve a szív keretébe: “Belefojtja lelkét tilinkó szavába – Most kell szépen szóljon, mostan, nemsokára – Mint hordóból a bor, úgy ömlik az ének… Csak akinek szól… az ne értené meg?”

Magában a szívben ott látjuk Petry Béla remek illusztrációját: tönkön ülő tilinkós pásztorlegénykét, előtte pillangó-szárnyas, csábító szépségű álom-tündért, kinek szép, de szigorú arcáról leolvassuk a szelíden visszautasító választ. Kettőjük körül ott kacskaringóznak a művész magyar lelkének dúsan szőtt fantázia-virágai s a lap alján ott az angol szöveg azok számára, akik magyarul nem értenek.

A második szívben tündérkék játszadoznak tarnicsvirágos, kismadaras meseerdő mélyén. A cím: “Van-e, van-e tündér?” Alatta az ősszékely nyelvezetű rímes szöveg:

Petry Béla: Szívekbe Vésett Meséi

Üdőfordulásra – szeretetre várva:
Szűvtelen, léttelen, hontalan világba
Szüveket vés a sors sok-sok életfára.
Szüveket rajzolok életünk fájára…
Hát a ti szűvetek vajjon milyen árva?
Források vizénél, ama ősi Honba
Tündérlakta erdőn virágba, bokorba
Jertek, nocsak jertek – míg az üdőm járja
Tündérek, madárkán, kismanók honába,
Eltékozolt magunk mese-világába…”

S megyünk is, megyünk Petry Bélával “eltékozolt magunk mese-világába”. Megkönnyesedik szemünk a szomorú örömtől, hogy – lám – vannak még tündérek ezen a világon, bizony vannak. Ha máshol talán nem is többé, de Petry Béla lelkében ott vannak még mindig: tündérek és prikulicsok, szép székely meseálmok s keze nyomán alakot öltenek, megelevenednek, kilépnek a meséből s fölmelegítik körülöttünk néhány rövid percre azt az üres, elkalmárosodott, Istentől elrugaszkodott, meséket tagadó, semmire se jó, keserűségbe fulladó világot!

 

(Magyarok Vasárnapja, 1983. augusztus)


Wass Albert: Árpádházi Szentek

ÁRPÁDHÁZI MAGYAR SZENTEK

Árpádházi Magyar Szentek - fedőlap - 1988
Árpádházi Magyar Szentek – fedőlap – 1988

írta: Wass Albert

Petry Béla “rajzos írása”.  Album, korlátolt, számozott kiadás, 1988.

Az erdélyi származású Petry Bélát nem szükséges bemutatni. Grafikáit, illusztrációit, ex-libriseit, heraldikai munkáit világszerte ismerik. Ezzel az újabb albumával ráteszi a koronát hosszú, termékeny életének értékes munkásságára. Megajándékozott bennünket, magyarokat a legszebb ajándékkal, amivel magyar művész nemzetét megajándékozhatja: lelkéből fakadó magyarság-szeretetének örökértékű emlékművével.

Petry Bélának eddig is minden tollvonása félreérthetetlenül magyar volt. Rajzainak díszítése, betűinek ősi ékírásra emlékeztető szálkás vonalai annyira magyarok, mintha csak ÚR városának romjai alól ásták volna elő.

Ez az album nem csak egy gyönyörű képsorozat; nemzetünk hőskorának történelme is és ugyanakkor mai elesettségünk égfelé nyúló könyörgése. A bevezető írásból mintha csak pergamentre rótt ősi krónika szólna hozzánk:

“Árpádházi szentek, szent magyar királyok,
áldva, kegyelettel gondolunk ma rátok,
virrasztó szemekkel könyörgünk hozzátok:
szent csodáitokkal mentsétek hazánkot!…

Isten-verte rosszak Mennyt tagadó bűne!
Mivé lett Király Úr ezeréves műve?…

Erzsébet jósága? Margit mártírsága?
Piroska példája? – Árpád drága vére
áldva néz föl rátok, föl a magos égbe,
mai magyaroknak szétszórt árva népe…”

Árpádházi Magyar Szentek - Mappa
Árpádházi Magyar Szentek – Mappa

Egy nagy magyar művész örök időkre szóló alkotása ez. Hagyaték, amit unokáink, dédunokáink és eljövendő nemzedékek büszkén mutogathatnak majd más nemzetbeli barátaiknak. (A lapok visszáján angol szöveg található azok számára, akik nem értik a magyar szó szépséges zöngését.) Ma mindez megvásárolható negyven rongyos dollárért. Félévszázad se telik belé s ezeket a számozott, aláírt példányokat négyezer dollárért árverezik majd a műcsarnokokban. Petry Béla nagyot alkotott ezzel az albummal. Áldja meg az Úristen érte.

(Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown, Ohio, 1988. július 17.)

Patrona Hungariae
Patrona Hungariae

ÁRPÁDHÁZI MAGYAR SZENTEK

PETRY BÉLA RAJZOS ÍRÁSA

Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok,
áldva kegyelettel gondolunk ma rátok,
virrasztó szemekkel könyörgünk hozzátok,
szent csodáitokkal mentsétek hazánkot,
szétszéledt népünköt, szép Magyarországot.
Isten-verte rosszak Mennyt tagadó bűne!
Mivé lett “Király Úr” ezeréves műve?
Hol Imre erénye? László bátorsága?
Erzsébet jósága – Margit mártírsága,
Piroska példája? – Árpád drága vére.
Áldva néz fel Rátok fel a magas Égbe
mai Magyaroknak szétszórt árva népe.

Árpádházi Szentek
Árpádházi Szentek

Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok áldott ősök sora!
áldva nézhet Rátok védelemben felnőtt népes Európa.

Ha történetesen nem Magyar Királyok s bátor harcinépe védte vón portátok… mi lett volna ha ti álltatok vóna ki melletek tartani töröknek-tatárnak s elöttök sok másnak? Nem maradt volna meg semmi gyermeketek – bűnös-európa – életfolytatásnak! Mohipuszta-Mohács-Budavár-Segesvár… Vészek-dicsőségek. S hol a Szentek életek: legendák regélnek…

– Előttünk a Jelen:

Nagy-hatalmi tervek: “divide et imera!” Csak nem sikerültek: “Szétosztva” – de még él Árpádnépe s remél, Szentektől csodát kér. Őröl Isten malma:

Jogos a félelmed: megszűnt a védelmed nagy bölcs Európa. -Minékünk maradott amit Isten adott: a hitünk hatalma: Szentjeink csodái – s néma – szent – szimbólum: mit

Szent István hagyott:

– Apostol kereszt, töviskoronával ezeréve vérző, némán is beszélő, – Ország aranyalma.

Szent István Király
Szent István Király

SANCTUS STEPHANUS REX HUNGARIAE

Óh, hol vagy magyarok tündöklő csillaga?
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged néped kíván,
Gyászos öltözetben Te előtted sírván
Rólad emlékezvén csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei,
Lankadnak szűntelen vitézlő karjai,
Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei.

Szent Imre királyfi
Szent Imre királyfi

SANCTUS EMERICUS – ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYFI

István Király legkisebbje liliomos Imre, istenhitet anyatejjel szívott fel csöpp lelke, Gellért püspöktől tanulta kora tudományát, országalkotó atyjától ország kormányzását. És a lovagi középkor minden apródjának szent fogadalma állt követő példának. Rábízatott fiatalon a gyöpük védelme, Magyar Fők és fegyvertársak vezért láttak benne. Tisztelve szerették Imrét, nem is látták másnak: várományosát Király Úr szent koronájának. Ámde mikor ifjúsága épp férfivá érett: tragikusan meghalt – s véle ígéretes élet. Szent volt az élete, erős férfijellem fogadalmához hű megtartóztatása.

– … Ma visszatekintve:

Mintha lelke mása Szent László királyban volna életfolytatása.

Szent László Király
Szent László Király

REX SANCTUS LADISLAUS HUNGARIAE

“Most világok dőlnek – nemzedékek romlanak,
Ezeréves bástyák repedezve omlanak…
Csüggedésre válasz:
Szent Király Te állasz égrenéző oromnak…”
Felsóhajtunk Hozzád, ne fordítsd el orcád,
Lásd: sátán mikor rombol…
Csodát várván kérünk: szabadítsd ki népünk
Fojtogató járomból…

Szent Irene - Árpádházi Piroska, Szent László leánya
Szent Irene – Árpádházi Piroska, Szent László leánya

SANCTA IRENE – ÁRPÁDHÁZI PIROSKA

BIZÁNCI CSÁSZÁRNŐ

Szent László leánya Piroska megérte: hajón ment Bizáncba – a nagy Császár kérte. Fia: Dukász János, szent Császár lett férje és Gráciák tettek koronát fejére. Szentlelkű nagy Császárnője lett Bizáncnak, építője dómnak, monostor-kórháznak. Négy daliás fia – s négy ékes szép lánya Árpádok hírnevét növelte Bizáncba. Majd unokáinak későbbi frigyére visszatér Hazánkba az Árpádház vére. Végül is letéve csillogó koronát s fénylő ragyogását az elmúlt időnek… Apácamezbe-öltözötten ajánlja fel lelkét Újraalkotó Teremtőjének.

SZENT ERZSÉBET – ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYLEÁNY

Árpádházi Szent Erzsébet
Árpádházi Szent Erzsébet

“Magyar földön fakadtál, Árpádvérből származtál, idegenben hajtottál ki virágoztál.”

Szétosztotta magát – javát sok szegén nép jajbajába, hiába volt fényes udvar szégyenítő intrikája… nem kellett a német császár királynői koronája, Assisi Ferenc palástja védőn borult vállára. – Kisemmizve, kiüldözve gyermekivel el a várból, – aranyszíve maradt csak meg ragyogásnak vagyonából. Aranyszívedhez a mennybe száll ma esdő sóhajunk: Tar-mezőnkért, szenvedőkért, éhezőkért van bajunk… Szülőfölded népe kér most (nem a koldus idegen) húzd szét felhőkárpitodat és nézd mi van idelenn! Égbenélő, földönjáró Rózsák Szentje, Erzsébet!

Hazánk népe, Erdőelve népe térdel Előtted. – Most adj nékünk, szórd ki nékünk csodás rózsás kötényed.

Szent Margit királylány
Szent Margit királylány

SZENT MARGIT – ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYLEÁNY

Még meg se születtél, megsem is ébredtél Áldozati Fehér Galamb már Istené lettél. Tatárdúlta Hazánk szabadulásáért, menekülő Király, Királynő sorsáért…

Királyi szülői védően szerették, majd kolostor zárda papnői nevelték. Kiáradt szívéből ártatlanság, jóság, Jézus lett éltében vezérlő valóság… Világi kincs öröm sohase zavarta, népünk megváltását vágyódva akarta. Hite lobogott mint világító fáklya – … életáldozatát ország-világ látta. Maga szenvedését Krisztuséval mérte, égő gyötrő lázban égett el szent élte. Duna szigetének hófehér Galambja felszállott az Égbe, Jézusnak ígérve. Magyar ÖregIsten védő Tenyerébe. –